Sharansky Putyinról: Addig megy el, amíg a szabad világ engedi
„Igazi háború ez a jó és a rossz között. Nagy a tét, annál is inkább, mert az orosz elnök olyan világot akar, amiben a zsidók és Izrael nem szívesen élnének” – mondta Sharansky.
Sharansky, egykor a szovjet rendszer ellen tiltakozó polgárjogi harcos, majd izraeli politikus és a Szochnut elnöke, jelenleg pedig a Babij Jar Holokauszt Emlékközpont felügyelő bizottságának elnöke egy keddi rendezvényen elemezte Putyin indítékait az Ukrajna elleni támadás megindítására, és azt, mi Izrael és a Nyugat erkölcsi kötelessége Ukrajna iránt.
A webináriumot a Jewish Institute for National Security of America (JINSA) rendezte. Sharansky szerint Putyin az Orosz Birodalom feltámasztására törekszik; nem a kommunista ideológia vezérli. A hosszú ideje hatalmon lévő vezető ideáljai Nagy Péter cár, Nagy Katalin cárnő, és Joszif Sztálin szovjet diktátor.
Amikor az Egyesült Államok – amely már a szíriai polgárháború kezelésében sem bizonyult túl erősnek – a múlt évben kivonult Afganisztánból, Putyin azt kezdte hinni, hogy az USA gyönge arra, hogy méltó választ adjon egy Ukrajna elleni támadásra, mint ahogy a világ sem állott készen arra a Krím annektálásakor 2014-ben.
Putyin nukleáris fegyverek bevetését is kilátásba helyezte a Nyugat beavatkozásának esetére. Sharansky nem hiszi, hogy erre sor kerülne.
„Nem hinném, hogy Putyin atomfegyvert alkalmazna. Nem iráni vezető, aki fejében ott van a túlvilág. Ő ezt a világot szeretné irányítani. És miért is ne fenyegetőzne? Ez a legfőbb fegyvere, és a dolog működik.”
Sharansky szerint azonban Putyin alulbecsülte az ukrán nemzet büszkeségét. Márpedig az orosz támadás az ukránok vad ellenállását váltotta ki abban a pillanatban, mihelyst a történelem közepén találták magukat.
Putyin a világgal szemben is elszámította magát, amely egységet mutatott a hadjárat elítélésében. Talán a régi szovjet mondást hitte el, ami úgy szól, hogy a kapitalisták sohasem fognak össze, amikor a profitjukat veszély fenyegeti.
„Persze nem látok be a lapjaiba – folytatta Sharansky. Nyilván tudja, hogy nem él örökké, és elhatározta, hogy gyorsan cselekszik. Azt hiszem, abban bízik, hogy az atomfegyver elrettentő hatással lesz ellenfeleire.”
Sharansky megjegyezte: noha Putyin az ukránokat náciknak nevezte, ő az ukrán elnököktől erőteljes támogatást kapott a Babij Jar emlékhely kialakításához. Kiemelte Volodimir Zelenszkij szerepét. „El sem tudtuk képzelni, hogy ilyen erős, bátor, elkötelezett és szenvedélyes vezető válik majd belőle” – mondta Sharansky.
Orosz és ukrán barátait megszólítva elmondta, senki sem hitte volna, hogy a konfliktus ily gyorsan kirobban és az értelmetlen összecsapás sokak életét teszi tönkre, milliók menekülnek mindenüket hátrahagyva.
A Krím annexióját az oroszok történelmi igazságtételnek fogták föl, most viszont kevesen értik, miért kell támadást intézni Kijev ellen, miközben elszigetelődnek a világtól.
„Világos állásfoglalásra van szükség”
Ami a zsidók helyzetét illeti, Sharansky megítélése szerint mindkét oldalon egyformán szenvednek a háborútól, ugyanúgy, mint a nem-zsidók. Az elmúlt tíz évben oroszok és ukránok kölcsönösen antiszemitizmussal vádolták egymást, és kérték, hogy ítélje el a másik felet, de nem volt igazuk.
A mostani azonban „igazi háború ez a jó és a rossz között. Nagy a tét, és a veszély, annál is inkább, mert az orosz elnök olyan világot akar, amiben a zsidók és Izrael nem szívesen élnének” – jelentette ki Sharansky.
Az erkölcs melletti világos állásfoglalást hiányolja az izraeli vezetők részéről, bár érti az érveket. Annak ellenére, hogy az oroszországi zsidó közösségeket semmi sem veszélyezteti. A szíriai légtér kulcsa viszont az oroszoknál van, és közben az atomalku megújítása Iránnal számos szankció megszüntetését jelentené, és a zsidó államot fenyegető csatlós terrorista szervezetek is erősödnének.
Putyin ellenfele, a Nyugat is felelős azért, hogy Izrael fokozottan függ az orosz elnök jóindulatától. Sharansky szerint az Ukrajna elleni hadjárat egyik tanulsága, hogy Izrael „nem függhet másik hatalom katonai erejétől… Olyan erősek kell legyünk, hogy képesek legyünk megsemmisíteni ellenségeinket. Ukrajna példája arra int, hogy a világ támogatása dacára vereség vár rájuk… Nem elég a szimpátia, jelentős katonai előnyre kell szert tennünk. ”
Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a nyugati hatalmak nem támogatják az ukrán légtér lezárásáról szóló elképzelést.
“[Putyin] célként tűzte ki Ukrajna demilitarizálását és nácítlanítását. Nevetséges. Az ő szemszögéből ez azt jelenti, hogy Ukrajna bizonyos területei formálisan Oroszország részének tekinthetők, mások némi függetlenséget élveznek, de mit ér az, ha nincs hadseregük. Azt akarom, hogy a mostani vezetés menjen, és én mondhassam meg, kik az új vezetők. „És meddig mehet el? Ameddig a szabad világ engedi. Ezért hiszem azt, hogy az ukrán nép bátorságára, önfeláldozására és kiállására nagy szükség van, és támogatni kell őket.”
„Nos, érkeznek a fegyverek, de a légtér lezárása megóvná az ukránokat a súlyos bombázásoktól. Hogy ezzel megnő a világháború veszélye? Minél előbb szállunk szembe, nő az esély, hogy nem megy át globális konfliktusba.”
Az orosz oligarchák elleni föllépést viszont csakis akkor tartja helyénvalónak, ha kiderül róluk, hogy Putyin háborús erőfeszítéseit támogatták.
ejpress.org – Bassa László
Címkék:háború, Nathan Sharansky, Ukajna, Vlagyimir Putyin