Vegyes házasságok Magyarországon*

Családi állapotra vonatkozó adatok

A családi állapotra vonatkozó adatok már 1999-ben azt mutatták, hogy a zsidó népességen belül is növekszik az élettársi kapcsolatok aránya. Azóta ez a tendencia csak erősödött: a házasságban élők aránya 45-ről 40 százalékra csökkent, miközben az élettárssal élőké 7-ről 16 százalékra nőtt. A 35 évesnél fiatalabbak körében az élettárssal élők aránya (18%) már jócskán meg is haladja a házasokét (12%). kirajzolódik még egy sajátos tendencia: a magasabb iskolai végzettséggel nagyobb arányú élettársi kapcsolat jár együtt: a 8 osztályt vagy szakmunkásképzőt végzettek körében 9 százalék, az érettségizettek körében 12 százalék, a diplomások körében viszont már 17 százalék. ez az összefüggés különösen a fiatalabb korcsoportokban erős, de a tendencia az idősebbek körében is fennáll. Ugyanilyen összefüggés sem az országos felmérésekben, sem a fővárosi adatokban nem figyelhető meg.

Ugyancsak konzisztens az 1999-es felmérés adataival az a jelenség, hogy az elváltak aránya a nők körében lényegesen magasabb (16%), mint a férfiakéban (9%). ez a tendencia a teljes népességre is jellemző, azonban a mi mintánkban nagyobb az eltérés. Az újraházasodásnak a teljes mintában kimutatható 28 százalékos aránya számottevő nemek szerinti eltéréseket takar: a párkapcsolatban élő férfiak 32 százalékának, míg a nők mindössze 24 százalékának volt korábbi házassága vagy élettársi kapcsolata. Az egyedülálló nők aránya majdnem kétszerese az egyedülálló férfiakénak. (5. ábra)

A minta 61 százalékának van gyereke (n = 1149). A gyermekek száma a zsidó népességben sem tér el a magyar társadalom egészére jellemzőtől, és meglehetősen alacsony: az átlagos gyermekszám 1,2. ez azonos az 1999-ben mért számmal, de az átlag eltérő megoszlást takar. A gyermektelenek aránya a korábbihoz viszonyítva nőtt, 29-ről 38 százalékra, de ugyancsak nőtt a három vagy többgyerekesek aránya, 7-ről 12 százalékra. Hasonlóan az 1999-es felméréshez, a 40 fölötti évjáratokban a férfiakra magasabb (1,9) átlagos gyermekszám jellemző, mint a nőkre (1,6), míg 40 alatt a nemek közötti megoszlás kiegyenlített. A zsidó népességre – akárcsak a magyar társadalomra és különösen a magas iskolázottságú rétegekre – a késői gyermekvállalás a jellemző: a mintában a legfiatalabbak (25 év alattiak) között senkinek sincs gyereke, és 25–34 év között is alig 10 százalék ez az arány.

A vallási kulturális hagyomány – Összefoglalás

A kérdezettek 95 százaléka tartotta önmagát zsidó származásúnak, 46 százalékuk pedig zsidó vallásúnak. A minta 48 százaléka volt homogén származású, vagyis olyan, akinek mind a négy nagyszülője zsidó vallású vagy származású volt. A válaszadók 8 százalékát soroltuk a részben homogén csoportba. Ide olyanok tartoznak, akiknek a nagyszülei közül egyik nem volt zsidó. Heterogén származású volt, vagyis legfeljebb két zsidó nagyszülővel rendelkezett a minta 44 százaléka. A heterogén származásúak aránya az idők folyamán jelentősen nőtt: míg a 75 éves és idősebb korosztályban a válaszadók 10 százaléka, addig a 18–24 évesek 73 százaléka tartozott ebbe a csoportba.

A heterogámia, vagyis a vegyes házasságok/élettársi kapcsolatok aránya nagyjából a ma 45–54 éves korosztályig folyamatosan emelkedett. A ma 35–44 éves korosztálynál ez a tendencia visszafordult, és a heterogám kapcsolatok aránya – az eggyel idősebb korcsoportnál tapasztalt 66 százalékról – 50 százalékra esett vissza. A 18–34 évesek körében viszont ismét a heterogámia magasabb arányát mértük. Úgy tűnik tehát – és a kérdezettek gyerekeinek házasságai adatai is ezt sejtetik –, hogy a vegyes házasságok aránya egy rövid megtorpanás után ismét növekedésnek indult.

A vizsgálat adatai azt jelzik, hogy összefüggés van a vizsgált házassági stratégiák és az affiliáció foka között. Azok, akiknek a szülei heterogám házasságban élnek, maguk is nagyobb valószínűséggel választanak nem zsidó származású, illetve vallású partnert maguknak, ami azután kisebb mértékű affiliációt eredményez. Ha azonban valaki, akinek szülei még vegyes házasságban éltek, zsidó származású, illetve vallású emberrel köti össze az életét, az a szülők heterogám házassága ellenére is az affiliáció várható növekedésével jár majd együtt. Az is lehetséges azonban, hogy a házassági stratégia és az affiliáció kölcsönösen hat egymásra: a zsidó szervezeti és kulturális aktivitás is befolyásolhatja a partnerválasztást.

* Két részlet Kovács András – Barna Ildikó: Zsidók és Zsidóság Magyarországon 2017-ben c. tanulmányából. Szombat kiadás.