Ronen Bar lemondása után az izraeli kormány visszavonja a Sin Bet főnök kirúgásáról szóló döntést

Ronen Bar a Sin Bet izraeli belbiztonsági szolgálat egy, a legfelsőbb bíróságnak küldött levélben azzal vádolta meg Netanjahut, hogy:

• A miniszterelnök 2023-ban rá akarta venni arra, hogy titkosszolgálati eszközökkel nyomozzon a kormány illiberális igazságügyi reformcsomagja elleni tömegtüntetések szervezői és finanszírozói ellen – miközben a széles társadalmi támogatottságot élvező mozgalom megmaradt a demokratikus keretek között, és nem fenyegetett erőszakkal – szemlézte a hírt a Telex.hu.
• Netanjahu hűségesküt követelt tőle, melyben Bar megfogadta volna, hogy egy alkotmányos válság esetén az amerikai mintára alkotmánybírósági funkciót is betöltő legfelsőbb bírósággal szemben az ő oldalára állna. Netanjahu alá is akart írattatni a titkosszolgálati vezetővel egy olyan állásfoglalást, mely biztonsági szempontokra hivatkozva a miniszterelnök ellen folyó három korrupciós per felfüggesztésére tett volna javaslatot az eljáró bíróságnak.
• Bar azzal is megvádolta Netanjahut, hogy azért akarta néhány héttel előre bejelentett távozása előtt meneszteni, hogy ne tudja folytatni a kormányfő legszűkebb környezetét érintő ügyekben elindított nyomozásokat. Az egyik ügy az úgynevezett „Katargate” – ami nem az Európai Parlamentet 2022-ben megrázó Katargate, de ez a névegyezés is jól mutatja az emírség szerteágazó befolyását. Az izraeli Katargate arról szól, hogy Netanjahu két legfontosabb tanácsadója kiterjedt lobbitevékenységet folytatott az Öböl-ország javára – ami azért is különösen kellemetlen, mivel Katar a Hamász palesztin terrorszervezet legfontosabb pénzügyi támogatója, az Izraellel szemben igen ellenséges hangnemet megütő (mára az országból ki is tiltott) al-Dzsazíra hírcsatorna üzemeltetője. A másik ügy a Netanjahu széles körben, önmaga által is használt becenevére utaló „BibiLeaks”, melyben 2024 őszén azért indított vizsgálatot a Sin Bét és a rendőrség, mert Netanjahu tanácsadói a hadsereg titkosított dokumentumait kiszivárogtatták a Bild német bulvárlapnak, hogy így tereljék a felelősséget a Hamászra a tűzszüneti tárgyalások megakadásáért.
• Bar állítása szerint azért írta meg levelét, mert komolyan aggódott amiatt, hogy a Sin Bét a jövőben képtelen lesz megőrizni függetlenségét és szakmai nívóját. Benyomása szerint a miniszterelnök elégedett volt a Sin Bét gázai és libanoni tevékenységével, ez 2024 novemberében változott meg, amikor a szervezet neki kellemetlen ügyekben is nyomozni kezdett. Ezért Bar arra utalt, hogy menesztése összefüggésben állhat az általa jóváhagyott vizsgálatokkal, melyek „felvetik az állambiztonságnak okozott súlyos károk gyanúját, hátráltatták a túsztárgyalásokat, erősítették a Hamászt, és rontottak Izrael Egyiptommal ápolt kapcsolatain”.

Ronen Bar a vádjait hétoldalas levélben fogalmazta meg, de a legfelsőbb bíróságnak ezen kívül elküldött egy másik, 31 oldalas levelet is, melyben részletesebben, csatolt dokumentumokkal alátámasztva is kifejti álláspontját, azonban ez a változat titkosított információkat is tartalmaz, ezért nem kerülhetett nyilvánosságra. Bar állításainak hitelességét erősíti, hogy levele egy bíróságnak tett írásos vallomás, melynek valóságtartalmáért szerzőjét büntetőjogi felelősség terheli.

Bíróság akadályozta meg a kirúgását

Ronen Bar 30 éve tagja az izraeli katonai–hírszerzési elitnek, és részben jelleméből, részben bizalmas pozíciójából fakadóan „soha eszébe nem jutott, hogy bármikor is az ellenzék vagy a tiltakozások hőse legyen”. Netanjahu szemét azonban mindig szúrhatta, hogy nem ő, hanem Naftáli Bennett nevezte ki rövid kormányzása idején, a szélsőjobboldalnál pedig akkor rázta meg a politikai pofonfát, amikor a hagyományos palesztin–iráni eredetű terrorizmus mellett nemzetbiztonsági fenyegetésként jelölte meg a „zsidó terrorizmust”. Ez azért ment sértésszámba például a vallásos cionistáknál, mivel egyik vezetőjüket, a jelenlegi belbiztonsági miniszter Itamar Ben Gvirt izraeli bíróság ítélte el a kahanista zsidó fajvédő terrorizmus támogatása és rasszizmus miatt.

Netanjahu vasárnap délután adta be válaszvallomását a legfelsőbb bírósághoz. Az ingerült hangvételű, idézetekkel alátámasztott dokumentumban „totális hazugságnak” minősítette Bar állításait – érdekes módon azt nem, hogy egy esetleges alkotmányos válság esetére hűségesküt követelt volna hírszerzési főnökétől. A miniszterelnök felemlegette Bar „történelmi felelősségét” az október 7-i terrortámadás megtörténtében – amit a hírszerzési vezető napokkal a vérengzés után el is ismert –, és a labdát visszadobva idézetekkel illusztrálta azt, hogy Bar is a Hamásszal való konszolidált viszony megőrzése mellett kardoskodott.

Netanjahu azt is kiemelte, hogy perében csak annyiban kérte a Sin Bét támogatását, hogy találjanak neki egy biztonságos helyszínt a tárgyalásokra. A jeruzsálemi bírósági épület ugyanis nem bombabiztos, viszont a 2024 őszén tartott meghallgatások egybeestek a Hezbollah elleni libanoni hadműveletek beindulásával.

Bar szerint a dokumentum „tele van pontatlanságokkal, féligazságokkal és eltorzított idézetekkel”, és fenntartja a saját vallomásában állítottakat.

A kormány érvénytelenítette a Sin Bet-főnök kirúgásról szóló döntést

A kormány egy kedd délután elfogadott kabinethatározatban érvénytelenítette a Sin Bet vezetőjének, Ronen Barnak a kirúgásáról szóló döntését, miután Bar előző nap bejelentette, hogy június 15-én lemond posztjáról – írja a Times Of Israel.

Közvetlenül a határozat elfogadása után a kormány kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy semmisítse meg a Bar kirúgásáról szóló kormányhatározat ellen benyújtott beadványokat, mivel a határozatot mostanra visszavonták.

A bíróság válaszul elrendelte, hogy a kérelmezők, a főügyész és a beadványok minden más oldala május 7-ig válaszoljon. A Bar és a kormány lépései valószínűleg elhárítják a kialakuló alkotmányos válságot.

A határozat visszavonása valószínűleg azt jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem fog érdemben dönteni a beadványok tartalmáról, amelyek szerint politikai és személyes motivációk késztették Benjamin Netanjahu miniszterelnököt Bar kirúgására, és súlyos eljárási hibákra is rámutattak a hivatalából való eltávolításának folyamatában.

A bíróság azonban megtilthatja Netanjahunak, hogy részt vegyen Bar utódjának kinevezésében, amíg a Sin Bet büntetőeljárása a közeli segítői ellen folyik, és általános megjegyzéseket tehet arról, hogy a miniszterelnök milyen utasításokat adhat a Sin Bet vezetőjének.

Az Izraeli Minőségi Kormányzásért Mozgalom, a Bar kirúgásáról szóló döntés elleni egyik fő petíciót benyújtó szervezet „cinikus és átlátszó trükknek” nevezte a kormány azon döntését, hogy visszavonja Bar kirúgását, amelynek célja a Legfelsőbb Bíróság elvi döntésének megállítása.

A petíciót benyújtók azt állítják, hogy Bar elbocsátását súlyos eljárási hibák, valamint politikai és személyes megfontolások szennyezték be, beleértve a Netanjahu tanácsadói ellen folytatott Qatargate-vizsgálatot.

Azért kértek döntést ezen állítások érdemi részleteiről, különös tekintettel Bar bíróságnak tett eskü alatt tett nyilatkozatára, amelyben azt állította, hogy Netanjahu több, látszólag jogszerűtlen kérést intézett a Sin Bet vezetőjéhez, hogy a bíróság egyértelműen elhatárolja, mit kérhet és mit nem jogszerűen a miniszterelnök a belbiztonsági ügynökség vezetőjétől.

A Minőségi Kormányért Mozgalom közölte, hogy a kormány lemondási kérése ellenére továbbra is „elvi döntést” kér a beadványok érdemi részleteiről.

Bar-t március 21-én rúgta ki a kormány Netanjahu javaslatára, aki azt mondta, hogy elvesztette bizalmát a Sin Bet vezetőjének munkaképességében. Kormányzati megfigyelőcsoportok és később maga Bar is azt állította azonban, hogy nem szakmai okokból bocsátották el, hanem azért, mert több kulcsfontosságú kérdésben is szembeszegült a miniszterelnökkel.