Összesen 11 találat : Timothy Snyder.
Az útikönyv 1943-ban jelent meg az ismert Baedeker sorozat darabjaként. A németek számára kínált segédletet a „keleti élettér” vagyis Lengyelország bejárásához, amit akkor Lengyel főkormányzóságnak neveztek. A könyv születésénél Hans Frank főkormányzó bábáskodott.
Az … Tovább »
A címben szereplő két meghatározás sehogyan sem fér össze, ezért az illetékesek megpróbálják az egyiket szemérmesen eltagadni. Az egyik legismertebb lett tömeggyilkos esete mindennapos a Baltikumban, ahol a szovjet megszállókkal szembeni gyűlölet sokakat a náci megszállók bűntársaivá … Tovább »
Timothy Snyder brit történész, a Holokauszt ismert kutatója, akinek több könyve is megjelent magyarul, az alábbiakban egy félhivatalos orosz dokumentumot elemez. A „Mit kell tennie Oroszországnak Ukrajnával?” c. iránymutatás szerzője egy bizonyos Tyimofej Szergejcev, az orosz hivatalos … Tovább »
Az alábbiakban Tyimofej Szergejcev, félhivatalos orosz állami ideológus kiskátéjából olvashatnak részleteket. A „Mit kell tennie Oroszországnak Ukrajnával?” c. írás a hivatalos Ria Novosztyi hírügynökség weboldalán jelent meg. Az írást Timothy Snyder brit törtész a „népirtás … Tovább »
A Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941-1944 című könyvéről beszélget Ungváry Krisztián történésszel Várnai Pál
Könyvében hivatkozik Timothy Snyder alapos kutatására[1], valamint említi Krausz Tamást is, aki szintén könyvet írt a megszállásról[2], főleg … Tovább »
Részlet Timothy Snyder: Fekete föld című, könyvhétre megjelent kötetéből.
1938 folyamán, miközben Hitler azon fáradozott, sikerrel, hogy szétrombolja az osztrák államot, valamint – ezúttal sikertelenül –, hogy szövetségesévé tegye Lengyelországot, megpróbált konfliktust … Tovább »
Laczó Ferenc monográfiája a Horthy-kor reprezentatív magyar zsidó értelmiségi kiadványainak elemzését kínálja. A kötet a korszak magyar zsidó történelemértelmezéseinek és politikai platformjainak, hagyományképeinek és identitásopcióinak, apológiáinak és önkritikáinak részletes feltárására vállalkozik. Különös figyelemben részesíti a még a 2. világháború éveiben is megjelenő, gyakorlatilag egészen az 1944-es katasztrófáig publikálásra kerülő magyar zsidó kiadványokat, bemutatva, hogy a radikalizálódó antiszemitizmusra és a szükségletek kielégítésének fokozatos ellehetetlenülésére milyen intellektuális válaszkísérletek születtek.
A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.
Moshe Reuven Azman arra bíztatja a város zsidó lakosságát, hogy hagyják el Kijevet, de lehetőleg az országot is – írja a Haarec. Timothy Snyder amerikai történész ugyanakkor úgy véli, a Janukovics és Putyin féle hatalom riogat a fasizmus visszatérésével, miközben például a kijevi … Tovább »
Európa Hitler és Sztálin szorításában —
Könyvismertető és részlet
A sztálini kommunizmus és a nácizmus nemcsak hogy egyaránt tömeggyilkos rendszer volt, hanem egyenesen megkönnyítették egymás dolgát. Külön-külön egyik sem okozott volna ekkora szenvedést és pusztítást.