Tíz fontos megállapítás az amerikai zsidóságról

A Pew Research Center 2019 novemberében tartott felmérésében 4718 felnőtt amerikai zsidó válaszolt a feltett kérdésekre. Alább a jelentés legfontosabb megállapításai.

1. A zsidók aránya a teljes népességen belül nagyjából változatlan, számuk azonban – a teljes lakossághoz hasonlóan – növekszik.

Becslések szerint a zsidók az USA népességének mintegy 2,4%-át teszik ki. A Pew Research Center első nagyobb felmérését 2013-ban tartották; akkor a becsült arány 2,2% volt. Számuk mintegy 7,5 millió volt 2020-ban, ebből 5,8 millió felnőtt és 1,8 millió gyermek (százezerre kerekítve). A 2013-as becslés 6,7 millió zsidó volt – 5,3 millió felnőtt és 1,3 millió gyermek.

 

2. Az USA össznépességéhez hasonlóan a zsidók etnikai sokszínűsége növekvőben van.

Tíz amerikai felnőtt közül mintegy kilenc (92%) számít nem spanyol fehérnek, a fennmaradó 8% más faji és etnikai kategóriába („race or ethnicity”) tartozik. A 18-29 éves korosztályban a nem spanyol fehérek aránya megközelíti a 15%-ot.

Összességében a zsidók 17%-a – köztük a 30 éven aluliak 29%-a él olyan háztartásban, ahol legalább egy felnőtt vagy gyermek fekete, latino, ázsiai, vagy más nem fehér fajtához vagy etnikai csoporthoz tartozik, vagy kevert hátterű.

 

3. Az amerikai zsidók az ország össznépességénél kevésbé vallásosak.

Az amerikai zsidók 12%-a nyilatkozott úgy, hogy hetente legalább egy alkalommal látogat vallási rendezvényt zsinagógában, imaházban, vagy kevésbé formális keretekben – pl. kisebb közösségben vagy minjánban –, míg a válaszok alapján az amerikai felnőttek mintegy negyede (27%) hetente vagy annál gyakrabban jár vallási rendezvényekre.

Az átlag amerikainál kevesebb zsidó tartja úgy, hogy a vallás „nagyon fontos” a számára (21% vs. 41%). A zsidóknak valamivel több, mint fele szerint a vallás „nem túlzottan” vagy „egyáltalán nem” játszik fontos szerepet az életükben, míg az átlagos amerikaiak körében ez az arány mindössze egyharmad. Az istenhitet illetően még nagyobb a különbség: a megkérdezett amerikai zsidók mintegy negyede (26%) mondta, hogy hisz Istenben „ahogy az a Bibliában áll”, szemben az amerikai felnőttekkel, akik 56%-a vallotta ugyanezt.

 

4. Az amerikai zsidók hűségesek a liberális eszmékhez és a Demokrata Párt támogatói, kivéve az ortodox zsidókat.

A 2020-as elnökválasztási kampány idején tartott felmérés azt mutatta, hogy a zsidó felnőttek 71%-a (köztük a reformzsidók mintegy 80%-a) demokrata szavazó. Az ortodox zsidók háromnegyede azonban úgy nyilatkozott, hogy a republikánusokat támogatja. Utóbbiak aránya növekszik: 2013-ban még csak 57%-uk volt republikánus szavazó vagy szimpatizáns.

 

5. Az amerikai zsidók háromnegyede szerint az USÁ-ban nagyobb az antiszemitizmus, mint öt évvel ezelőtt volt.

Sőt, több mint felük (53%) állítja, hogy az ország zsidó állampolgárai kevésbé érzik magukat biztonságban, mint akkor.

Ezt azonban alig tükrözi a zsidók részvétele saját rendezvényeiken. Azok nagy része, akik nem érezték magukat biztonságban, habozás nélkül részt vettek a zsidó rituálékon vagy rendezvényeken, akkor is, ha eleinte féltették is biztonságukat. Csupán a zsidók 5% nyilatkozott úgy, hogy biztonsági megfontolásokból maradt távol a rendezvényektől.

 

6. Az amerikai zsidók elsöprő többsége (82%) szerint Izrael „nagyon lényeges”, vagy „fontos” része zsidóságuknak.

58%-uk mondta, hogy valamilyen formában kötődnek Izraelhez, és azok körében, akik már jártak Izraelben, ez az arány különösen magas (79%). A pártok szerinti megoszlás azonban élesen megmutatkozik. A Donald Trump elnökségének utolsó 14 hónapjában rendezett felmérés szerint a demokrata zsidó szavazók körében 29%-os, míg a republikánus zsidó szimpatizánsoknál csak 5%-os volt a vélemény, hogy az USA „túlságosan támogatja” Izraelt.

Az amerikai zsidók több mint fele negatívan értékeli Benjámin Netanjahu több mint egy évtizedes miniszterelnök tevékenységét. Amikor azonban az izraeli-palesztin konfliktusról esik szó, mindössze 63%-uk állítja, hogy meg lehet találni a módját annak, hogy a zsidó állam és egy független palesztin állam békében létezhessen egymás mellett.

 

7. Az amerikai zsidók többsége gyakorol olyan tevékenységeket, mint zsidó ételek elkészítése (72%), az ünnepek eltöltése nem-zsidó barátok körében (62%) és zsidó emlékhelyek fölkeresése utazásaik során (57%).

Sokan úgy nyilatkoztak, hogy a judaizmussal a zsidó médián keresztül tartják a kapcsolatot; „gyakran” vagy „néha” zsidó irodalmat, történelemről szóló könyveket vagy életrajzokat olvasnak (44%); zsidó vagy izraeli témájú tévéadásokat néznek (43%); nyomtatott formában vagy online értesülnek a zsidóságot érintő hírekről (42%). A hagyományőrző vallásosak – akik zsinagógába járnak, és kóser háztartást vezetnek – ugyancsak magas szinten vesznek részt a közösség legkülönbözőbb kulturális rendezvényein. Még azok fele is, akik hagyományos értelemben nem vallásosak, fele részben vesznek részt ilyen tevékenységekben, mint zsidó ételek főzése vagy zsidó emlékhelyek fölkeresése utazásaik során.

 

8. A fiatalabb zsidók gyakrabban azonosulnak az ortodoxiával, vagy állítják, hogy nem tartoznak a judaizmus egyetlen irányzatához sem.

A 30 év alatti zsidók élesebben eltérő utakat választanak – vannak akik a hagyományos vallásos irányba fordulnak, mások pedig éppen kevésbé vallásos utat választanak, vagy elfordulnak attól. A 18 és 29 év közötti amerikai zsidók 17%-a, míg a 65 éven aluliaknak pedig mindössze 3%-a tartja magát ortodoxnak. Ugyanakkor a felnőtt fiatalok 41%-a nem kötelezi el magát az amerikai judaizmus egyetlen irányzata mellett sem. Utóbbi kategóriába tartozók magukat „vallástalan zsidóknak” határozzák meg – ateistáknak, agnosztikusoknak, vagy semmilyeneknek, annak ellenére, hogy zsidó családokban zsidóként nevelkedtek, és kulturálisan vagy etnikailag zsidónak tartják magukat.

Eközben az amerikai zsidóság két legnagyobb irányzata, a reform és a konzervatív irányzat teret veszít a fiatalok körében. Előbbivel a 18–29 évesek 29%-a, utóbbival  8%-uk azonosul, míg ez az arány a 65 évnél idősebbek körében: 44% reform, 25% konzervatív.

 

9. Az amerikai judaizmus különböző ágazatainak követői nem érzik, hogy sok közük lenne egymáshoz.

Az USA ortodox zsidóságának 23%-a „nem sokban”, 26%-a pedig „semmiben sem” érez közösséget a reformzsidósággal, amit utóbbiak is viszonoznak: 39%-uk vallja azt, hogy „nem sok”, 21%-uk pedig azt, hogy „semmi” köze az ortodoxokhoz. Az ortodoxok csupán 9%-ban, a reformzsidók is ugyanilyen arányban tartják úgy, hogy „sokban” azonos felfogásúak. Mindkét csoport inkább rokonszenvezik Izraellel, mint egymással.

 

10. A zsidó házaspárok 42%-ában az egyik fél nem-zsidó, de a vegyes házasságok aránya különbözik az egyes irányzatokon belül.

A vegyes házasság alig létezik az ortodoxián belül (2%), miközben nem-ortodox zsidók 47%-a nyilatkozott úgy, hogy házastársa nem zsidó. Az utóbbi években a vegyes házasságok aránya megnőtt. A 2010 eleje óta nősült válaszadók körében az egyik fél 61%-ban nem zsidó, míg azok körében, akik 1980 előtt kötöttek házasságot, ez az arány 18%. Azok, akik vegyes házasságban születtek, maguk is hajlamosak nem zsidó társat választani. Akinek csak az egyik szülője zsidó, 82%-ban kötött házasságot nem zsidóval, ahol pedig mindkét szülő zsidó, ez az arány 34%.

Pew Research.org – Bassa László