Jelen lapszámunkban új, rendszeresen jelentkező rovatot indítunk, amely a gazdasággal, a pénzügyi élettel, a vállalkozásokkal foglalkozik. Joggal szegezhetik nekünk a kérdést: minek ez nekünk? Minden vízcsapból ez a téma áraszt el bennünket, ráadásul ez az elegy zavaros és időnként … Tovább »

Vadász Ferenc beszélgetése Reviczky Ádámmal

V. F.: Napjainkban sok szó esik az antiszemitizmusról és talán ez az oka annak, hogy a műveit és jó szándékú emberekben őszinte vágy él a nyugalomra és megbékélésre keresztények és zsidók, zsidók és keresztények között. … Tovább »

Kertész Ákos író a zsidó-ma­gyar identitásról beszélgetett áp­rilis 8-án a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben. A házigaz­da tisztét Sipos András filmren­dező látta el.

*

Resánszky Mária festőművész­nő kiállítása április 14-én nyílt meg az MZSKE Garay utcai ter­mében, … Tovább »

 TULAJDONKÉPPEN örülnöm kellene. Hiszen az a kép, ami az olvasó elé tárul, miután megismerkedett a Hasachar (Hajnal) című, a Zsidó Kulturális Társaság lapjának múlt évi (ha nem is az összes) számaival, feltétlen bizakodásra, optimizmusra ad okot. Ha viszont letesszük a lapot, … Tovább »

Először talán akkor fogott el hol­mi furcsa érzés, amikor pár hónapja kezembe került a Végjáték a Fehér Házban című szubjektív aktuálpolitikai krónika és lapozgatni kezdtem a helyettes szóvivő titkait. Ahogy ol­vastam, egyre erősödött bennem a felismerés, hogy ezek a titkok … Tovább »

1944. október 15-e a borzalmak napjaként vonult be a magyar és a magyarországi zsidóság krónikájába. A nyilasok vették át a hatalmat. A nyilasuralom áldozatainak emlékét a Párizsban élő magyar képzőművésznő, Stein Anna örökítette meg, s ennek az emlékműnek a felavatásakor … Tovább »

Vilna: Egy ferencrendi kolostor­ban a nácik, majd a szovjet rend­szer elől elrejtett kegytárgyak és különféle kulturális értékek kerültek napvilágra. A többi között 70 tóra­tekercs, ötezer imakönyv, húszezer példány jiddis nyelvű újság, és Hefec Haim feljegyzései, azé a … Tovább »

Ez történt…
200 ÉVE: II. Lipót 1790. évi decrétumának 38. cikkelyéből: A zsidók­ról „… a karok és rendek ő szent felségének jóváhagyásával határoz­ták, (hogy a Magyarország és kap­csolt részei határain belül élő zsidók az összes szabad királyi városokban és … Tovább »

A szöveget 1984 májusában az ún. nemzeti tudat tudományos konfe­rencián olvasta fel Csurdi Sándor (kényszernyugdíjazásom miatt).
Közlését az ÉS-től az Új Kelet-ig minden sajtótermék eddig elhárí­totta.
A NEMZETI ÉRZÉSSEL és az ide­genben (bárhol) élő magyar testvé­reink … Tovább »

Az 1989 őszén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált bibliográfiája (szeptember–november)

avagy mit mondott Netanyahu Budapesten?