Szombati tömegközlekedést, a Siratófalnál közös férfi-női imát akar az izraeli zsidók többsége

Írta: Szombat - Rovat: Külpolitika, Politika

Az Israel Democracy Institute (IDI) felmérése szerint magas a liberális politikát támogatók aránya, de a szavazófülkékben nem az állam és vallás viszonya a meghatározó. 

Reformzsidók a Siratófalnál (Y.R / Reform Movement)

Az izraeli zsidók 60%-a engedélyezné a tömegközlekedést sabbatkor, kivéve azokat a körzeteket, ahol a hagyományhű zsidók alkotják a többséget. Ugyancsak 60%-uk támogatja azt, hogy a szupermarketek nyitva tartsanak sabbatkor ott, ahol a nem-vallásosak vannak többségben.

Az izraeli zsidók élesen megosztottak vallási szempontból: az ultraortodoxok elsöprő többsége (97%) foglal állást a sabbati tömegközlekedés ellenében, míg a világiak 86%-a támogatja bevezetését.

Az IDI felmérése alapján az állam és vallás viszonyára irányuló kérdésekben ugyancsak a vallási identitás a meghatározó.

A rabbinátusnak a kóser bizonyítvány kiállítására vonatkozó monopóliumát az izraeli zsidók 63%-a megszüntetné – a világiak 89%-a és a „hagyományos nem-vallásosak” 70%-a. A monopólium fenntartása mellett van az ultraortodoxok 95.5%-a, a 63%-a és a magukat „hagyományos vallásosaknak” tartók 48%-a.

Az Izraelben nem létező polgári házasság intézményét a megkérdezettek 59.5%-a vezetné be – a szekulárisok 84.5%-a, a hagyományos vallásosak 41%-a és a nemzeti vallásosak 22.5%-a. Az ultraortodoxok 96%-a ellenzi a polgári házasságot.

Az ultraortodoxok besorozása volt az a kérdés, amelyen a koalíciós tárgyalások megbuktak idén májusban. A zsidók 68.5%-a „támogatja ’a fiatal ultraortodoxok besorozását’, miközben kevés számú kiemelkedő tudós felmentést kapna és a jesivákban maradna”. A világi és hagyományos nem-vallásosak körében 79% ill. 70.5% a támogatottsága a javaslatnak, míg a nemzeti vallásosak 59%-a támogatja azt. Érthető, hogy az ultraortodoxok 91.5%-a ellenzi.

A férfiak és nők közös imáját a jeruzsálemi Siratófalnál csupán a szekuláris zsidók többsége, 78%-a támogatja. A különböző vallási szubkultúrák körében az elképzelés elutasításra talál: az ultraortodoxoknál 98.5%-ban, a nemzeti vallásosaknál 72.5%-ban, a hagyományos vallásosaknál 60%-ban, a hagyományos nem-vallásosaknál 45%-ban. Mindent egybevetve az egyenlő jogú imádkozást az izraeli zsidók 51.5%-a pártolja.

A felmérés azt is megmutatta, hogy az ultraortodox politikai pártoknak miért van aránytalanul magas befolyásuk az ország vallási életére.

Az ultraortodoxok 67.5%-a szerint a vallás és állam viszonyával kapcsolatos kérdések „elsőrendű fontosságúak”, amikor eldöntik, melyik pártra szavaznak. A nemzeti vallásosak körében a fenti probléma 17.5%-a szerint meghatározó, a világiak esetében pedig 11%-ra csökken.

További három kérdés a nemzetbiztonságra („külügyek és biztonság”), a „társadalom és gazdaság” ill. „a demokrácia erősítése” problémakörökre irányult.

A nemzetbiztonság megelőzi a többi szempontot a nemzeti vallásosak (53%), a hagyományos vallásosak (44%) és a hagyományos nem-vallásosak (47%) számára.

A szekuláris zsidók körében a szavazásnál a gazdaság és jólét a legfontosabb szempont (45.5%), megelőzve a nemzetbiztonságot (28%) és az állam–vallás viszonyt (11%).

Mindent egybevetve az izraeli zsidók 36.7%-a teszi első helyre a gazdasági és társadalmi kérdéseket, 36.2%-uk szerint az ország biztonsága a legfontosabb, és 15.5% az, aki az állam és vallás viszonyát preferálja.

A felmérés a baloldal-jobboldal megosztottságot is tükrözte. A megkérdezettek 37.1%-a – akik a politikai baloldalhoz tartozónak határozták meg magukat – válaszolta, hogy számukra „a demokrácia erősítése” a fő szempont a szavazáskor. A jobboldaliaknál ez az arány mindössze 1%. (Összességében ez a negyedik legfontosabb kérdés a válaszadók 7%-ánál.)

Az IDI felmérését a PanelsLTD Online Survey végezte augusztus 7-én és 8-án, a zsidó népességet reprezentáló 760 válaszadóval; a mintavételi hibahatár 4%-os volt.

A Times Of Israel cikke nyomán Bassa László

támogatás