A meleg, szefárd zsidó karmesternő, aki üldözötteket mentett

A holland Frieda Belinfante volt az első hivatásos női zenekarvezető-karmester Európában, hazája német megszállását követően pedig az ellenállásnak segített zsidó honfitársaik mentésében, miközben saját élete is veszélybe került. A Gestapo elől bujkálva a másságát nyíltan felvállaló csellistanő hónapokon keresztül férfinak adta ki magát.

Nem csak csellistaként, karmesterként is lenyűgözte a világot

Az 1904-ben Amszterdamban született Frieda Belinfante-ről a divany.hu közöl összeállítást. Belinfante apai ágon egy, a 17. században Portugáliából Hollandiába vándorolt előkelő zsidó család egyenes ági leszármazottjának számított – édesapja, Aron Belinfante elismert zongoraművész volt, nem meglepő, hogy ő is hamar a zenei pálya mellett kötelezte el magát. Tízévesen kezdett csellón tanulni, 17 éves korában pedig apja oldalán bemutatkozhatott az amszterdami Concertgebouw – a holland főváros legjelentősebb hangversenyterme – színpadán.

Miközben karrierje fokozatosan ívelt felfelé, Frieda hozzáment egy férfihoz, a házasság azonban gyorsan zátonyra futott, a csellistanő ugyanis bevallotta férjének, hogy a saját neméhez vonzódik – másságát ettől fogva egész életében nyilvánosan felvállalta, fittyet hányva a homoszexuálisokkal szembeni előítéleteknek és a – gyakran törvénybe iktatott – megkülönböztetésnek. Csellistakarrierjével párhuzamosan Belinfante karmesterként is jelentős hírnévre tett szert: 1937-ben kinevezték egy amszterdami kamarazenekar dirigensének és zenei vezetőjének, ezzel ő lett az első nő, aki Európában hivatásos zenekart vezényelhetett.

Hamis iratokkal mentették meg zsidók ezreit

A sikersorozatnak Hollandia 1940-es német megszállása vetett véget, amikor Belinfantét zsidó származása miatt eltiltották a fellépésektől; ugyan kapcsolatait kihasználva könnyen külföldre menekülhetett volna, ő úgy döntött, szülőhazájában marad, és harcolni fog a megszállók ellen. Egy közeli ismerőse, a nyíltan meleg képzőművész, Willem Aroundeus révén bekapcsolódott a titkos ellenállási mozgalomba, mely egyik fő működési területeként hamis iratokat állított ki holland zsidók számára, lehetővé téve számukra a külföldre távozást, megmentve őket az elhurcolástól.

A csoport több száz hamis dokumentumot gyártott, a Gestapo azonban gyanakodni kezdett az iratok autentikusságát illetően, ezért az ellenállók radikális lépésre szánták el magukat: 1943 márciusában bombát helyeztek el az amszterdami központi anyakönyvi hivatal nyilvántartási osztályán, igyekezve megsemmisíteni minél több valódi dokumentumot. A robbantás csak részleges sikert ért el, a zsidó lakosságra vonatkozó iratok 15 százaléka, mintegy 800 ezer dokumentum veszett oda, a megszálló hatóságok pedig gyorsan a tettesek nyomára akadtak, és az ellenállás 12 tagját – köztük Aroundeust – letartóztatták, és néhány hónappal később kivégezték.

 

Teljes cikk