Akik nem felejtették a hiányt
Emlékkiállítás Pápa város zsidóságáról
A földszintes épületből, az egykori pápai hitközségi székház nyitott ablakából lakodalmas rock hallatszik az utcára.
A meglebbenő függöny mögött roma gyerekeket látni az ablakban. Szemközt, a házak között egyszer csak a környezettel éles kontrasztban álló, díszes épületet pillant meg a látogató: a pápai zsinagóga magasodik előttünk. A szemlélő csak utóbb konstatálja, lehet, hogy nézőpontja a hibás: a többi épület stílusa üt el a patinás építménytől.
Pápán Pestnél korábban telepedhettek meg a zsidók, hamarabb is integrálódhattak az Esterházy uradalom védlevele nyomán, de a világszerte ismert pápai haszidok is innen szóródtak szét a világba.
Barátnők a pápai strandon 1943-ban.
Haszidokról egyáltalán nem látni fotókat a zsinagógában rendezett kiállításon – a szigorúan vallásos közösség nyilván távol tartotta magát a fényképezéstől. Nem úgy az integrálódó, s a város modernizálásában is szerepet játszó zsidók. Ennek a ténynek, valamint a kortárs pápai szervezőknek és segítőiknek köszönhetjük az Elfeledett szomszédaink című kiállítást, melyhez közel öt éven át gyűjtötték a dokumentumokat. Ez idő alatt kontinenseken át leveleztek a szervezők, hogy a közel 3600 Pápáról és környékéről elhurcolt zsidó emlékének darabjait összegyűjtsék.
Az október végéig látogatható tárlat 500 archív fotó segítségével mutatja be az 1944 előtti pápai és Pápa környéki zsidóság életét. Családi portrék, igazolványképek, társasági eseményeken készült fotók, szabadtéri és műtermi felvételek, munkaszolgálatos archív képek sorakoznak egymás mellett tárgyszerűen precíz, személyes élettörténeteket felvillantó, néhol lakonikus tömörségű feliratokkal.
Családtörténetek a társadalom minden rétegéből, életmód-kutatóknak, társadalomtudósoknak is hasznos, elszórt információkkal szolgáló visszaemlékezések, anyakönyvi okiratok és koncentrációs táborokból elbocsátó igazolványok kísérik a felvételeket, de láthatóak a deportáló vonatból kidobott levelezőlapok is.
A pápai zsidó elemi iskola III. osztályos tanulói1943-as tanévzáró színi előadásának résztvevőiSzikár élettények, általában tragikus végkifejlettel, a látogatóban a hiány érzetét keltve. Ezt a hiányt érezhették azok az önkéntesek is, akik levelezésbe, anyaggyűjtésbe fogtak, és létrehozták a kiállítást, melynek megnyitóján, a tárlat fotóin látható személyek utódai közül is sokan összegyűltek.
A jelenkor embere ennyit tehet, ha hiányérzetét, netán lelkiismeret-furdalását akarja csitítani, vagy igazságérzetét kielégíteni. Emlékezik, és nem felejt. A kiállítás létrehozásában közreműködő pápaiak és segítőik elfeledett szomszédaik emlékét kaparták elő a hamu alól, fejet hajtottak előttük, s ezért maguk is megérdemlik a főhajtást.
A kiállítás interaktív és élénken látogatott facebook oldalán a fotókhoz történetek, visszaemlékezések, versek, dokumentumok, újabb és újabb kommentárok kapcsolódnak.
A kiállítás rendezői: Pápa Város Önkormányzata, Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület.
