Neológ és ortodox zsidó iskolázottság Székesfehérváron (1880–1886)

Iskolázottsági szakadék zsidók és nem zsidók között

A zsidók úgy fényévnyivel iskolázottabbak voltak a nem zsidóknál az emancipáció (1867) utáni és a holokauszt előtti korszakban.[1] Ha szabad mondanom, … Tovább »

Több mint egy évtizede jelent meg Gyáni Gábor „Helyünk a holokauszt történetírásában” című, komoly vitát kiváltó írása (Kommentár, 2008/3), melynek lapjain a neves történész a magyar kutatások módszertani gyengeségeire, továbbá nemzetközi jelenlétének meglepően alacsony … Tovább »

Ekronban régészkedtem

 Ekron1: egyike az öt, Bibliából ismert filiszteus városnak (Asdod, Askelon, Gáza, Gát, Ekron). Egyes tudósok – a bibliai leírás alapján – a Kibbuc Revadim területén lévő Tel Miqnével azono­sítják. E helyen 1981-től egy amerikai- kanadai-izraeii expedíció … Tovább »

Eszti és Beni oldala
(sz. t. g.): Álarcok mögött
Kállai R. Gábor: Az Én Az-zá válása
Jólesz László: Héber szavak átírásáról A kabala ürügyén
lesz-lász: Zsidó humor
Harangozó Márta: A kék Szerelem
Szegő György: Profán rózsaablak
Fabó Kinga: Hétköznapok
Nemes László: … Tovább »

Régészeti ismerkedés Ekronnal

1992 nyarán részt vettünk Izrael, sőt talán az egész Közel-Kelet egyik legjelentősebb bibliai kori ásatásán. Magyar régészhallgató számára különösen ritka alkalom, hogy nemcsak meglátogathat közel-keleti ásatásokat, hanem részt vehet a munkában … Tovább »

Slomo Tánni: És nem hallatszik
Itamár Jáoz-Keszt: Éjjeli kísértés
Három vallás Jeruzsáleme
(vadász): Töprengés egy régi okmányt olvasva
(róbert): Hová vezetett a kiűzöttek útja?
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
(sz. t. g.): Szent száműzetés
A sokarcú Isten
Babits Antal: Híres … Tovább »

Magyarországon a zsidó hitközségi anyakönyvezés a mohéi (körülmetélési) könyvekkel kezdődött az 1780-as években. Országosan a XIX. sz. közepére terjedt el, majd az állami anyakönyvezés bevezetése után (1985) azzal párhuzamosan folyt. A jelenleg rendelkezésünkre álló legjobb … Tovább »