Összesen 7,118 találat (6481 - 6500) : ggy.
„Mezítlábasok” – így nevezte magát (pontosabban: így nevezte őket Wahrmann Mór) az a kis csoport, amely 1890 körül zsidó részről mozgalmat indított a recepció kivívására, amely szervezte és maga is végezte a propagandát – persze a magyar liberális politikával való szoros … Tovább »
Anti utópiák, katasztrófa-forgatókönyvek a mai izraeli irodalomban
A polgárháborút katonai diktatúra követi Izraelben, melyben a baloldalt fölszámolják, csupán egyetlen kibuc, En Harod marad meg hírmondónak – ki tudja miért – és a regény főhőse ide igyekszik, útja során megismerkedve … Tovább »
Interjú Ámosz Oz jeruzsálemi íróval fanatikus rabbikról és a kétséges pacifizmusról
Ámosz Ozt „Izrael lelkiismeretének” nevezik. Orosz cionisták gyermeke, eredeti családi neve Klausner. Jeruzsálem egyik külvárosában született, és tizenöt éves korában kibucba ment. A ma 56 … Tovább »
Kedves János,
engedd meg, hadd könnyítsék személyes felelősséged terhén. Könyvemet egy megbecsülésnek örvendő kiadó jelentette meg, kiadását a Soros Alapítvány és a Mozgókép-alapítvány támogatta, sok könyvesboltban forgalmazták/forgalmazzák. H. M.-hez tehát személyes … Tovább »
A „német szellemiség” kihívása
Személyes felelősség terhel a Hernádi Miklós és Földényi F. László, valamint Márton László között a Szombat hasábjain zajló, rosszízű polémiáért. Hagy kár, hogy a résztvevők kíméletlenül vagdalkoznak, holott szellemi életünk lényeges … Tovább »
Minél hevesebb az íróban az indulat, annál fontosabb, hogy pontos legyen (mert az, ugye, röhej, ha valakit, akinek mondandója lenne, nem mondandójának érvénye vagy érvénytelensége, hanem a pontatlansága okán csípnek galléron), tehát, hogy pontos legyek: a Szombat szerkesztősége … Tovább »
sz. t. g.: Szeptembertől Schőner Alfréd a Rabbiképző Intézet rektora
Török Sándor: Kárpótlás vagy kártérítés?
Quittner János: Gratulálok!
Summary
Gimes Katalin: Hetedíziglen?
Korunk hegedűse: Itzhak Perlman
Várai Emil: Zsidó élmény – magyar irodalom?
Sanders Iván: Metakommunikáció … Tovább »
(Dina Wardi: Emlékmécsesek. A holocaust gyermekei. Bp., Ex Libris Kiadó, 1995. 255 old., 480 Ft)
A délszláv válság veszteségeinek felszámolására életre hívott számos bizottság egyikének feladata a háborút át- és túlélt, lelki sérült gyerekek sebeinek gyógyítása, terápiája … Tovább »
„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”
(Bacher Vilmos, 1911)
A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »
I. A valláskülönbség házassági akadályának gyökerei a katolikus egyházjogban
A keresztények és meg nem kereszteltek közötti házasságkötés tilalma, majd egyértelmű érvénytelennek tekintése ősi elv a katolikus Egyházban. Mielőtt történelmi gyökereiről és a múlt … Tovább »
A Hamasz palesztin terrorszervezet számottevő támogatást élvez a lakosság körében – csakúgy, mint számos más terrorista csoport az iszlám világban. Mik az okai ennek a súlyos társadalmi jelenségnek – erről szól írásunk.
A gázai övezetben a Hamasz befolyása alatt álló Al-Szalah … Tovább »
Minden kétséget kizárólag olyan korszakban élünk, melyben a társadalmi körülmények oly alapvetően megváltoztak, hogy a zsidók többsége az „identitáskészlet” régi modelljeit már nem tartja érvényesnek; a sűrűn emlegetett „identitásválság” tehát egy olyan betegség, amely … Tovább »
Napló
Hannah Arendt riportkönyve1 a jeruzsálemi Eichmann-perről igen nagy vihart kavart. Mindenekelőtt zsidó körökben. Arendt nem szereti a zsidókat, részben legalábbis felelőssé teszi őket a sorsukért – mondották sokan. Tipikus zsidó öngyűlölet. Hogy az Arendttel szembeni … Tovább »
Január 12-én jelent meg a Magyar Hírlapban a grúz-zsidó bevándorlókról szóló riportom rövidített változata, míg a teljes szöveg a Szombat januári számában látott napvilágot.
A megjelenés estéjén Nagy Tibor hívott fel telefonon lakásomon nyíregyházáról, az az újságíró, … Tovább »
A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) képviselőtestületi ülése 1995. december 14-én
Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató üdvözölte a megjelenteket, megállapította, hogy a közgyűlés szavazóképes (a 80 küldöttből 47 volt jelen), némi nehezteléssel a hangjában észrevételezte, … Tovább »
December végén, január elején tömegével hozza a posta a karácsonyi és újévi jókívánságokat. Különféle állami szervek, társadalmi szervezetek, kulturális intézmények tisztelik meg így szerkesztőségünket, s igazából nem tudja az ember, hogy örülnie kell-e a figyelmességnek, … Tovább »
Az 1895. évi XLII. törvénycikk biztosította azt, hogy a törvény szerint egyenrangú zsidó polgárok által gyakorolt vallás egyenrangú legyen a többi vallással. Látszólag ez a helyzet ma is fennáll, hiszen a törvény nem tesz különbséget vallás és vallás között, egyház … Tovább »
Az 1895. évi XLII. törvénycikk biztosította azt, hogy a törvény szerint egyenrangú zsidó polgárok által gyakorolt vallás egyenrangú legyen a többi vallással. Látszólag ez a helyzet ma is fennáll, hiszen a törvény nem tesz különbséget vallás és vallás között, egyház … Tovább »
Magyar Zsidó Szemle, 1896
Felhívás a hazai zsidósághoz
A magyar zsidóság ama nagy történeti jelentőségű eseményt, mely ősi vallásfelekezetünket a törvényesen bevett felekezetek sorába emelte, nemcsak igaz önérzettel, hanem tettre kész kötelességtudással fogadta…
Ily … Tovább »
A református egyház hivatalosan nem vett részt az egyházpolitikai küzdelmekben. A zsidó vallás recepciójáért sem szállt testületként a közélet arénájába. Nem tehette számaránya miatt sem. A tízkötetes „Magyarország története” adatai szerint 1890-ben Magyarország … Tovább »