Huszonhatmillió dokumentumot tartalmaz egy internetes adatbank, amely segíthet a világ számos pontján élő zsidóknak nyomon követni családjuk történetét.

Visszafordíthatatlan kárt okoz egy gyereknél, ha tizenéves korában bekerül egy, a vélt igazának erőszakos érvényesítésére nevelő militáns szervezetbe – mondta Ranschburg Jenő pszichológus arról, hogy egészen fiatalokat is taggá avat már a Magyar Gárda. 

Németországban heves vita folyik a pénzintézeti és vállalati menedzserek felelősségéről. Az 1929-es gazdasági világválságban a zsidók voltak a bűnbakok, a mai globális pénzügyi krízisért a felelősséget a menedzserek és a bankárok nyakába varrják. 

Nagy siker volt Izraelben Mundruczó Kornél Delta című alkotása, amelyet beneveztek a minap véget ért haifai nemzetközi filmfesztiválra. A filmet elkísérte Izraelbe a rendező, aki a haifai bemutató után két közönségtalálkozón is részt vett. A hvg.hu tudósítója izraeli tapasztalatairól, a film fogadtatásáról faggatta.

Öthetes intenzív egyeztetés után feladta az új koalíció tető alá hozására tett kísérleteket vasárnap Izraelben a kormányalakítással megbízott Cipi Livni külügyminiszter, így valószínűleg előre hozott választásokat tartanak a zsidó államban.

Újabb németországi kitüntetésben részesül Kertész Imre. A német fővárosban élő és alkotó, irodalmi Nobel-díjas magyar író a berlini Zsidó Múzeum Megértés és Tolerancia Díját kapja.

A tájékozatlan szemlélő azt hihetné, hogy a zsidóság kóserségi szabályai csakis az étkezésre vonatkoznak, pl. a disznóhús, a vér fogyasztásának tilalmára. A valóság azonban ennél jóval bonyolultabb.

Hiába telt el négy évtized, az 1968-as események még manapság is kiváló ürügyet szolgáltatnak mindenféle ideológiai csatározások megvívásához. Nem fölösleges tehát föltenni a kérdést, hogy mondhatunk-e egyáltalán olyat, hogy ’68, vagy inkább több ’68-ról kellene beszélnünk? Többek között erről kérdeztük Kovács András szociológust.

A magyar zsidóságnak a vészkorszakban átélt szenvedéseiről könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre. Ami persze egyáltalán nem véletlen, hiszen történelmünk legborzalmasabb időszakáról van szó, a vészkorszakkal azonban szerencsére nem ért véget a magyar zsidóság története. … Tovább »

A Lakiteleki Népfőiskola kertjében szobrot kapott Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspök. Érdemeit Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek vette számba, egyebek mellett hangsúlyozva, hogy Prohászka – Pázmány mellett a magyarság legkiemelkedőbb lelki embere – fölrázta nemzetét a 20. század elején a tespedésből, az elvallástalanodásból, s harcba szállt a szélsőséges ateista liberalizmussal.

Samuel Huntington amerikai filozófus tizenöt éve fogalmazta meg a civilizáció harcának tézisét. Huntington azt jósolta, hogy a hidegháború lezárultával a nemzetek közötti és az ideológiai konfliktusok helyét a különböző kultúrák, mindenekelőtt a muszlim és a keresztény civilizációk közötti összecsapások vehetik át. 

Egy izraeli katonai vezető vasárnap azzal vádolta meg Szíriát, hogy fegyvereket szállít a Hezbollahnak, és ezzel megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának azt a határozatát, amely 2006-ban lezárta a zsidó állam és a libanoni síita szervezet közötti háborút. 

Meghívó KönyvESték sorozat 3. beszélgetésére a Holokauszt Emlékközpontban 

Milan Kundera életében és műveiben több olyan epizód is akad, amelyeket más megvilágításba helyezne, ha igazak lennének a vádak az író informátori múltjáról. A sztori ugyanakkor kapóra jön egy új prágai intézetnek.

Jobboldali előrenyomulás címmel közölt cikket a Kurier osztrák lap pénteki számában a magyarországi radikális jobboldalról.

Egy homályos képpel indul, és egy éles képpel ér véget a Türelem című kisjátékfilm. Mindkettőn erdőt látni. Az első képből kiválik egy nőalak, pedánsan nyakig gombolt, világos blúzban, és belép egy épületbe. Semmi mást nem látunk, csak őt. Sejtéseink sem igen lehetnek, hol dolgozik és mi a munkája.

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpont KönyvEsték-sorozatában október 2-án megrendezésre került beszélgetésen a Kommentár című folyóirat tematikus holokauszt-számának szerzői, illetve az egyik írásban közvetve-közvetlenül megszólított vitapartnerek ültek le egy asztalhoz.

Halmai Gábor egy tévényilatkozatáért a nyilvánosság előtt szabályosan kivégezte Lánczi András filozófust. A holokauszt óta nehéz elképzelni súlyosabb vádat közéleti szereplőről: ez idáig, szélsőjobbos pártemberek és médiauszítók esetében többnyire kézenfekvő volt a bizonyíték, az írói munkásság. Most azonban igen meghökkentő dolog történt: Halmainak bizonyítania sem kellett állítását.

A boldoggá avatási eljárásban a védőügyvéd szerepét betöltő Peter Gumpel szerint egyértelmű, miért nem látogatott el még Izraelbe XVI. Benedek, és a 2005-ös pápává választásakor ígért út miért nem szerepel a jövőbeli programok között sem.

Különös tesztet hajtott végre egy amerikai újságíró: megpróbálta egy éven át betartani a Biblia összes parancsát, mondván, az igazi hívők csak szemezgetnek belőlük.