Tavaly Kanadában 670 százalékkal nőtt az antiszemitia incidensek száma; Ausztráliában 320 százalékkal
Az izraeli diaszpóraügyi minisztérium most kiadott jelentésében az „antiszemitizmus bajnokának” nevezi Kanadát: és a zsidóellenes incidensek 670%-os növekedését összeköti Justin Trudeau miniszterelnök Izraelt élesen bíráló szavaival.
Forrás: stophate.uk
A jelentés elmarasztalja a világ vezetői politikusait, az egyetemeket, a médiumokat és közösségi hálózatokat, mert a tavalyi évben felelőtlen magatartásukkal bátorították a zsidóellenes indulatokat világszerte.
A média beszámolóira és a nemzetközi gyűlöletfigyelők (hate monitors) adataira támaszkodva a diaszpóra és az antiszemitizmus elleni küzdelem ügyében illetékes minisztériuma hétfőn kiadott jelentése megállapította, hogy a Hamász 2023. október 7-i támadása és a gázai háború nyomán világszerte egyre inkább fenyegetetté váltak a zsidó közösségek.
A 153 oldalas, angol nyelvű jelentés többek között Dél-Afrika, Írország és Spanyolország kormányait emelte ki, amelyeket azzal vádoltak, hogy élen járnak az antiszemita retorikában, amikor az izraeli politikával szembeni ellenállásuknak adnak hangot. Az Izrael ellen felszólaló politikai vezetőket, az ENSZ-t, a TikTok közösségi hálózatot és a Columbia Egyetemet is azzal vádolták, hogy erősítik a zsidóellenes érzelmeket.
Számos szervezet dokumentálta az antiszemita retorika és cselekedetek erőteljes növekedését, miután a Hamász 2023. október 7-én támadást intézett Izrael ellen, több mint 1200 embert megölve és 251 embert elrabolva. A Diaszpóra-ügyi Minisztériumi jelentése másoknál messzebbre ment az Izrael-ellenes érzelmek és az antiszemitizmus összekapcsolásában.
“Ez a sokkoló adat rávilágít a nemzetközi intézmények és számos nyugati ország folyamatos erkölcsi kudarcára” – mondta Amichai Chikli diaszpóraügyi miniszter egy sajtóközleményben. “Az izraeli kormány nem fog habozni, hogy rámutasson az antiszemitizmust bátorítókra – legyenek azok kormányok, egyetemek vagy közösségi hálózatok”.
A jelentés különböző forrásokból származó adatokat szintetizált, beleértve olyan megfigyelő szervezeteket, mint a Rágalmazásellenes Liga (ADL) és az UN Watch, globális kutatóintézetek és különböző országok zsidó ernyőszervezetei – közölte a minisztérium.
A kiadvány alig több mint egy hónappal azután jelent meg, hogy a minisztériumot az antiszemitizmus elleni küzdelemről Jeruzsálemben szervezett nemzetközi konferencián bírálták, amiért szélsőjobboldali európai politikusokat karolt fel és baloldali szervezeteket kritizált.
Jelentésében a minisztérium viszonylag rövid fejezetet szentelt az arab és muzulmán világ antiszemitizmusának, döntő része a Nyugatra összpontosít; még Iránnak is viszonylag csekély rész szenteltek.
Kanadában a jelentés “az antiszemita incidensek korábban nem látott intenzitású és formájú jelentős növekedését” állapította meg 2023. október 7. után, ahol a zsidóellenes incidensek 670 százalékos növekedését regisztrálták az előző évhez képest.
Kép forrása: Flickr
“2024-ben Kanada kiérdemelte az “antiszemitizmus bajnoka” kétes kitüntetést” – áll a jelentést kísérő minisztériumi sajtóközleményben.
A jelentés szerzői szerint Justin Trudeau miniszterelnök 2023 decemberében, mindössze két hónappal az október 7-i mészárlás után az ENSZ-ben tartott, Izrael t kritizáló beszéde is hozzájárult az országban elharapózó zsidógyűlölethez.
Kanada erőfeszítéseket tett a határain belül növekvő antiszemitizmus megfékezésére, bár zsidó csoportok szerint ennél sokkal többre van szükség.
Ausztráliában, ahol a zsinagógák elleni gyújtogatások és egyéb vandalizmusok sorozata rázta meg a zsidó közösséget, a jelentés szerint 320%-kal nőtt az antiszemita incidensek száma az október 7-i Hamász-támadást megelőző hónapokhoz képest.
Az Egyesült Államokban az antiszemita incidensek 200%-kal nőttek – áll a jelentésben.
A jelentés idézett olyan felmérésekből is, amelyek szerint sok európai zsidó félti a jövőjét a kontinensen. A tanulmányban idézett CRIF-felmérés szerint a francia állampolgárok 64%-a úgy véli, hogy a zsidóknak van okuk félni az országban. Németországban az ADL szerint a zsidók 80%-a számolt be arról, hogy kevésbé érzi magát biztonságban, míg Nagy-Britanniában a zsidó válaszadók 90%-a azt mondta az Antiszemitizmus Elleni Kampánynak, hogy kerüli a városközpontokat az Izrael-ellenes tüntetések idején.
A jelentés az egyes országok antiszemitizmusra adott válaszait leginkább annak alapján értelmezte, hogy az adott ország kormányai mennyiben bírálták a zsidó államot.
Dél-Afrikát, Írországot és Spanyolországot a jelentés kiemelte az Izraellel szembeni barátságtalan hozzáállásuk miatt, ami a minisztérium szerint fokozza a nyugtalanságot az ottani zsidók körében.
“Az Izraellel iránti kritika aláássa a zsidó közösségek identitás- és biztonságérzetét ezekben a társadalmakban, amint azt mind mennyiségi, mind minőségi kutatások dokumentálják” – áll a jelentésben.
Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália magatartását “erkölcsileg kétértelműnek” minősíti a jelentés, mert lépéseket tesznek ugyan az antiszemitizmus ellen, ugyanakkor “aránytalanul nagy mértékben” bírálják Izraelt, veszélyeztetve a helyi zsidó közösségeket.
A jelentés például azzal vádolta Emmanuel Macron francia elnököt, hogy a francia szélsőbaloldal antiszemita retorikájának legitimálásához járult hozzá azzal, hogy káros kijelentéseket tett Izrael gázai katonai akcióiról.
Izrael-ellenes tüntetés a berlini Oranienplatzon (Forrás:Montecruz fotó)
Nagy-Britanniában a munkáspárti kormányt az Izrael elleni fegyverembargó miatt bírálták, az állami tulajdonú BBC műsorszolgáltatót pedig azért, mert nem volt hajlandó a Hamász tagjait “terroristáknak” nevezni, és mert eltussolta az antiszemitizmust számon kérő panaszokat.
A jelentésb csak az Egyesült Államokat és Németországot ismeri el, mint amelyek az antiszemitizmus elleni küzdelmet teljes körűen támogatják.
A nemzetközi szervezeteket azért bírálták, mert kettős mércét alkalmaznak Izraellel szemben: a jelentés szerint 2024-ben az ENSZ Közgyűlése 17 Izraelt elítélő határozatot fogadott el, és csak hatot az összes többi országgal szemben együttvéve.
A Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség (IHRA) antiszemitizmus-definíciója – amelynek elfogadását a jelentés világszerte sürgette a kormányoktól – szerint az Izraellel szembeni kritika, amely kettős mércét alkalmaz az országgal szemben, a zsidóellenes gyűlölet egyik formája.
A jelentés alátámasztotta a kormány azon állítását is, hogy a hágai bíróságon Izrael ellen indított eljárások antiszemita jellegűek. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Yoav Gallant védelmi miniszter ellen – állítólagos háborús bűnök miatt – kiadott elfogatóparancsokat a jelentés “a 2024-es év legsúlyosabb antiszemita incidensei között” sorolta fel.
Karim Khan, az ICC ügyésze hangosan tagadta az antiszemita motivációkat.
A közösségi médiában a TikTokot emelték ki az antiszemita tartalmak egyik fő forrásaként. A jelentés idézi a TikTok Izrael egy korábbi vezető tisztviselőjét, aki a platformot “egzisztenciális veszélynek nevezte Izrael számára”.
A TikTok hirdetési politikájáért felelős személyek közül sokan támogatják a Hamászt és más terrorszervezeteket, míg a jelentés szerint Izrael szponzorált kampányai a rövid formátumú videoplatformon mind blokkolva vannak.
A TikTok közölte, hogy azon dolgozik, hogy blokkolja a gyűlöletbeszédet a platformján. A rövid formátumú videókat tartalmazó közösségi hálózat több projektet is kezdeményezett, hogy többek között a holokausztra való emlékezést népszerűsítse az oldalán.
Képernyőfotó
A jelentés megjegyezte, hogy az október 7-i támadás után minden nagyobb közösségi hálózat, köztük a TikTok is erőfeszítéseket tett az antiszemita üzenetek visszaszorítására.
Ezek az erőfeszítések azonban nem elégségesek. A legutóbbi amerikai választások idején az Instagram az antiszemita tartalmak 40%-át, a Facebook 24%-át, az X 22%-át, a TikTok pedig mindössze 17%-át távolította el a platformjáról – állítja a jelentés.
A jelentés szerint 2023 júniusa és 2024 májusa között 2087 antiszemita incidenst regisztráltak az egyetemi kampuszokon, 477%-kal többet, mint egy évvel korábban.
A New York-i Columbia Egyetemet jelölték meg a legantiszemitább kampusznak az Egyesült Államokban, ahol 2024-ben 127 antiszemita incidens történt, amelyek 90%-a szélsőbaloldali mozgalmakhoz köthető. A UCLA messze a második helyet érdemelte ki 63 incidenssel, majd a Michigani Egyetem (35) és a Harvard Egyetem (32) következik a jelentésben idézett Amcha Initiative adatai szerint.
