Mik azok a magyar kibucok?

Írta: jég - Rovat: Történelem

Ők voltak a jövő címmel a magyar alapítású kibucokat mutatja be egy új kiállítás, melynek az Izraeli Kulturális Intézet ad otthont. Az anyaggyűjtést az Infopoly Alapítvány végezte. A kiállítás egyik kurátorával, Szilágyi Erzsébettel beszélgettünk.

1952-54-nevo_0001-1180

A cikket illusztráló archív felvételeket Amram Nevo készítette, Givat Haim Ihud kibucban, 1952 és 1954 között. A képeket Heidi Ephron, a kibuc archívumának vezetője juttatta a kiállítás készítőihez.

Mit tekintünk magyar alapítású kibucnak?

A látogatók 25 kibucot ismerhetnek meg e kiállításon, amelyeket 1937-1952 között magyar zsidók alapítottak. A kiállítás anyagába nem vettük be azokat a kibucokat, amelyekbe a magyar zsidók, mint kiegészítő csoportok tagjai érkeztek.

1952-54-nevo_%d7%9e%d7%99%d7%9e%d7%99%d7%9f-%d7%a2%d7%a0%d7%aa-%d7%a4%d7%a0%d7%99%d7%92%d7%a8-%d7%95%d7%a8%d7%93%d7%94-%d7%94%d7%95%d7%9b%d7%9e%d7%9f-%d7%91%d7%a4%d7%a2%d7%95%d7%98%d7%95%d7%9f-837-1

Hogyan lehet Magyarországon kibucokról anyagot gyűjteni?

A kiállítás létrejöttét biztosító Infopoly Alapítvány elnökével, Dombi Gáborral 2015 októberében kezdtük el a gyűjtőmunkát. Az ő ötlete volt ez a kiállítás, én pedig, mint volt kibuctag nagyon örültem annak a lehetőségnek, hogy bemutathatjuk ezeket a településeket.
Először a Haifa Egyetem kibucokat kutató csoportjának írtunk, de a kutatócsoportot vezető professzor asszony csak két magyarok által alapított kibucot tudott megnevezni. Továbbirányított bennünket a kibucmozgalom vezetőségéhez, akik szétküldtek egy levelet a kibucokba a kérésünkkel. Erre azonban csak két-három kibucból válaszoltak. Ez után végignéztük mind a 274 kibuc összes fellelhető történeti anyagát az interneten, beleértve a Youtube csatornáit is. Amelyik „gyanús” volt, azzal a kibuccal megpróbáltunk valahogyan kapcsolatba lépni.

1952-54-nevo_0001-1222

A kibucok általában archiváló buzgalmukról ismertek. Ez megkönnyítette a dolgukat?

Ugyan a kibucok többségében van archívum, de a fotók sok helyen nincsenek katalogizálva. A kibucok egy részében az archívumot vezető idősek már meghaltak, s nincs, aki ezzel a témával foglalkozzon. A képek többségét kis méretben kaptuk meg, mert nem minden kibucban tudták őket beszkennelni és felnagyítani. Kaptunk fotókat családi albumokból is, de ezek többsége is kicsi volt.  Gábor felvette a kapcsolatot az izraeli miniszterelnökség sajtóosztályával is. Onnan is kaptunk fotókat. Csatlakoztunk továbbá több Facebook csoporthoz is, ahol a tagok szintén segítettek a kép- és történeti anyag összegyűjtésében.
Egyszóval a kiállítás rendkívül hosszadalmas, rengeteg levélváltást, telefonálást igénylő gyűjtési folyamat eredménye.

1954-%d7%94%d7%92%d7%9f-%d7%a9%d7%9c-%d7%91%d7%9c%d7%a0%d7%a7%d7%94-%d7%9e%d7%97%d7%96%d7%95%d7%a8-%d7%99%d7%92-%d7%98%d7%95-%d7%97%d7%95%d7%a8%d7%a3-nevo_0001-734

A tény, hogy éppen magyar alapítású kibucokról gyűjtöttek anyagot, megkönnyítette vagy inkább megnehezítette a dolgukat?

A 25 kibuc nagy részének rendkívül szép és gazdag honlapja van, de a kezdetekről a legtöbb kibuc keveset ír. Amelyek igen, azok sem foglalkoznak igazán részletesen az alapítók életével, származási helyével. Mi azt tapasztaltuk, hogy sok helyen csak úgy említik őket: Kelet-Európából jöttek. Ez talán azért is van, mert a magyar zsidóság a kibucban igyekezett a legteljesebb mértékben minél hamarabb izraelivé válni. Sem egymás között, sem a gyermekeikkel nem beszéltek magyarul, héber neveket adtak nekik, és szinte soha sem beszéltek velük a múltról. Legfeljebb csak nagyon idős korukban, amikor a gyermekeik faggatták őket a Magyarországon eltöltött időkről.

1952-54-nevo_0001-879

Érdekes ugyanakkor, hogy ennek ellentmond néhány visszaemlékezés. Ezek szerint a magyar zsidók egymás között sokáig magyarul beszéltek, s volt, ahol tábla figyelmeztette őket, hogy héberül kell beszélniük a közösségi terekben. Van olyan kutató is, aki azzal támasztja alá a magyar zsidók beilleszkedési nehézségeiről szóló történetek hitelességét, hogy felemlíti, hogy milyen sokáig megéltek a magyar nyelvű könyvesboltok, újságok is. Ezt az álláspontot a városlakókra nézve nem vitatva úgy látjuk, hogy a kibucok lakóit a politikai, szellemi közösség kovácsolta egybe, s ők elkötelezetten egy új hazát, egy új családot építettek maguknak. S ennek alapja a héber nyelv volt.

a-megnyito-kozonsege

A megnyitó közönsége

Úgy látjuk, hogy a kezdetek kutatása nem csupán nekünk fontos. Vannak olyan kibucok is – például Dvir/Dvira, Beit Kama – ahol néhány évvel ezelőtt nagyon értékes felvételeket készítettek az akkor még élő alapító tagokról, akik elmesélik élettörténetüket, s a kibuc első éveinek történetét.
Azt se felejtsük el, hogy a kibucok hatalmas változásokon mentek/mennek keresztül az utóbbi években. A múlt háttérbe szorul, és – mint mindig is ‑ inkább a jelen és a jövő foglalkoztatja a kibucban élőket.

izr-kiallitas

Dombi Gábor, Novák Attila, Szilágyi Erzsébet és Vered Glikman a kiállítás megnyitóján

Mit kell még tudnunk a kiállításról?

Fontos megemlíteni, hogy a kiállítást az Izraeli Kulturális Intézet támogatta, Dr. Vered Glickman igazgatónő vezetésével. A tárlatot Novák Attila történész, a magyar cionizmus ismert kutatója nyitotta meg.

 

A kiállítás január 10-ig lesz látható az Izraeli Kulturális Intézetben. A belépés díjtalan.

 

[popup][/popup]