Angyali üzenetek a nyilasok árnyékában

Írta: Szombat - Rovat: Történelem

Akik spirituális beszélgetésekkel próbálták átvészelni ez üldöztetéseket.

Mallász Gitta idős korában. A kép jobboldalán Dallos Hanna és Kreutzer József  )Forrás: aish.com)

Mallász Margit (Gitta) 1907-ben született Laibachban (ma Ljubljana). Apja a Monarchia hadseregének tisztje volt. 15 éves korában Gitta Budapestre költözött, ahol többszörös úszóbajnok lett.

Két legjobb barátnője az edző Strausz Lili és a grafikus Dallos Hanna, mindketten zsidók voltak. Hannát Kreutzer József vette feleségül, grafikai stúdiót nyitottak, ahol formatervezéssel és oktatással foglalkoztak. Az ezen a téren is tehetséges Gitta a vállalkozás tagjaként működött.

Az antiszemitizmus erősödésével a harmincas évek második felében a stúdió vezetését Gitta vette át Hannától és Józseftől. A zsidó házaspár a főváros környékén jóval alacsonyabb intenzitással folytatta tevékenységét. A háború idején Budaligeten hármasban éltek Gittával, majd a német megszállást követően visszaköltöztek Budapestre. Kreutzert június 3-án elhurcolták, nyomtalanul eltűnt. Ez nagyon rossz hatással volt Hannára, a csoport szellemi vezetőjére.

Dallos Hanna és Kreutzer József; Mallász Gitta; Strausz Lili (forrás: aish.com)

Gittát egyik barátja összeismertette Klinda Pál atyával, egy bátor pappal, aki arra kérte őt, hogy vegye át az általa a Szent Katalin leánynevelő iskolában alapított és Katalin néven működtetett katonai egyenruha készítő műhely vezetését, ahol a vészkorszak hónapjaiban több mint száz zsidó nőt foglalkoztattak. Hozzájuk csatlakozott Hanna és Lili. Hadiüzemben azzal a feltétellel lehetett zsidókat alkalmazni, hogy állományba veszik őket. Klinda atya és Gitta ezt kijátszották, és a munkásnők gyermekeit is itt rejtegették.

A nyilas hatalomátvételt követően a helyzet súlyosbodott, mert a nyilas suhancok gyakran járőröztek. A varrodával szomszédos villába SS-ek költöztek. November 2-án a hírhedt nyilas pap, Kun páter embereivel betört a műhelybe. Miután működési engedély nem volt, Kun ragaszkodott hozzá, hogy Gitta állítsa össze a zsidó munkások névsorát, és kivégzéssel fenyegetőzött. Közben több asszonyt is elhurcoltak, de szerencsére Klinda atyának sikerült kimenteni őket.

Mallász Gitta idős korában

A figyelmeztető eset után Gittának sikerült egy olyan dokumentumot szereznie, ami tanúsította, hogy a varroda az SS felügyelete alatt üzemel. Még ahhoz is volt bátorsága, hogy panasszal éljen az SS felé, hogy a nyilaskeresztesek zaklatják őket. December 5-én azonban a razzia megismétlődött. Az SS-ek és a nyilasok tárgyalni kezdtek, és ez időt adott arra, hogy egy előre elkészített, falba vájt nyíláson mintegy száz asszony és gyermek elmeneküljön. 16-an viszont – köztük Hanna és Lili – fogságba estek, és a ravensbrücki koncentrációs táborba kerültek.

A 16 asszony közül Langley-Dános Éva volt az egyetlen túlélő; a táborból hazatérve ő számolt be sorsukról és írt könyvet később Guruló börtön címmel. A további tanúságtevők a műhelyből megmenekült asszonyok voltak. A Jad Vasem később ezek alapján rekonstruálta a történteket. Klinda atya elismerésben részesült, Kun pátert 1945 szeptemberében felakasztották.

Mallász Gitta a háború után Magyarországon maradt, és elszegényedett szüleit támogatta. 15 évvel később, amikor ők már nem éltek, unokaöccsei és -húgai pedig nagykorúak lettek, a szabadságot választotta, és Franciaországban telepedett le. Élete teljesen megváltozott: grafikusként helyezkedett el, és 53 éve korában férjhez ment.

Legjobb barátait ugyan elvesztette, de egy fontos dolgot magával vitt Budapestről nyugatra. Budaligeti tartózkodásuk idején az élénk spirituális életet élő Hanna vezetésével rendszeresen tartottak összejöveteleket négyesben 1943 júniusától, majd a Garay utcai lakásban 1944 márciusától novemberig. Azok a gondolatok, amelyeket ezeken az üléseken megfogalmaztak, felfogásuk szerint egy belső embertől vagy hírvivőtől (angyal?) származtak. Valójában az együttlétek arra szolgáltak, hogy a kétségbeejtő helyzetükben kapaszkodókat találjanak, kérdéseket fogalmazzanak meg maguk és egymás számára, és gondolataikat írásban rögzítsék. A 88 találkozóról mintegy tucatnyi füzet maradt fenn Gitta és Lili kézírásával, és került ki Franciaországba. Gitta ezekből a terjedelmes dialógusokból írta nagysikerű könyvét „Az angyal válaszol” címmel, amelyet számos nyelven megjelent; magyarul a Fekete Sas kiadó gondozásában 2005-ben. Gitta azt mondta, hogy valójában nem ő a szerző, csupán lejegyezte a hallottakat, mint az „angyalok írnoka”.

Több száz magyar asszony és gyermek viszont úgy emlékszik rá, mint mentőangyalára. Franciaországban, vidéki házában egészen 85 éves koráig írta memoárjait. Mallász Gitta a Világ Igaza címet 2011-ben kapta meg a Jad Vasemtől.

Az aish.com honlapon megjelent írást Bassa László fordította

 

Címkék:Dallos Hanna, holokauszt, Kun Páter, Mallász Gitta