Közel száz év után újra olvashatjuk J. L. Peretz, a jiddis irodalom óriásának írásait

„Volt néhány pillanat, amikor tényleg éreztem őt… nem mint anyát, hanem mint emberi lényt. Olyan emberi lényt, aki itt volt a világban.”

David Grossman baloldali, békepárti izraeli író új regénye, az Egy ló besétál a bárba nyugtalanító emlékezés-monológ. Nem kis érzelmi … Tovább »

A végtelen számú holokauszt film mellett jóval kevesebb szól a közvetlen háború utáni hétköznapokról. Nem sok filmes fantáziáját hozta lázba, hogy milyen lét- és lelkiállapotban voltak az emberek, akik örültek visszanyert életüknek (ami abból megmaradt) és miféle túlélési … Tovább »

“A Zsidó Autonóm Terület növény-és állatvilága”

Tér és idő, ünnepek, dilemmák…

Az állandó kiállításokat sem az örökkévalóságnak tervezték.

A Zsidó Múzeum korábbi kiállítását még az Állami Egyházi Hivatal elnöke nyitotta meg 1984-ben. Ezt váltotta le tavaly a centenáriumi tárlat, a 100 év – 100 tárgy, … Tovább »

A Gólem Színház szerzőpárosa, Borgula András és Németh Virág írt és rendezett egy „zsidó teleregényt”, afféle komikus szappanoperát.

A társulat kiapadhatatlan kísérletezőkedve most ebben a színpadra hangolt folytatásos sitcom-ban mutatkozik meg, hisz a sorozat egyszerre … Tovább »

Turi Tímea versei rím nélküli hétköznapi tájak. Óvatlan és tétova félrímek, rímek mégis bukdácsolnak elénk a mélabús és epikus szabadversek erdejében. A spleentől függetlenül, központi gondolati elem a (társadalmi) nemek viszonya.

Rafinált szerkezetű ez a verseskönyv. … Tovább »

 „Annyi bizonyos, hogy a rituális gyilkossággal vádolt zsidók ártatlanok, még akkor is, ha minden zsidó bűnös.”

Ad abszurdum, nem állítom, hogy egyszer sem mosolyodtam el ezen az irodalmi allúziókkal átszőtt groteszk rémhistórián, irodalmi panoptikumon, korrajzon és szatírán, … Tovább »

Féner Tamás jelképerdeje

„Jelképek erdején át”: Charles Baudelaire: Kapcsolatok c. versének részletét idézi Féner Tamás mikrokiállítása a 2B galériában.

A művész értelmezésében a rituális konstruktivizmus szentélyébe nyerünk bepillantást. Kétségtelen, … Tovább »

„Kifakult épületek tükörképe a sötét pocsolyákban” – mint emberi arcok. Bő tíz éve szárnyra kapott egy köztéri projekt – nem réz, hanem plexitáblákkal. Hidegen hagyta a színesfémgyűjtőket. De most újjáéledt novelláskötetként „fotóalbummal.”

Zvolszky Zita képzőművésszel beszélget Szarka Zsuzsa

Interjú Hidas Judittal

A 100! című tárlat a Zsidó Múzeumban a kortárs zsidó muzeológia – „kommentár muzeológia” –  szellemében „kiragadott” emlékeken keresztül folytat diskurzust időről, közösségről, a gyűjteménygyarapítás dinamikájáról.

Tipikus és atipikus tárgyakkal, az újrafelfedezés … Tovább »

Bogdan Wojdowski, a varsói gettó krónikása 1971-ben írta önéletrajzi dokumentumregényét, mely 2013-ban jelent meg magyarul.

Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.

Egy kötetben három mű, két szerző. Vers – próza – vers tagolás.

„Kohn és Grün a kávéházban üldögél. Kohn újságot olvas. Az egyik hír fölkelti érdeklődését: – Mit szólsz hozzá: a pesti állatkertben vizilóbébi született! Grün kétkedően csóválja a fejét: – Na és jó az nekünk?”

Két új zsidó viccantológia látott nemrég napvilágot. Miért jó ez nekünk?

A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

„Mint folyó mentén a kertek” – Mózes 4. könyvéből vett idézettel világítja meg a kötet néprajzos és építész szerzője kutatási tárgyát: a zsidók harmadik betelepedési hullámát és migrációját a mai Északkelet-Magyarországon.

A könyv címe egy bibliai idézet (Mózes 4. könyve, 24/17), egy prófécia: Bálám, a (nem zsidó) tévelygő „próféta”, pénzszerető mágus, a „kinyílt szemű embert” jövendölte: „Látom őt, de nem most, nézem őt, de nem közel. Csillag származik Jákóbból, és királyi pálca támad Izraelből.”A remény jele ez minden kétség közepette: szól zsidóknak és nem zsidóknak. Üzenet.