Törökország

50 millió között 26 ezer

Miért indult Kolumbusz Amerikát felfedező útjára egy viszonylag jelentéktelen kikötőből? Honnan származik a Sulhán Áruh? Ki komponálta a ״Leho Daudi” dallamát? Nos, ezek a kérdések valahogy összefüggenek Törökországgal. Kolumbusznak azért kellett Palosból indulnia, mert a nagy spanyol kikötők tele voltak az országból kiűzött zsidókat többek közt az oszmán birodalomba szántó hajókkal. II. Bajazid szultán nemcsak menedéket ajánlott fel az elűzött szefárdoknak, hanem meg is parancsolta tartományi kormányzóinak: ne gátolják a menekültek beutazását, ne okozzanak nekik nehézségeket, hanem fogadják őket szívesen. A Sulhán Áruh összeállítója, Joseph Caro és a Leho Daudi szerzője, Slomo Halévi Alkabesz pedig a befogadott spanyol zsidók leszármazottjaként a hajdani oszmán birodalomban, a jelenlegi Törökország területén élt, sok más neves tudóssal és irodalmárral együtt.

Az oszmán birodalom és utóda, a Török Köztársaság mindig is otthont nyújtott az odamenekülő zsidóknak, és egyes mohamedán országokkal ellentétben soha nem korlátozta őket sem vallásuk gyakorlásában, sem emberi jogaikban. Ha ezt összevetjük azzal, hogy a mindenkori török állam korántsem kezelte és kezeli ilyen nagylelkűen az örmény és kurd kisebbség ügyét, akkor különösnek találhatnánk a zsidóság kedvező megítélését. Talán némi magyarázatot adhat erre az a tény, hogy a törökországi zsidók lélekszáma sohasem volt jelentős, és most is csak mintegy 26 000 főből áll a zsidó közösség az 50 milliós Törökországban.

A nagy többség ma Isztambulban és Izmirben él, más városokban csak kisebb csoportok találhatók. Zömük értelmiségi, szabadfoglalkozású, vagy üzletember. Isztambulban 16 zsinagógában imádkozhatnak. A legrégibb és leghíresebb zsinagóga, az Ahrida, a 15. század közepén épült. Isztambulban és Izmirben összesen 3 zsidó iskolában mintegy 700 gyerek tanul; mindkét városban zsidó kórház gyógyít és szeretetotthon gyámolít. Sikeres a Yildirim Spor Klübü nevű zsidó sportegyesület.

A szefárd hagyomány ápolására nagy gondot fordítanak. A szefárd szó a Szárdiszból származik, vagyis arról a helyről, ahová Nabukadonozor űzte ki a zsidókat Jeruzsálemből, és csak később lett Spanyolország héber neve. Jóllehet, Törökországban 1923, a kemálista forradalom után bevezették a törökös családnevek használatát, még mindig találkozhatunk ősi spanyol családnevekkel. A törökországi zsidó hetilap, a SALOM hét oldalán törökül, a nyolcadikon a héber-spanyol keveréknyelven, a ladinón ír, hogy ezzel is ébren tartsa a közösség legnagyobb részének származástudatát.

1992-ben, a kiűzetés és bevándorlás 500. évfordulójának megünneplésére három éves előkészület után került sor. Ennek keretében tudományos ülésszakokat, zenei fesztiválokat, kiállításokat rendeztek, dokumentumfilmeket mutattak be bel- és külföldön. Az ünnepségsorozat deklarált célja volt a vallási türelem szép példájának megismertetése a világgal, és annak bizonyítása, hogy az 1492-ben Spanyolországból kiüldözöttek a török földön leélt 500 év alatt miként gazdagították az emberiség egyetemes értékeit.

Vadász Iván