“Az elvtársak nagyon jól oldották meg a bomlasztást”

Írta: Kovács András - Rovat: Történelem

Részlet a szerző A Kádár-rendszer és a zsidók címen megjelent könyvéből.

Scheiber Sándor (Fotó Villányi András)

Az alábbi válogatásba három konkrét ügy dokumentumai kerültek be. Ezek az esetek pontos képet adnak az állambiztonsági szervek céljairól, módszereiről és eszközeiről, valamint arról is, hogyan reagáltak az érintettek a szervek akcióira. Az első akció az Izrael és az NSZK közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele utáni időszakban, 1965 tavaszán zajlott. A diplomáciai esemény hírének nyilvánosságra kerülése után a politikai rendőrség részletes tervet dolgozott ki arra, hogy hogyan lehetne a holokauszt emlékezetének manipulálásával, antifasiszta agitációval, németellenes indulatok felkorbácsolásával Izrael ellen hangolni a zsidókat, és ezzel feszültséget teremteni a magyar zsidók és a magyarországi izraeli képviselet között. Az akciót a politikai rendőrség illetékesei a zsidó hitközségben dolgozó ügynökeik és egyéb kapcsolataik mozgósításával akarták lebonyolítani. Az terv végül is kudarcot vallott. Az ügynökök és a „társadalmi kapcsolatok” ismerősei nem szívesen álltak kötélnek egy Izrael elleni akcióhoz, a terv kieszelői pedig mentegetőzni kényszerültek a „részleges siker” miatt.

A második esethez kapcsolódó iratok azt mutatják be, hogy milyen eszközökkel manipulálták az állami és állambiztonsági szervek az 1966 elején esedékessé vált hitközségi választásokat. Bár valamennyi jogi és politikai eszköz a rendelkezésükre állt, az ÁEH és a politikai rendőrség funkcionáriusai mégis arra törekedtek, hogy a „belső demokrácia” látszatát megőrizve érjék el céljukat: az amúgy feltétlen rendszerhű és mindenben készséggel engedelmeskedő, de személyében kompromittált és kellemetlen karakterű hitközségi elnök, Sós Endre („Sipos” tmb.) menesztését, és azt, hogy helyébe ne egy tőlük kevésbé függő személy, hanem a kézben tartott, könnyen kezelhető – az állambiztonsági iratokban „Sárosi” tmb. fedőnéven szereplő – Seifert Géza kerüljön.

Síp utca 12, a MIOK díszterme. Április 4-i ünnepség, dr. Seifert Géza a Magyar Izraeliták Országos Képviselete elnöke beszédét tartja (Forrás: Fortepan)

A harmadik esetben az állambiztonsági szervek már keményebb eszközökkel éltek. Az 1967-es háború utáni „anticionista” légkörben ügynökeik segítségével és technikai eszközök bevetésével éveken át figyelték a budapesti rabbiképző néhány hallgatójából és barátaikból álló kis csoportot, akik nemcsak elutasították a hivatalos Izrael-ellenes álláspontot, hanem keresték az alkalmat, hogy nézeteiknek hangot is adjanak. A hatóságok a csoport mögött Scheiber Sándort sejtették. A „Salom”, az „Exodus” és a „Nyomda” fedőnevű dossziékból válogatott dokumentumok bemutatják a titkos információgyűjtésre használt eszközöket, az ügynökök tevékenységét, a hitközségi vezetők – köztük az állambiztonság ügynökeinek – manipulatív felhasználását a csoport vezetőinek a rabbiszemináriumból való kizárására és a csoport bomlasztására, majd a csoport vezető személyisége, a nézetei mellett ezután is következetesen kitartó Beer Iván elleni politikai per előkészítését és lebonyolítását. Az itt közölt dokumentum az ügy során keletkezett.

 

Az „Exodus” ügy

  1. június 17.

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.1.5. O-13616

 

Belügyminisztérium

III/II-4. A alosztály

 

Tárgy: „Exodus” f[edő]n[evű] csoportos ügy bomlasztás útján történt realizálásáról

 

[Kézzel írott szövegrész]

Miniszter et! A jelentést tájékoztatásra felterjesztem. Az „Exodus” fn. ügyben az illetékes operatív szervek alapos és eredményes munkát végeztek, a gondos előkészítésért a résztvevő op.[eratív] t.[isztek] és vezetők dícséretet érdemelnek. 1969. V. 25. Karasz Lajos

Karasz e! Nagyon örülök, hogy kezd beérni, hogy nem csak adminisztratív úton lehet jól dolgozni! Az elvtársak nagyon jól oldották meg a bomlasztást és a további munkához is bázist teremtetek [sic!]. A következő csoportfőnökin meg kell dicsérni az elvtársakat és az ügyet ismertetni kell. Benkei, 1969. V. 28.

Az anyagot tájékoztató jelentésként fel kell dolgozni a Pol.biz. tájékoztatóba. Benkei

 

Landeszman György, már mint Dohány utcai főrabbi

Jelentés

„Exodus” fn. csoportos ügy hálózati operatív feldolgozása során megállapítottuk, hogy Beer Iván László, Berger István és Landeszman György budapesti lakosok, az Országos Rabbiképző Intézet hallgatói csoportos cionista tevékenységet végeztek, több fiatal részvételével.

 

II.

Az ügyben konzultáltunk vizsgálati szerveinkkel, akik a rendelkezésünkre álló bizonyítékok jogi erejűvé tételének nehéz volta miatt a realizálást nem vállalták.

Ezért a csoportos cionista tevékenység megszakítása céljából 1969. március 25-én javaslatot készítettünk a cionista csoport bomlasztás útján történő realizálására. Ennek az intézkedésnek a szükségességét elsősorban az a körülmény indokolta, hogy nevezett személyek 1969. április 20-án kerültek volna felavatásra. Felavatásuk után – mint végzett rabbik – ellenséges tevékenység folytatása szempontjából nyilvános fórumokhoz és széles körű tömegbázishoz jutottak volna.

Figyelembe véve a fentieket, javasoltuk, hogy a bomlasztás útján történt realizálást az Állami Egyházügyi Hivatal bevonásával hajtsuk végre, a tanúktól megszerzett bejelentések alapján.

A III/II. Csoportfőnök által engedélyezett javaslat alapján felvettük a kapcsolatot az Állami Egyházügyi Hivatal illetékes vezetőivel, feltártuk előttük a fent jelzett személyek ellenséges tevékenységét, és átadtuk az általunk megszerzett tanúbejelentéseket azzal, hogy ezen dokumentumok megfelelő felhasználásával érjék el – az izraelita egyház kompetens vezetőin keresztül – a javaslatunkban szereplő hangadó cionista és szovjetellenes elemek eltávolítását az Országos Rabbiképző Intézetből.

Beer Iván 30 évvel később

Az általunk kidolgozott taktikai javaslatok alapján Grnák Károly elvtárs, az Állami Egyházügyi Hivatal illetékes főosztályvezetője berendelte az ÁEH-be az izraelita egyház vezetőit, ismertette velük Beer Iván, Berger István és Landeszman György rabbinövendékek ügyét. Kemény bírálatban részesítette dr. Scheiber Sándor rabbiképző igazgatót a Rabbiképző Intézetben uralkodó káros, rossz szellemért, felvetette, hogy a fentiek nem szolgálják az állam és az egyház között kialakult jó viszonyt, valamint bejelentette, hogy az egész ügyet átadja az ügyészségnek, az érintett személyek bírósági úton való felelősségre vonása céljából.

Ez a kijelentés meghozta a várt hatást, de a kiváltott hatást fokozta az is, hogy dr. Borsa Mihály KSZB-elnök, akit Grnák Károly elvtárs – a velünk történt megbeszélés alapján – egy negyedórával korábban magához rendelt, és felkérte az ÁEH-féle álláspont támogatására, kijelentette, hogy nekik – egyházi vezetőknek – el kell határolniuk magukat a rabbinövendékek cselekedeteitől, és nem lehet semmit sem tenni a büntetőeljárás megindítása ellen.

Ezt – a tőlünk kapott utasítás alapján – még megerősítette az egyik társadalmi kapcsolat is. Ezáltal általánossá vált az a hangulat, hogy itt már nem lehet semmit sem tenni az említett rabbinövendékek érdekében.

Ennél a pontnál következett taktikánk második fokozata:

„Sárosi” fn. ügynök – a tőlünk kapott utasításnak megfelelően – felvetette a felekezet többi vezetőinek, hogy mivel itt mégis zsidó fiatalokról van szó, akik – el kell ismerni – valóban nagyon rosszat cselekedtek, egyaránt ártottak az államnak és a zsidóságnak, de nekik mint felekezeti vezetőknek azért valamit kellene tenni az érdekükben – talán kérjék fel az Állami Egyházügyi Hivatalt, hogy az ügyüket ne tegye át az ügyészségre, és mellőzze még ez alkalommal a büntetőeljárást. Ezzel szemben a felekezet Beer Ivánt és Berger Istvánt azonnali hatállyal felfüggeszti, a rabbivizsgából kizárja, és az avatási ünnepséget hatálytalanítja. Landeszman György ellen pedig felekezeten belül fegyelmi vizsgálatot indít.

A felekezet többi vezetői azonnal elfogadták „Sárosi” fn. ügynökünk javaslatát, és előterjesztették ezen kérésüket az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője felé. Az ÁEH elfogadta javaslatukat. Ennek alapján az egyházi vezetés együttesen elvállalta és egyhangúlag végrehajtotta a fenti határozatjavaslatot, melynek következtében Beer Iván és Berger István rabbinövendékeket azonnali hatállyal felfüggesztették, a záró rabbivizsgából kizárták, és felavatásukat hatálytalanították. Landeszman György rabbinövendék ellen fegyelmi vizsgálatot rendeltek el, ami még folyamatban van.

A fentieken kívül még az alábbi intézkedéseket hajtottuk végre az „Exodus” fn. ügyben:

– 4 személy a csoport vezetői és tagjai közül disszidálást szándékozott elkövetni. Disszidálásukat megakadályoztuk.

– Tudomásunkra jutott, hogy a cionista csoport vezetője, Beer Iván át akart iratkozni a szegedi egyetemre. Az ÁEH-án keresztül intézkedtünk egyetemi felvétele megakadályozása céljából.

III.

Értékelve a megtett intézkedések komplexumát, megállapítható, hogy azok hatásosnak és eredményesnek bizonyultak. A realizálás ezen módja bebizonyította, hogy nemcsak az adminisztratív intézkedések hozzák meg a kellő eredményt. Az átgondolt, időben meghozott bomlasztó intézkedések több szempontból eredményes realizáláshoz vezetnek. Például az „Exodus” fn. ügyben is a rendelkezésre álló anyagaink egyöntetűen bizonyították, hogy szervezett cionista tevékenységgel állunk szemben, de a fenti tevékenység jogi erejűvé tételének elhúzódása miatt megtörtént volna ellenséges, cionista személyek rabbivá avatása, aminek negatív kihatásairól már fentebb szó volt.

Ezekkel az intézkedésekkel a tárgyban szereplő személyek cionista beállítottságát nem változtattuk meg, de az alábbi pozitív eredményeket értük el:

– Megakadályoztuk a jelentésben szereplő hangadó, aktív cionisták rabbivá való felavatását. Ezáltal megfosztottuk őket a nyilvános fórumoktól és a széles tömegbázistól.

– Intézkedéseink hatására a cionista csoport felbomlott, összejövetelei megszűntek.

– A csoport vezetői között teljes bizonytalanság uralkodik a jövőjüket illetően.

A cionista csoportot gyakorlatilag az izraelita egyház vezetői által számoltuk fel. Cionista beállítottságú egyházi vezetők is kénytelenek voltak elítélni tevékenységüket, és fellépni velük szemben.

– A realizálás ezen módjával eleve megfosztottuk a hazai cionista köröket, valamint a külföldi cionista szervezeteket és sajtóorgánumokat attól a lehetőségtől, hogy ellenséges propagandát, illetve sajtókampányt indítsanak Magyarország ellen.

– Megerősítettük „Sárosi” fn. ügynökünk helyzetét, ami különös fontossággal bírt a tervbe vett közeli amerikai útja előtt. (Megjegyzés: USA zsidó és cionista köreiben pozitívan ítélték meg „Sárosi” fn. ügynökünk ez ügyben tanúsított magatartását.)

– Hálózati operatív helyzetünk további javítása céljából kapcsolatot létesítettünk a cionista csoport egyik aktív tagjával, akivel beszervezési céllal foglalkozunk.

– Az Állami Egyházügyi Hivatallal fennálló jó kapcsolatunkat tovább javította a realizálás eme módja, és fokozta az ÁEH vezetőiben az elismerést és bizalmat az állambiztonsági szervek irányában.

Mélykúti Ferenc r[endőr] ale[zrede]s

támogatás

Címkék:ÁEH, Beer Iván, Berger István, cionista tevékenység, Exodus ügy, III./III., Landeszman György, Scheiber Sándor, Seifert Géza