Zsidó élet Pozsonyban és Kassán

Szlovákia két legnagyobb városában összesen nincs ezer tagja a zsidó közösségnek.

POZSONY

A város európai jelentőségű zsidó központtá a 19. században vált, elsősorban Chatam Szófer rabbinak köszönhetően, aki itt alapította meg nagyhírűvé vált ortodox jesiváját. A zsidó világ még ma is elsősorban Chatam Szófer városaként tekint Pozsonyra.

 

Napjainkban

a Pozsonyi Hitközségnek körülbelül 500 tagja van, amely a teljes szlovák, szervezett zsidóság 40-50 százaléka. Emellett 12 kisebb közösség működik aktívan az országban, mondta Tomas Stern, a Pozsonyi Zsidó Hitközség elnöke. Az 51 éves üzletember a mindennapokban már „csak” a Hitközséggel kapcsolatos teendőket látja el, de az üzleti világban szerzett tapasztalatait kamatoztatni tudta, mert évekkel ezelőtt egy korona áráért megvásárolta a Pozsonytól pár kilométerre fekvő Stupava városában található zsinagógát. Az akkor még romos állapotban lévő épületet felújítatta, visszaállítatta az eredeti állapotba, amely jelenleg is ellátja teendőit. Az elnök úr arról is beszélt, hogy minden héten tudnak szombatfogadást tartani, mert péntekenként és szombat délelőttönként is van minjen. Ezeken a napokon körülbelül 15-20 ember van jelen, de a nagyünnepeken akár 200 ember is eljön a közösségbe. Tavaly Hanukakor 300 ember gyűlt össze, mert Zuzana Čaputová is tiszteletét tette az ünnepségen. (Čaputová szlovák liberális politikus, jogász, aktivista, 2019. június 15 óta Szlovákia köztársasági elnöke. Ő az első nő ezen a poszton, és 45 évével ő lett az ország történetének eddigi legfiatalabb elnöke.)

Az aktív zsidó közösség

főleg idősebbekből áll, ezen szeretnének változtatni, a fiatalabb generációt is szeretnék bevonni a közösség életébe. Ahhoz, hogy valaki tagja legyen a közösségnek, nem kell betérnie illetve nem feltétel az, hogy zsidó származású legyen – enélkül is teljes jogú tagként tekintenek rá. Mindamellett Pozsonyban két Bet Din (ortodox és reform) várja azokat, akik be szeretnének térni, azaz a zsidó vallás- és életforma mellett döntenek. A hitközségek nyitottsága és rugalmassága kulcsfontosságú ahhoz, hogy a közösségek tagjai gyarapodni tudjanak. A fentiek ellenére a közösség tagjai 90-95 százalékban zsidó származásúnak vallják magukat.

Rendszeresen előfordul, hogy a reform és ortodox hívők közös Istentisztelet tartanak, ezzel erősítve az összetartozás és a közösség szellemét, erejét. Azonban a pozsonyi és a kassai hitközség is azzal szembesül nap, mint nap, hogy fogyatkozik a tagok száma – amit az összevont, közösen megtartott szombatfogadással próbálnak ellensúlyozni. Az egyik héten a Chabad rabbi, míg a következő héten a liberális rabbi vezeti az Istentiszteletet, amelyet általában az úgynevezett Sabbaton követ. Ez közös étkezést, ünneplést, táncot, „bulit” jelent. Az elnök szerint nagyon nehéz egyben tartani a közösséget és megszólítani a fiatalabb generációt, éppen ezért próbálnak az istentisztelet mellett közös szórakozási lehetőséget nyújtani. A városok között jó az együttműködés, így például a pozsonyi hitközség Chabad rabbija, Rabbi Stifere Kassán is ellátja a rabbinikus teendőket. Működtetnek egy úgynevezett Zsidó Televíziót is, amely csatorna minden korosztályt megcéloz. Főleg fiatalokról szóló műsorokat sugároznak, ezzel is igyekeznek népszerűsíteni, közelebb hozni a judaizmust a fiatalabb korosztálynak.

Pozsony körülbelül száz ukrán zsidó menekültnek biztosít otthont, munkát, ezért 2024-ben szeretnének egy olyan szervezetet létrehozni, amely az ukrán menekülteket integrálná, ezáltal erősítené és „frissítené” a meglévő közösséget. Szlovákia körülbelül százezer ukrán menekültet fogadott be.

KASSA

Kassán 200-250 tagja van a Hitközségnek, melynek tagjait minden évben, a befizetett tagsági díjak alapján számolják össze. Ha valaki csak „átmenetileg” tartózkodik Kassán, akkor is tagja lehet a közösségnek. A zsidó lakosság ennek a számnak a háromszorosa, mondja Martin Kornfeld, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének főtitkára.

A pontos számadatokat azért nehéz megadni, mert vannak Kassán olyan zsidó lakosok, akik nem vállalják fel származásukat. A pontatlanság másik oka az izraeli egyetemisták jelenléte. Izraeli diákok nagyobb csoportja jár a kassai Állatorvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemre. Számuk körülbelül 100-200 fő között mozog. Az izraeli diákok és a Szlovákiai Zsidó Hitközség a nagy ünnepeket együtt tartják meg. Például Szukot ünnepén közös sátrat állítanak. Az elmúlt nyolc évben az izraeli diákok között akadt előimádkozó, így hétről hétre meg tudták tartani a szombatfogadást. Azonban – a nagy ünnepek kivételével, ahol akár 200 fő is ellátogat a zsinagógába – a péntek esti és a szombat délelőtti istentiszteleteken ennek a számnak csak körülbelül a tíz százaléka jelenik meg.

 

Szlovákiában 10-12 kisebb hitközség is működik,

a tagok száma ezekben 50-100 közé tehető, amelybe nem számítják bele a gyerekeket. Tag lehet, minden 18. életévét betöltött polgár. Nem feltétel az, hogy a csatlakozni kívánó halachikusan zsidó vagy betért legyen. Az országos hitközség segíti a kisebb közösségek fennmaradását, azzal, hogy kántort, rabbit vagy akár bóhereket küld hozzájuk (akik Izraelből jönnek). A hitélettel így is gondok vannak, mert a közösség ezeken a helyeken sem túl fiatal.

A 10-12 hitközségből hat magyarlakta településeken működik, ahol Kapustin rabbi tartja össze a közösségeket. A liberális felfogású rabbi 2014-ben ukrán menekültként került Kassára.

Sokan a mai napig félnek bevallani származásukat, mondja Kornfeld úr, így persze nem gyakorolják a vallásukat sem. Az előző nemzedék nem mert aktív tagja lenni a közösségnek, ezért gyermekeik sem vállaltak részt benne. A harmadik generáció, az unokák kezdenek el nyitni újra a zsidóság felé. Sok a vegyes házasság: a nem zsidó házastársak nagyobb része cseh és szlovák. Többen átköltöztek Prágába a jobb munkalehetőségek miatt és sokan le is telepedtek, családot alapítottak, ezért Prágában viszonylag nagy a szlovákiai származású zsidók száma.

Pozsonyban és Kassán is főleg szlovákul beszélnek a zsidók, de sokan használják a magyar nyelvet is. Ha a tagok számát vesszük figyelembe, akkor a trencséni közösség a harmadik, viszont, ha a közösségek aktivitását vesszük górcső alá, akkor Galánta, Komárom, Dunaszerdahely és Érsekújvár fej-fej mellett halad, megelőzve Trencsént – magyarázza Kornfeld úr.

 

Felhasznált források:

Magyar Zsidó Lexikon: Kassa – OSZK

https://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/12486.htm
Magyar Zsidó Lexikon: Pozsonyi zsidók – OSZK

Magyar Zsidó Lexikon: Pozsonyi zsidók

SZÓCIKK: kényszerítettek legtovább a megbélyegző viseletet, még azután is, hogy a II. Lajos 1520 körül országszerte felmentette a zsidókat zsidójelek viselete (l. Zsidójel) alól. Pozsony makacsul ragaszkodott ehhez az intézményhez, mindenféle zaklatásokkal kényszerítette a zsidókat a viseletükre, míg végre a király szigorú rendelete vetett véget az önkényeskedésnek, kimondván, hogy a zsidók a kincstárhoz tartoznak és azok a jogok, amelyekkel ők rendelkeznek, csak a királyt illetik meg.