Egy vérvád Amerikában

Írta: Szombat - Rovat: antiszemitizmus, Történelem

Massena jelentéktelen kisváros New York állam északi részén, mintegy tízezer lakossal. 1928 őszén egy incidens kapcsán neve mégis gyakran szerepelt az amerikai újságokban, ami az Egyesült Államok zsidó lakosságát félelemmel töltötte el.

Massena az 1920-as években

Szeptember 22-én, néhány nappal Jom Kippur előtt a négyéves Barbara Griffiths elkószált a környező erdőkbe és eltűnt. Amikor órák múlva sem találták, kétségbeesett szülei a polgármesterhez és a rendőrséghez fordultak segítségért. ĺgy kezdődött az egyetlen eset, amikor a vérvád hivatalos formát öltött Amerikában.

Az 1920-as évek Amerikájában bőségesen keringtek antiszemita történetek. Az érzelmeket Henry Ford hírhedt sorozata is fölkorbácsolta. Saját újságjában, a The Dearborn Independentben, 1920 és 1922 tette közzé cikksorozatát A nemzetközi zsidó – a világ legfőbb problémája címmel. Minden vásárolt gépkocsihoz a pamflet egy példánya járult. Ford volt a legnépszerűbb amerikai; sokan hittek neki és bíztak benne. Lapja magasabb példányszámban jelent meg, mint a The New York Times. 

A protestáns amerikaiakat irritálta a katolikusok és zsidók nagyarányú bevándorlása a huszadik század elején. A Ku Klux Klán tagsága 1925-re elérte a hárommilliót. A felvételi eskü zárószavai ezek voltak: „Született amerikai vagyok, és hiszem, hogy jogaim ebben az országban előbbre valóak, mint az idegenek jogai.” Egy korabeli tanú szerint Massena települést elárasztották a Klán röpcédulái, és gyűléseiken több százan vettek részt.

A szövetségi bevándorlási törvények egyre szigorúbbak lettek, és az 1924-ben elfogadott kemény kvóták különösen sújtották a Kelet-Európából érkezőket. Márpedig a legtöbb zsidó innen érkezett – volna. Sokan Európában rekedtek és később a Holokauszt áldozatai lettek.

Az 1928. évi választásokon éles küzdelem bontakozott ki. Alfred E. Smith-t, NY állam demokrata és katolikus kormányzóját a városok bevándorlói támogatták, míg a Közép- Nyugatról érkezett republikánus és protestáns Herbert Hoover a régi vágású Amerikát, azaz a főleg Angliából és az észak-európai országokból érkezett protestánsokat képviselte. Utóbbiak az USA önképéről szóló hagyományos felfogást támogatták.

Barbara Griffith és Berel Brennglas a Daily Worker hasábjain 

Az 1928-as kampányt áthatotta a vallási ellenségeskedés. Al Smith volt az első katolikus jelölt, mi több, legközelebbi tanácsadói zsidók voltak, és ez mindenki előtt ismeretes volt. Smith ellenfelei kijátszották az antiszemita kártyát. A közhangulat a massenai eseményeket is érezhetően befolyásolta.

Barbara Griffiths eltűnése után néhány órával a hatóságok úgy gondolták, hogy gyilkossággal állnak szemben. A felkutatására irányuló erőfeszítések sikertelenségét követően lábra kapott a híresztelés, hogy a kislányt az ott lakó zsidó közösség tagjai rabolták el és gyilkolták meg a közelgő jom kippuri rituáléhoz. Akkoriban húsz zsidó család élt Massenában.

A közeli üzemben dolgozók – többnyire európai és kanadai bevándorlók – körében a vérvád elfogadott dolog volt.

H.M. McCann helyi rendőrtizedes, több társával együtt késő este egy zsidó ruházati bolt tulajdonosával kinyittatta az üzletét, hogy ott kutassanak Barbara után. Egy zsidó fiú azt mondta nekik, hogy a lány „akárhol lehet”. Vallomását nem vették figyelembe „alacsony szellemi szintjére” hivatkozva.

Másnap a rendőrség összehívta a zsidó közösség tagjait, és kihallgatták őket. Az első, egy Morris Goldberg nevű helyi zsidó bizonytalan válaszokat adott a zsidó rituálékkal kapcsolatban, amiből a rendőrök azt a következtetést vonták le: lehet valami abban, hogy a zsidó szertartás véráldozattal jár.

Következő reggel másik zsidót hívtak kihallgatásra, aki semmit nem tudott nekik mondani az állítólagos rituáléról, és javasolta, hogy a rendőrök forduljanak Berel Brennglasshoz, az Adath Israel zsinagóga rabbijához. Állítólag Gilbert Hawes polgármester javasolta a kihallgatást, ami több mint egy órát tartott; azon Hawes is jelen volt. A rabbinak a következő kérdést tették föl: „Van-e információja arról, hogy a zsidók az őshazában emberi áldozatot mutattak be?” A magából kikelt Brennglass azt felelte a rendőrfőnöknek és a polgármesternek, hogy szégyellhetik magukat. „Szörnyen meg vagyok döbbenve, hallván ostoba, nevetséges és megvetésre méltó kérdésüket” – felelt Brennglass.

Gilbert Hawes polgármester

A kihallgatás közben jött a hír, hogy Barbara Griffiths megkerült. Kiderült, hogy fiútestvérei keresésére indult, majd elfáradt és elaludt a magas fűben. Néhány karcolással megúszta, semmi más nem történt vele – adta hírül a helyi The Observer.

A helyi csőcselék azonban erről mit sem tudott, és a városházáról távozó Brennglasst körülvéve áldozati emberöléssel vádolták. Még az igazság kiderültét követően is voltak, akik hitték, hogy a kislányt elrabolták, és csak bűncselekményük leleplezése után engedték el őt a zsidó vezetők. Bojkottra szólítottak föl, de az nem következett be.

A kihallgatást követő Kol Nidré esten Brennglass rabbi a következőket mondta a gyülekezetnek: „Örökké emlékeznünk kell arra, hogy mindez Amerikában, és nem a cári Oroszországban történt. Olyanok követték el, akiket barátainknak gondoltunk. Az egész világnak el kell mondanunk a történetet, hogy az soha többé ne ismétlődhessék meg.”

Barbara megtalálását megelőzően az ország tele volt a massenai vérvád híreivel. A The New York Times, Washington Post, Boston Globe, Atlanta Constitution, és a Los Angeles Times egyaránt tudósítottak az incidensről, több kisebb lappal együtt.

Idősebb zsidók még jól emlékeztek arra, hogy 1915-ben a zsidó Leo Frankot hamisan vádolták azzal, hogy keresztény lányt ölt meg rituális célból. Elítélték, és meglincselték.

A kislány megkerülése után két nappal Hawes, McCann és más tisztviselők küldöttségbe mentek a massenai zsinagógához , hogy bocsánatot kérjenek, de hiába, mert az üggyel már magasabb szinten foglalkoztak — Louis Marshall, az Amerikai Zsidó Bizottság részéről és Dr. Stephen Wise az Amerikai Zsidó Kongresszus megbízásából.

Stephen Wise

A német zsidó gyökerű Marshall 1877-ben végzett jogot a Columbia Egyetemen és ügyvédként a kisebbségek alkotmányos jogainak harcosaként lett ismert. A reformrabbi Stephen Wise az Amerikai Cionista Szervezet elnöke volt két cikluson át.

Ketten erőteljes akcióba kezdtek. Marshall levelet intézett Hawes polgármesterhez, amiben elmarasztalta őt, mert nem lépett föl a „visszataszító előítélet ellen…, amely annyi, a középkori, sőt a modern európai történelem véres lapjaira kívánkozó csapáshoz vezetett.” Wise ugyancsak formális bocsánatkérést követelt. Al Smith kormányzó elítélte a polgármestert, a zsidó háborús veteránok vezetője bírósági keresetet helyezett kilátásba, a Keresztények és Zsidók Közötti Megértés Állandó Bizottsága az állampolgárokhoz fordult a vérvád terjedésének megakadályozása érdekében.

Hosszas tárgyalások és egyeztetések után 1928. október elejére elkészült és jóváhagyásra került Hawes bocsánatkérő levele, amiben elismerte, hogy súlyos hibát vétett, és mély és őszinte sajnálatát fejezte ki a történtek miatt. Hangsúlyozta vétségét a rabbi kihallgatásával kapcsolatban. McCann tizedes Brennglass rabbinak saját kezűleg írott levelében a fölötti sajnálatát fejezte ki, hogy nem volt tisztában a vérvád hamisságával. Mindkét levelet lényegében Wise fogalmazta.

Noha a vérvád más helyeken is felbukkant Amerikában, Massena volt az egyetlen város, ahol ezt komolyan vették és ennek alapján a polgármester nyomozást rendelt el. Hawes később azzal védekezett, hogy korábban semmi problémája nem volt a zsidókkal, a városi tanácsban mindig is együttműködött velük, sőt, legtöbb gyerekkori barátja is zsidó volt.

Barbara Griffiths családja a botrány után nem költözött el, a lány massenai középiskolában érettségizett, majd 1947-ben fizikusi diplomát szerzett a cantoni St. Lawrence University-n. Ugyanebben az évben Massenában ment férjhez a brooklyni John F. Klemenshez. Sok hobbija közül kiemelkedik a természet szeretete és az egyetemi gyeplabda csapatában játszott. Ügyesen kötött, díjakat is nyert. Ötven éven keresztül rövidáru boltot működtetett Cantonban. Szenvedélyes bridzsjátékos volt. Gyűjtötte a massenai incidensről szóló újságcikkeket, bár magára az esetre nem emlékezett. 94 éves korában, 2019. augusztusban hunyt el.

Tablet – Bassa László

támogatás
Pop up banner

Címkék:Henry Ford, Ku-Klux Klan, Massena, vérvád

[popup][/popup]