„Vigyáznunk kell, hogy ne dőljünk be a terroristáknak”

A Németországi Muszlimok Központi Tanácsa, amely 1987 óta működik, és 300 mecsetközösséget képvisel, a muszlim társadalom keresztmetszete: német, török, arab és balkáni származású muszlimok, ezen belül szunniták és síiták egyaránt tagjai. Az elnökkel, Aiman Mazyek politológussal Polgár György beszélgetett a közel-keleti helyzetről és annak németországi kihatásairól.

Mazyek úr, hogyan és mikor értesült a Hamász október 7-i mészárlásáról?

Vasárnap értesültem róla a médiából. Éppen külföldön voltam.

Mi volt az első reakciója?

Megdöbbentett a terror és a mészárlás, nagyon aggódtam egy újabb háború és a további eszkaláció miatt.

Mi a véleménye a Hamászról?

Ez egy szélsőséges szervezet, amely nem riad vissza a terrortól. Hasonló módszerekkel dolgozik, mint az ISIS és az Al-Kaida.

Mit üzenne azoknak a muszlimoknak, akik október 7-e után a német városok utcáin édességet osztogattak?

A „muszlimok az utcán” fogalmazás számomra túlságosan általánosító, és elutasítom. Arra kérem, hogy tegyen különbséget. Azoknak a keveseknek, akik édességet osztogattak, még egyszer nagyon világosan üzenném: szégyenletes és egyértelműen elítélendő volt, amit tettek.

Mit tud tenni a Németországi Muszlimok Központi Tanácsa a németországi zsidóellenesség fokozódása ellen?

Azt, amit már a múltban is nagyon sikeresen tettünk. Nevezetesen, hogy a mecsetekben tartott beszédekben világossá tesszük, hogy az antiszemitizmus és a rasszizmus minden formája bűn az iszlám szerint. Egyesületeink mecsetközösségei a szörnyű eszkaláció, és az időközben több mint nyolcezer halottal járó izraeli bombázás ellenére is de-eszkaláló és nyugtató hatást gyakorolnak a közösségek tagjaira.

Hittestvérei elfogadják ezeket?

Ha ez nem így volna, akkor Németország utcáin egészen más volna a helyzet. Hazánkban körülbelül ötmillió muszlim él. A muszlim egyesületeket folyamatosan kritizálják, és minden alkalommal először a háború és a terror ellen kell felszólalnunk. De, amikor magunktól mérsékelt álláspontot képviselünk, azt egyszerűen természetesnek veszik. Ezt a múltból is jól ismerjük.

Létezik valamilyen együttműködés zsidók és muszlimok között Németországban általában, és különösen a jelenlegi helyzetben?

Igen, vannak párbeszédek és sokrétű az együttműködés. Múlt vasárnap például egy vallásközi imán vettem részt Kölnben a Németországi Zsidók Központi Tanácsának alelnökével, Abraham Lehrerrel. Közösen meglátogattunk egy zsinagógát és egy mecsetet, és a héten közös interjúkat adtunk. Nemrégen részt vettem egy berlini zsidó közösség sabbati imáján, amely után néhány szót szólhattam a közösséghez.

Október 8-i nyilatkozatában elítélte a Hamasz mészárlását, de egyben hozzátette: „Mélységesen nyugtalanító, hogy a telepesek az izraeli hadsereggel együttműködve két éve palesztin falvakat, az Al-Aksza mecsetet támadják anélkül, hogy a nemzetközi közösség beavatkozott volna”. Visszatekintve, gondolja, hogy ez a megjegyzés helyénvaló volt az akkori helyzetben?

Mai szemszögből és a mai tudásunkkal először kizárólag a terror elítélésével kellett volna foglalkozni. Az eszkaláció már akkor is előre látható volt. A kollektív büntetésre, az ártatlan gázai civilek bombázására egy későbbi nyilatkozatban kellett volna kitérni.

A Bundesliga két profi labdarúgója Hamász-párti bejegyzéseket tett közzé a közösségi médiában. Míg a Mainz 05 azonnal felfüggesztette a holland-marokkói kettős állampolgár Anwar El Ghazit, addig a Bayern München tovább engedte játszani a szintén marokkói Noussair Mazraouit. Mi a véleménye erről?

Úgy fogalmazta meg a kérdését, hogy Hamász-párti álláspontot képviseltek. Ezt én megkérdőjelezném. Az évtizedek óta megszállás alatt élő és szenvedő palesztinok iránti szolidaritás egyáltalán nem jelenti azt, hogy szimpátiát mutatunk a Hamász iránt. Mint ahogy Izraelnek a háború miatti kritikája sem egyenlő az antiszemitizmussal. Vigyáznunk kell, hogy ne dőljünk be a terroristáknak, akik semmi mást nem szeretnének elérni, mint hogy a hitvallásukat ismételgessük: aki kiáll a palesztinok szabadsága mellett, az a Hamász mellett áll ki.

Ön szerint létezik békés megoldás a közel-keleti feszültségekre?

Csak azzal a feltétellel, ha lemondanak az erőszakról. Úgy vélem, hogy minden erőszak további gyűlöletet és viszályt szül, és az erőszak eszkalálódása csak tovább növeli a spirált.

Mi a véleménye az Iráni Iszlám Köztársaság politikájáról?

Mindig is kritikusan álltunk Teherán politikájához. Van egy szövetségi kormányunk és van egy Európai Unió, vannak külpolitikai döntéshozóink. Német vallási közösségként a mi feladatunk elsősorban az országunkon belül keresendő, nem pedig az, hogy folyamatosan kommentáljuk a nemzetközi politikát vagy más országok cselekedeteit.