Szombat előfizetés 2017

„Zsidó múzeumnak gondolata csakis egyetlenegy pillanatra támadt bennem, az eszmét életképesnek nem tartottam.”

Írta: Frojimovics Kinga Toronyi Zsuzsanna - Rovat: Archívum, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

80 éve nyílt meg a Magyar Zsidó Múzeum

1896-ban, a millenniumi országos általános kiállításon az egyházak is részt vettek, az izraelita felekezet 90 műtárggyal mutatkozott be. Az ország egész területéről hitközségektől, ma­gánszemélyektől és felekezeti intézmé­nyektől gyűjtötték össze. Az összeál­lítás sikerére merült fel Szabolcsi Mik­sában, az Egyenlőség szerkesztőjében egy országos zsidó múzeum létrehozá­sának gondolata. „Teremtsünk egy zsi­dó gyűjtemények tárát (…] melyet sza­porítani, gazdaggá és híressé tenni a jö­vő föladata”- írta az Egyenlőség hasáb­jain 1896-ban.1 A kezdeti lelkesedés2 azonban hamar elhalt, s a gondolatot csak 1909 decemberében vetette fel újra dr. Mezey Ferenc3 az Izraelita Ma­gyar Irodalmi Társulat (IMIT) igazgatósá­gi ülésén. Mezey indítványában a követ­kezőket hangsúlyozta: „tekintettel arra, hogy a zsidóság történetére, szellemi életére, vallási kultuszára, hagyomá­nyára és művészi értékére vonatkozó jellemző emlékek, szertartási tárgyak, kiválóbb régi művek, képmások, ötvös­munkák és okiratok szakszerű gyűjtése és a gyűjteményeknek szemléltetése nemcsak vallásfelekezeti, hanem általános művészeti és kulturális érdek; tekintettel továbbá arra, hogy a hazai zsi­dó felekezet életével összefüggő ha­sonló gyűjtemény létesítése nemzeti közművelődési szempontból is kiváló jelentőséggel bír; (…) mondja ki az Izra­elita Magyar Irodalmi Társulat, hogy te­vékenységét a jelzett irányban kiter­jesztvén, zsidó múzeumot és e végből külön alapot létesít.”4

Az IMIT elfogadta az indítványt, és megszavazta egy múzeumi bizottság létrehozását, amely 1909. december 9- én tartotta alakuló ülését. A bizottság személyi összetétele jól tükrözi a létesí­tendő zsidó múzeum rangját és tudo­mányos presztízsét. A bizottság elnöke Székely Ferenc bankigazgató, az IMIT pénztárnoka lett. Társelnöke dr. Mezey Ferenc, előadó Lajta Béla építész. A bi­zottság tagjai között volt: dr. Alexander Bernát filozófus, egyetemi tanár; dr. Bacher Vilmos orientalista, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója; dr. Bánóczi József irodalomtörténész, az MTA levelező tagja, az Izr. Tanítóképző Inté­zet igazgatója; dr. Blau Lajos talmudtudós, az Országos Rabbiképző Intézet tanára; dr. Fabó Bertalan zenetörté­nész, aki 1912-től a múzeum első őre; Fényes Adolf festőművész; dr. Kohner Adolf nagybirtokos, műgyűjtő, a Magyar Izraeliták Országos Irodájának és az Or­szágos Magyar Izraelita Közalapnak el­nöke; Szabolcsi Miksa az Egyenlőség szerkesztője; Telcs Ede szobrászművész.5

A bizottság az anyaggyűjtés és tagok toborzása érdekében felhívással for­dult az ország zsidó közvéleményéhez, amelyben a többi között olvasható:6

Szerte ebben az országban hitközsé­gek és chevrák, testületek és imaházak birtokában a magyar zsidóság történeti és néprajzi, művészi és tudományos életének gazdag emléktárgyai hever­nek. Tárgyak, melyek mind a zsidósá­gunk szellemi törekvéseiről, lelki átélé­seiről, történelmi múltunkról beszél­nek, s melyek összegyűjtve benső érté­kének tiszteletre méltó nagyságáról te­hetnek bizonyságot és szolgálhatják a tudományt.

Az a bizottság tehát, melyet az IMIT az országos zsidó múzeum megalkotá­sára kiküldött, szervező munkájában legelőször az ország összes hitközségé­hez, chevrájához és más hitközségek testületéihez fordul és felhívja őket, hogy a múzeum eszméjét minden ere­jükkel támogassák: lépjenek be a mú­zeum tagjainak sorába; évi járulékok fi­zetésével gazdagítsák a múzeum alap­ját; tagjaik körében gyűjtsenek pártoló­kat a múzeumnak, s közadakozásból rendezzenek gyűjtést a múzeumi alap javára.

De testületeinknek nem kevésbé fon­tos feladata volna az, hogy a birtokuk­ban levő muzeális jellegű tárgyakat a zsidó múzeumnak átadják: tulajdonába bocsássák, vagy pedig a tulajdonjog fenntartása mellett letétül, megőrzés végett küldjék be a múzeumnak, mely ilyen módon áldozatok nélkül rövid idő alatt gazdag múzeumi kincsek birtoká­ba jutna. Végül felhívja a bizottság a testületeket arra is, hogy a muzeális tárgyakról van tudomásuk, azokra a bi­zottságot figyelmeztessék, a tárgyakat az enyészettől óvják meg és birtokosai­kat intsék arra, hogy régiségeikről az országos zsidó múzeumnak értesítést küldjenek.

A múzeum egyetemes felekezeti cé­lokat követ. A múzeumi bizottság bízik abban, hogy a magyar zsidóság hivatott tényezőit e célok fontossága áthatja és a felekezet kulturális törekvéseinek tel­jes készséggel bocsátják erkölcsi és anyagi erejüket rendelkezésre. A zsidó múzeumot a fele kezet őreinek szerető pártfogásába ajánljuk.

A felhívás eredményességét jelzik azok a listák, melyeket az IMIT Évköny­vek 1911-től kezdve évente közöltek a múzeum állományának gyarapodásá­ról. Sokan küldtek pénzt, amin a múze­um régiségeket vásárolt – az így meg­szerzett anyag tette ki a gyűjtemény na­gyobb részét.

A múzeumi gyűjtemény alapját két nagy adomány képezte: 1910-ben a pesti Chevra Kadisa összes régiségét letétként a múzeumnak adományozta.7 A másik jelentős adományt Spitzer Mór tette; adományai között vannak menórák, szédertálak, pecsétnyomók, litog­ráfiák, „JUDAEA CAPTA” feliratú régi ró­mai pénz stb.8

A múzeumi bizottság felhívásában címzettként szereplő hitközségek, chevra kadisák és felekezeti testületek közül a Zsidó Múzeum 1915-1916 fo­lyamán elkészült leíró katalógusának tanúbizonysága szerint csupán öt hit­község (aradi, bezdáni, gyöngyösi, kő­szegi és pesti), két chevra kadisa (pesti és szabadkai) és egy testület (Orsz. Ma­gyar Izr. Közalap) adományozott a mú­zeum részére régiségeket. Az adomá­nyok zömét különböző szertartási esz­közök, templomi felszerelési tárgyak képezték, de a pesti hitközség pl. a mil­lenniumi kiállítás rendezőségétől ka­pott aranyérmét ajánlotta fel.

Mindent összevetve azonban a felhí­vás nagyobb hatást ért el a magánsze­mélyek, mint a címzett hitközségek stb. körében. 1911-ben például az IMIT Évkönyv az adakozók között 21 magán- személyt és csupán három zsidó intéz­ményt említ.9

1916-ra a gyűjtemény már meghalad­ta az 1500 darabot. A sikeres gyűjtés és a bizottság szervezőmunkája ered­ményeként 1916-ban a Hold utcában a nagyközönség száméira is megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. Az ünnepségen megjelent Vadász Lipót államtitkár, Székely Ferenc udvari tanácsos, a mú­zeumi bizottság elnöke, a korabeli zsi­dó közélet számos ismert személye.

Dr. Mezey Ferenc avatóbeszédében mondotta: „Ma ugyan inkább csak alap­letétel az, amire egybegyűltünk, de bíz­vást hisszük, hogy múzeumunk naggyá lesz, és hogy nemzedékeinkben az ősi hitünk iránti tiszteletet nevelni, a vallá­si élet terén a jogosult művészeti érzé­ket általában fejleszteni fogja. (…) E szűk keretből életre induló intézmé­nyünk, úgy reméljük, egykor a kegyeletes visszaemlékezés és eszmetermelés becses helye lesz felekezetünknek. De ezen felül mint országos gyűjteménye­ink egy hézagának pótlója, a nemzet történeti és művészi kultúrájának is egy kicsiny, de értékes hajléka lesz.”

 

Jegyzetek:

Szabolcsi Miksa: Zsidó Gyűjtemények Tára. In: Egyenlőség XV. 1896. 33. szám pp. 4-6.

Szabolcsi cikkére reagálva többek között Büchler Sándor (rabbi, történetíró) is csatla­kozott az elképzeléshez. (Büchler Sándor: Az alapítandó zsidó múzeum dolgában. In: Egyenlőség XV. 1896. 40. szám pp. 2-4.)

Aki az 1895-ben alakult IMIT egyik alapító­ja, 1902-től pedig a Magyar Izraeliták Orszá­gos Irodájának titkára volt. (Zsidó Lexikon, 592. p.)

Katalógus 1915. pp. 1-2.

Benoschovsky 1987. pp. 8-9.

A Múzeum-bizottság jelentése. In: Évkönyv, Bp.: IMIT, 1911.378. p.

A Múzeum-bizottság jelentése. In: Évkönyv. Bp.: IMIT, 1911. p. 384.

Katalógus. A tárgyak pontos leírását lásd Magyar-Zsidó Múzeum Katalógusa I-II. Bp.: IMIT, 1915-16.

9 Évkönyv. Bp.: IMIT, 1911. pp. 383-384.

Címkék:1996-12

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Alámerülés a politikába

Előző számunkban olvashatták munkatársunk útinaplójának az ortodoxia világát bemutató első részét. A második - befejező - részben a politika és...

Lengyel nagykövet a zsidó diaszpórában

Ezt a feladatkört 1995-ben hozta létre a lengyel kormány, tudatára ébredve, milyen hátrányokkal jár számára nemzetközi téren a két nép...

Close