Szombat előfizetés 2017

Egy nőköltő Izraelből

Írta: (Jólesz) - Rovat: Archívum, Irodalom, Izrael

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A zsidó diaszpórában elsősorban a költészet, a költők voltak fenntartói a héber nyelvnek. A költészetnek (és persze más irodalmi műfajnak is) évszázadokon át voltak olyan művelői, akik mondanivalójukat, gondolataikat, érzelmeiket, vágyaikat egyéni vagy az úgynevezett „gazdanéptől” átvett költői formában fejezték ki. És mert a héber költészet története fölöttébb gazdag, ez a gazdagság elbírta, hogy az igazán nagyok árnyékában epigonok is papírra vethessék zengzetes verseiket, amik nemegyszer csupán klapanciák voltak (de amik a maguk „rímkényszeredettségében” is fennmaradtak, részeivé válván a liturgiának).

Érdekes módon nőköltőktől alig-alig maradtak fenn költemények. Holott a Szentírás tanúsága szerint már a bibliai időkben is voltak nőköltők, így a Biblia megőrizte Mózes nővérének, Mirjámnak, vagy Debórának az énekét.

A későbbi évszázadok, különösen az újkor már inkább adtak lehetőséget héberül író nőknek, hogy költői vénájukról bizonyságot tehessenek. A modern héber költészetet bemutató antológia, amely a tervek szerint 1992 tavaszán jelenik majd meg (utószavát a Szombat is közölte), tartalmazza nőköltők verseit is s ezek tanúskodnak a férfi költőtársakénál semmivel sem kisebb tehetségükről.

Mi most egy olyan nőköltőt mutatunk be, akinek költeményei nem szerepelnek az említett gyűjteményben. Külön érdekességként említjük meg, hogy Ági Misol – mert őróla van szó – erdélyi, szilágycsehi születésű (1947), a holocaustból megmenekült szülők gyermeke. A jeruzsálemi Héber Egyetemen héber irodalmat tanult. Eddig öt kötete jelent meg, s ezeket több fontos díjjal tüntették ki. Legutóbbi, az ötödik kötete, A galamb facsimiléje, a Tel-Aviv Alap díját nyerte el. Abban a faluban K’fár Mordekháj -, ahol él, irodaimat tanít és őszibarackot termel. És kitűnő verseket ír.

A verseket és ez külön érdekessége a dolognak egy Magyarországról elszármazott „kibucnyik”, Jákov Áltmán, az egykori budapesti Izraelita Tanítóképző végzett növendéke, jelenleg immár hosszú-hosszú évek óta a Givát Oz kibuc tagja, fordította magyarra, aki a bevándorlása óta eltelt évtizedek alatt az érzékelhető sem felejtette el anyanyelvét, sőt meglepően leleményesen alkalmazza.

(Jólesz)

Versek

Rózsákat metszek, meg-megállva

egy bokornál, mely kitüntető figyelmemben

részesült, minekutána olvastam a növények

titokzatos életéről,

befúrom orromat virágaiba

a kombinéban matató szerelmes

szemtelenségével.

*

Ábrándjaim macskája lesben áll minden moccanásra

mert hát mi a macska ha nem a készenléte

mi ha nem körmeinek rugói

talpa párnáiba ágyazottan

az orrlikaiban remegő nyirkos szimat

az idegesség farka csúcsában

mi a macska ha nem rózsa amiben

szintén testet öltött már

a groteszk ellentétek minden varázsa

*

Jöttek barátok meg a fordítottjaik

bőrömet cirógatni

hogy hozzáférjenek a véremben

szunnyadó vadállathoz.

Gyengéden taszigáltak az erkély védett homályába

ígérték hogy fennmaradok megfogalmazotton

a szemlélődés olyan örömét ígérték

amilyenben még sosem volt részem

hogy nem lesznek többé görbe nézések

színpompás kakasokat

és csupa-öröm színpadokat

ígértek

most egyenes lábú angyalok: az úr seregei

*

Az idő

vezet engem az anyókához aki leszek

szüleim zötyögnek oldalamon

kacsomba kapaszkodva

s én menyasszonyféle vagyok

a gyermekkor áttetsző uszálya hozzám erősítve

toldaléka halotti lepellé vastagodik

(egyedül én emlékszem

a kislányra aki voltam)

és ők vezetnek engem

anélkül hogy haladnának

az anyókához aki leszek

ő már ott várakozik

csak oda kell érnem hozzá

mint nappalnak az éjszakához

*

Estefelé, mikor a lépcsőn ülve kávémat kortyoltam

s a nyitott ajtó a mezőkre bámult,

azzal nevettettem meg magam,

hogy könyveket írtam és a szaporodási stafétafutásban

csecsemő nyilat lőttem, ami nemzedéknyi

távolságban fog becsapódni

halálomtól.

Jákov Áltmán fordításai

Címkék:1992-04

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Területek – vagy bevándorlás?

Izrael létezésének 44 éve alatt a háborúkban és terrorcselekmények következtében csaknem húszezer ember vesztette életét. Alig van család, amelyet ne...

Területet békéért: jelszó a háborúra

A „területet békéért” csak ürügy a területnyerésre, békét békéért kell követelnünk A közel-keleti békét értékelő kilátásokban a népi bölcsesség a...

Close