Zubin Mehta karmester lemondta 2026-ra tervezett izraeli fellépéseit
Az Izraeli Filharmonikusok korábbi zenei igazgatója Netanjahu palesztin-politikája miatt tiltakozik.
Zubin Mehta a hatvanas évek elejétől lépett fel Izraelben. A hatnapos háború idején a szolidaritását demonstrálva vett részt a katonák számára rendezett koncerteken, és számos alkalommal beszélt az ország iránti elkötelezettségéről. 1968-ban az Izraeli Filharmonikusok vezető zenei tanácsadója, majd 1977-ben zenei igazgatója lett. 1981-ben a zenekar örökös zenei igazgatójává választották.
A bombayi születésű, most 89 éves karmester az India Todaynek január 15-én adott interjúban többek között a politika és a művészet kapcsolatáról is beszélt. Arra a kérdésre, hogy külön lehet-e választani a zenét a politikától, így válaszolt: „Nos, én nem tudom, és soha nem is tudtam. És sok kollégám van, aki ugyanígy gondolja, hogy a művészeknek állást kell foglalniuk.”
„Ön gyakran járt Ramallahban, Palesztinában – vetette fel az interjút készítő újságíró. – Arab zenészekkel dolgozott együtt. Gondolta volna valaha, hogy eljön a nap, amikor lesz egy zenekara, amelyben izraeliek és palesztinok együtt játszanak?”
„Ó, igen – válaszolta Mehta –, ez már most is létezik. Turnéra indulok Spanyolországba, Olaszországba és Ausztriába a West–Eastern Divan nevű zenekarral, amelyet még Daniel Barenboim alapított, és most átveszem tőle a vezetést. Ez a zenekar izraeliekből és palesztinokból áll, akik együtt ülnek, együtt zenélnek, és teljesen problémamentesen kijönnek egymással.”
Majd bejelentette, hogy a 2026-ra tervezett valamennyi izraeli fellépését lemondta, és a döntését a kormány palesztin-politikája elleni tiltakozással indokolta: „Nem értek egyet Netanjahu úrnak az egész, palesztin-kérdéshez való hozzáállásával.” Hozzátette: „Remélem, hogy a következő választásokon leszavazzák. De nem úgy tűnik, mert hatalmas parlamenti többsége van, amely nagyrészt vallásos zsidókból áll.”
Ahogyan az lenni szokott, a véleményvezérek és kommentelők egyik része szerint a művészeknek ki kell állniuk az elveik mellett, és támogatni kell Mehta döntését mint politikai gesztust, míg mások kritizálják, szerintük a művészet nem lehet politikai állásfoglalások eszköze, egyébként pedig a fellépések lemondása „maga is egyfajta politikai bojkott”.
Ruthie Blum, az erősen Izrael-párti Jewish News Syndicate „bibista” kolumnistája képmutatásnak tartja a karmester döntését: „Mintha az általánosító és hamis kijelentése nem lett volna elég rossz, a maestro egy szót sem ejtett a Hamász 2023. október 7-i atrocitásairól, amelyeket dzsihadisták világszerte ünnepeltek, beleértve a Palesztin Hatóság területeit is.”
„Ami azonban igazán felháborító, az Mehta »hálátlansága Izraellel szemben«, amely egész pályafutása során rajongással halmozta el.”
„Ironikus módon azok, akik támogatták az izraeli Wagner-előadásokat, azt hangoztatták, hogy »a művészetet el kell választani az alkotótól«, függetlenül annak ideológiájától. Érdekes, hogy Mehta ezt az elvet képes volt elfogadni egy náci esetében, most viszont nem hajlandó fellépni Izraelben, arra hivatkozva, hogy nem tudja – és szerinte nem is szabad – elválasztani a zenét a politikától.”
*
A Times of Israel liberális bloggere csalódottsággal vegyes felháborodással fogadta Zubin Mehta bejelentését:
“Mehta, a nemzetközi karmesterelegenda, gyakran hagyott félbe mindent, hogy Izraelbe siessen. 1967 júniusában felszállt az utolsó európai járatra, és Jeruzsálemben a katonáknak vezényelt. 1973-ban, amikor az országot minden irányból támadták, ismét az izraeli hadsereg katonáinak adott koncertet. 1991-ben, amikor Szaddam Husszein Scud rakétákat kezdett lőni Izraelre, Mehta lemondta más elkötelezettségeit, Izraelbe repült, és kiállt az együttesével. Egy fotó lóg az Izraeli Filharmonikusok tel-avivi koncerttermének zöld szobájában, amelyen Mehta és az együttes gázálarcban játszik. Az október 7-i háború óta kétszer léptem fel Mehtával és az zenekarral, egyszer Izraelben, egyszer a bukaresti turnén. Mehta mindkét alkalommal szenvedélyes beszéddel kezdte az első próbát, az országhoz fűződő szeretetéről és arról, mennyire elszomorítja a jelenlegi helyzet. Ezért a bejelentése, hogy bojkottálja az együttes, nemcsak sokkoló, hanem árulás is.”
„Egy szinten ez érthető. Ez a 89 éves ember csalódott, valószínűleg dühös, látva, hogy az ország, amelynek sokat adott az életéből, egyre mélyebbre süllyed a keményvonalas mocsárba. Én is így érzem. De a válasza helytelen. Egyszerűsítő, kontraproduktív és képmutató. Mélyen megbántotta az izraeli zenei közösséget is. A karmester azokat a liberális zenerajongókat bünteti, akik leginkább egyetértenek vele.”
„Azokat bünteti, akik mellett állnia kellene, és azokat jutalmazza, akiket marginalizálni akar. A Filharmonikusok egy buborék a buborékon belül. Tel Aviv maga is a liberális Izrael bástyája – fiatal, modern, progresszív, gazdag, kozmopolita, szekuláris –, és a Filharmonikusok közönsége még nagyobb mértékben ilyen. Egyedül azok szenvednek a döntés miatt, akik leginkább egyetértenek Mehta politikai nézeteivel […] Eközben a szélsőjobboldali kommentátorok, akik a világ Izraellel szembeni ellenszenvét szeretik hangsúlyozni, friss lőszert kaptak. Ahogy a kulturális elszigeteltség nő, az emberek természetes módon visszahúzódnak az elutasító, védekező pozíciókba. Az Izrael elleni kulturális bojkottok szinte kivétel nélkül károsak.”
„Zubin Mehta Indiában nyilatkozott, ahol jelenleg a Belgrádi Filharmonikusokkal turnézik. Úgy tűnik, nem zavarja őt a Modi-kormány növekvő hindu nacionalizmusa és a muszlimok, szikhek marginalizálása. Rendszeresen fellép az Egyesült Államokban, a Los Angeles-i Filharmonikusok tiszteletbeli karmestere, ezek szerint figyelmen kívül hagyja a Trump-kormány nyilvánvaló korrupcióját és a polgári jogok megsértését. Karrierje fénypontjairól beszélve gyakran említi a 1998-as Turandot-előadást a pekingi Tiltott Városban. Talán nem vette észre a bejáratnál a hatalmas Mao-portrét, akinek a rezsimje tízmilliókat ölt meg. Amikor fellép Kínában, látszólag nem zavarja a több millió ujgur internálása sem. Feltételezem, nem szükséges további példákkal alátámasztani: Mehta döntése az Izraelt sújtó kettős mércék hosszú hagyományával van összhangban.”
