Szombat előfizetés 2017

Zsidó nemzetiségi törekvések

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Zsidó nemzetiségi törekvések

Amint arról a sajtó beszámolt, néhány magyaror­szági zsidó személyiség az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordult azzal a szándékkal, hogy a magyaror­szági zsidóság nemzetiségként történő elismertetése érdekében aláírásokat gyűjtsenek.

A törvény – több egyéb feltétel mel­lett – ezer választópolgár aláírásához köti egy magyarországi nemzetiség tör­vény általi elismerését. 2005. október 27-én megjelent a Magyar Közlönyben az OVB egy héttel korábbi határozata, amely zöld utat ad a kezdeményezéshez. Az akció ellen az Alkotmánybírósághoz (AB) lehet panaszt benyújtani a határo­zat megjelenését követő tizenöt napon belül, vagyis november 11-ig. E le­hetőséggel eddig egy magánszemély élt. Mint az aktivisták honlapján, a www.zsidokisebbseg.com-on olvasha­tó. ,,[…] az AB-t nem köti semmiféle határidő, hogy az ügyet mikor tárgyalja. […] A tárgyalás során az AB nem tart meghallgatást: sem a kifogás beter­jesztőjét, sem a másik érintett felet, vagy a határozatot hozó OVB-t nem hallgatja meg; kizárólag a kifogásolt határozat, a beadvány és a hatályos törvények figye­lembevételével bírálja el az ügyet.” A határozat kihirdetése nyilvános. Ha az AB-határozat sem gördít akadályt a kez­deményezés elé, az aktivistáknak attól kezdve két hónapjuk van az ezer aláírás összegyűjtésére. Az aláírásokat a házel­nöknek kell benyújtani.

A Mazsihisz élesen tiltakozik a kez­deményezés ellen. Feldmájer Péter el­nök az MTI-nek így nyilatkozott: „A kezdeményezést alapjaiban elhibázottnak tartom, az nem tükrözi a magyarországi zsidóság többségének vélemé­nyét.” A Mazsihisz 1992-ben a parla­ment akkori elnökének, Szabad Györgynek küldött levelében – lásd: www.mazsihisz.com – kifejtette állás­pontját, amely azóta sem változott, vagyis nem kíván a közjogi helyzeten változtatni.

A zsidó nemzetiségi kezdeményezők egyike, Deák Gábor – a vele készült in­terjút lásd a keretes részben – és Feldmájer Péter internetes vitájára lapunk honlapján, a www.szombat.com-on ke­rült sor november 11-én. A kérdezők, hozzászólók véleménye megoszlott, kí­vánják-e a kisebbségi státust, vagy el­utasítják azt.

Kovács András szociológus szerint lehetséges, hogy a „nemzetiségi zsidók­nak” sikerül összeszedni az elhibázott kisebbségi törvény által előírt számú aláírást, hiszen az ívet bárki, bármilyen megfontolásból aláírhatja.

Kovács, aki több kutatást végzett a mai magyar zsidóságról, elmondta: a mai magyarországi zsidóságon belül nagyban eltérő identitások léteznek egy­más mellett. Egy nagy, asszimilált cso­port számára a zsidóság csak az antisze­mitizmustól való félelmet jelenti. Má­soknak leginkább a soá emlékének megőrzését és a felmenők emlékének ápolását. Egy harmadik csoport ma is gyengébben vagy erősebben kötődik a zsidó vallási-kulturális tradícióhoz. Köztük vannak olyan fiatalok, akik az utóbbi években tértek vissza a hagyo­mányhoz. Ugyanez az azonosságkere­sés vezethetett el az önmagát zsidó nem­zeti kisebbségként definiáló csoport megjelenéséhez. A modem magyar zsi­dó történelemben a zsidóság rendszerint vallásfelekezetként azonosította önma­gát. Ez azt jelenti, hogy akik nem vallásosak, de kifejezésre akarják juttatni zsidó identitásukat, azoknak ezt szekuláris szimbólumok használatával kell tenni­ük. Az így konstruált identitást szokták etnikai identitásnak nevezni. Ennek egyik kifejeződése lehet a nemzetiségi vagy nemzeti kisebbségi öndefiníció, amelynek azonban nincs hagyománya a modernkori magyar zsidó történelem­ben.

Kovács András szerint természetes, hogy a zsidóság, vagy egyéb, sokféle önképpel bíró csoportokon belül viták folynak a csoport határainak definíciójá­ról, a csoporthoz tartozás kritériumairól. Ezek a viták maguk is csoportteremtők. A zsidóság bekerülése a nemzeti kisebb­ségek sorába szerinte súlyos konfliktu­sokhoz vezetne. A nemzeti kisebbségi státus lényege a kollektívum politikai reprezentációjának joga. Ha az ezzel a joggal felruházott testületet az általa reprezentáltnak vélt csoport jelentős része nem tekinti a saját képviselőinek, ami ebben az esetben szinte biztosra vehető, akkor ennek a képviseletnek nem lesz legitimitása, tagjai pedig „etnikai vállal­kozókként” fognak megjelenni a cso­port többségének szemében – mint az más kisebbségek esetében megtörtént.

*

Lapzárta után érkezett a hír: bead­vány érkezett az Alkotmánybírósághoz amiatt, hogy magánszemélyek a zsidó­ság nemzetiséggé nyilvánítását kezde­ményezték. A panaszt elbíráló döntésig nem kezdődhet meg a bejegyzéshez szükséges ezer támogató aláírás gyűjté­se. A beadvány készítőjének kiléte nem ismert.

Címkék:2005-12

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A svéd zsidóság: kisebbség

A svéd zsidóság: kisebbség A svédországi zsidó kisebbség öntudatos nemzeti etnokulturális csoportnak tartja magát, amely 1999 decembere óta különleges státust...

Megérett a helyzet

Megérett a helyzet Interjú Deák Gáborral, az aláírásgyűjtés egyik kezdeményezőjével Milyen reakciókkal ta­lálkozott a kezdeménye­zésükkel kapcsolatban? - Magam sem hittem,...

Close