Viharos kabinetülésen Netanjahu elutasította a vezérkari főnök szorgalmazását a túszalkuról szóló szavazásra
Eyal Zamir izraeli vezérkari főnök arra figyelmeztetett, hogy a Gázai övezet átvételének terve teljes katonai megszálláshoz vezetne; a szélsőjobboldali miniszterek gyávasággal vádolták, amiért támogatja a megállapodást.
Eyal Zamir, Benjamin Netanjahu és Jiszrael Katz egy korábbi kormányülésen
Benjamin Netanjahu miniszterelnök állítólag elutasította, hogy szavazást tartsanak a javasolt túszszabadítási–tűzszüneti megállapodásról egy viharos kabinetülésen, amely hétfő hajnalig elhúzódott. Azt mondta, a megállapodás nincs napirenden, és hozzátette, hogy Donald Trump amerikai elnök arra ösztönözte, ne fogadjon el részleges egyezséget – írja a Times Of Israel-
A miniszterelnök elutasító álláspontja annak ellenére hangzott el, hogy a szélsőjobboldali miniszterek szorgalmazták a szavazást a megállapodás hivatalos elutasítása érdekében, míg a vezérkari főnök és néhány kabinettag annak elfogadása mellett érvelt – derült ki a hétfőn kiszivárgott információkból.
A mintegy hatórás, Tel-Avivban tartott biztonsági kabinetülés szinte teljes egészében az Izraeli Védelmi Erők (IDF) Gázaváros elfoglalására vonatkozó tervéről szólt – írja az izraeli sajtó.
A zárt ajtók mögötti egyeztetés során Eyal Zamir vezérkari főnök arra kérte a kabinetet, hogy tárgyaljanak a túszalkuról, és figyelmeztetett: Gázaváros elfoglalásának terve teljes körű izraeli megszálláshoz vezethet – közölte a Ynet a kiszivárgott nyilatkozatai alapján.
Zamir állítólag így fogalmazott: „Egy katonai kormány felé tartunk. A ti tervetek vezet oda. Értsétek meg, milyen következményekkel jár.”
Zamir vezérkari főnök – aki korábban is többször bírálta Gázaváros elfoglalásának tervét – az ülésen ismét azzal érvelt a miniszterek előtt, hogy a hadműveletnek nincs átgondolt kilépési stratégiája, és inkább mélyebbre rántaná Izraelt a Gázai övezetben.
Állítólag így figyelmeztetett: „A döntés, hogy elfoglalják Gázavárost – amit majd a középső övezet menekülttáborainak elfoglalása követ – elkerülhetetlenül katonai kormányzathoz vezet, mert nem lesz más szerv, amely vállalhatná a felelősséget a polgári lakosságért.”
Zamir figyelmeztetését állítólag Yossi Fuchs kabinettitkár utasította el, hangsúlyozva, hogy a kormány hivatalosan ellenzi a katonai közigazgatást a Gázai övezetben – miközben Jeruzsálem továbbra sem hagyott jóvá semmilyen „háború utáni” alternatív megoldást.
A kormány az utóbbi hetekben tovább vitte előre a Gázaváros elfoglalására irányuló tervet, annak ellenére, hogy a Hamasz terrorszervezet már hetekkel korábban jelezte: elfogadott egy fokozatos túsz–tűzszüneti megállapodást, amely szinte teljesen megegyezik egy korábban Izrael által is jóváhagyott verzióval.
Időközben azonban Izrael hivatalosan elvetette a fokozatos megállapodás lehetőségét, és most már csak egy teljes körű egyezséget hajlandó elfogadni, amely:
-
minden túsz egyidejű szabadon bocsátását, valamint
-
a Hamasz teljes kapitulációját eredményezné.
A jelentések szerint Zamir a kabinet napirendjére erőltette a megállapodás kérdését, még akkor is, ha az hivatalosan nem szerepelt az ülés témái között.
A Hamasz által augusztus 18-án elfogadott javaslat tartalma a következő volt:
-
10 élő túsz szabadon bocsátása,
-
18 elhunyt túsz földi maradványainak visszaadása,
-
cserébe több száz palesztin biztonsági fogoly és mintegy 1 000 gázai fogvatartott szabadon bocsátása,
-
valamint egy 60 napos tűzszünet, ez idő alatt folytatódtak volna a tárgyalások:
-
a maradék 20 túsz, köztük feltételezhetően 10–12 élő személy visszaszolgáltatásáról,
-
és a háború végleges lezárásáról.
-
A 12-es csatorna értesülései szerint Eyal Zamir vezérkari főnök a kabinetülésen azt mondta:
„Van egy keretmegállapodás az asztalon, el kell fogadnunk.”
A híradás szerint ha Zamir nem hozza fel a kérdést, akkor az egyáltalán nem is került volna szóba az ülésen.
Zamir arra is emlékeztette a minisztereket, hogy a „Gideon harci szekerei” hadművelet – az IDF offenzívája, amelyet a korábbi túsz–tűzszüneti megállapodás összeomlása után indítottak el, és amelynek során az izraeli hadsereg a Gázai övezet mintegy 75%-át ellenőrzés alá vonta – megteremtette a feltételeket a túszok visszaszerzéséhez.
Továbbá hangsúlyozta: az IDF képes visszatérni a harcokhoz, ha a megállapodás ellenére nem sikerül politikai megoldást találni a háború végére a 60 napos tűzszünet után.
A beszámolók szerint Gideon Sa’ar külügyminiszter és Gila Gamliel hírszerzési miniszter is Zamir oldalára állt, és többek között azzal érveltek a megállapodás elfogadása mellett, hogy Izrael egyre erősebb diplomáciai nyomás alatt áll — különösen a nyugati szövetségesek részéről, akik sorra ismerik el a palesztin államot.
Netanjahu elutasító álláspontja:
Az izraeli sajtó szerint azonban Benjamin Netanjahu miniszterelnök világossá tette Zamir és a kabinet többi tagja előtt:
„A Hamasz által elfogadott részleges megállapodás nem releváns.”
Ezzel megerősítette korábbi, múlt havi álláspontját, amelyben már elutasította a fokozatos túsz–tűzszüneti megállapodásokat – annak ellenére, hogy a háború korábbi szakaszaiban többször is támogatta azokat.
Netanjahu álláspontváltása után a Hamasz elfogadta a fokozatos megállapodás legutóbbi változatát – amit korábban hónapokon át elutasított, miközben Izrael akkor még támogatta azt.
