Ritkaság: egy izraeli Nobel-díjas támogatja a Netanjahu-kormány jogi reformját

Jiszráel (Robert) Aumann professzor, aki 2005-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott, azt mondja, az igazságszolgáltatási rendszer “elfogadhatatlan” beavatkozása az izraeliek mindennapi életébe “káros”. Nobel-díjas kollégáinak többsége azonban a jogi átalakítás ellen foglal állást.

Robert Aumann (Fotó: Christian Flemming/Lindau Nobel Laureate Meetings)

Egy izraeli Nobel-díjas vasárnap ritka módon támogatásáról biztosította a tervezett igazságügyi reformot, amely hetente kormányellenes tüntetéseken izraeliek tízezreit hajtja ki az utcára.

Jiszráel (Robert) Aumann professzor 2005-ben kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat a játékelmélet kiterjesztése terén végzett munkájáért.

“A reform ellenzői azt állítják, hogy az igazságszolgáltatás támogatja a demokráciát, de ennek az ellenkezője igaz” – mondta Aumann az Ynetnews-nak adott interjújában. “A bíróságok és az igazságszolgáltatási rendszer folyamatos diktatúrát tartanak fenn, azt döntenek, amit akarnak, és semmi sem állíthatja meg őket”.

Mit gondol Isaac Herzog elnök párbeszédre vonatkozó tervéről?

“Egy kompromisszum az elnök tervének szellemében jó lehetőség. Vannak bizonyos dolgok, amelyekben kompromisszumot lehet kötni. Az én álláspontom nem feltétlenül olyan, mint Simcha Rothmané és [az igazságügyi miniszter] Yariv Leviné. Ők nem hajlandók leállítani a törvényhozást, de hajlandóak másokat meghallgatni és tárgyalni ­ miközben a törvényhozás folytatódik”.

Ön támogatja a bírákat kinevező bizottság összetételének megváltoztatását?

“Véleményem szerint ez a reform legfontosabb része. Ma a bíráknak nagyon meghatározó hatalmuk van a bizottságban, és aki nem követi a bírói testület ideológiáját és értékrendjét, az elbukik”.

“A bírákat sok országban politikai testületek választják, és szerintem nem lenne szörnyű, ha a koalíciónak döntő szava lenne a bizottságban. Mindenesetre 15 bíró van, és csak négyet cserélhetnek le a következő években, így nem kell attól tartani, hogy a bíróság hirtelen diktatúrává válik”.

Mi a helyzet a felülbírálati záradékkal (amely a Kneszetnek adja a döntő szót a törvények elfogadásában) és azzal, hogy a bírói testületet kizárják a törvények felülvizsgálatából?

“Egy törvény érvénytelenítésének lehetségesnek kell lennie, de nem olyan könnyen, mint ahogyan most történik. Ma egy három bíróból álló testület érvényteleníthet egy, a Knesszet által elfogadott törvényt. Elég, ha két bíró mellette, egy pedig ellene van, és ezen változtatni kell.

“Helyénvaló, hogy a bírósági rendszer egyrészt képes legyen törvényeket megsemmisíteni, másrészt azonban ezt komolyan kell venni, úgy, hogy a bírák döntő többségének kell állást foglalni. Ma nincs olyan hatóság, amely felülbírálhatná az igazságszolgáltatást és a legfőbb ügyészt, akinek a kormányt kellene szolgálnia, nem pedig az igazságszolgáltatást.”

Ön szerint mi a fő probléma ma az igazságszolgáltatással?

“Az a tény, hogy az igazságszolgáltatás olyan álláspontokat képvisel, amelyek nincsenek összhangban az izraeli emberek véleményének többségével, ahogy ez a legutóbbi választásokon is nyilvánvaló volt. Ezen változtatni kell. A demokrácia nem csak az egyéni jogokról szól, hanem a sokak uralmáról, nem csak a jogi elitről”.

Mit gondol azokról a figyelmeztetésekről, amelyek szerint a reform árt Izrael gazdaságának?

“A reformban nincs semmi olyan, ami árthatna a gazdaságnak. Épp ellenkezőleg, erősítheti a gazdaságot, amint az igazságszolgáltatás nem avatkozik be az üzleti szektorba. Ami kárt okozhat, az az, ha neves közgazdászok továbbra is a reform ellen lépnek fel, elijesztve ezzel a befektetőket. Ez az, ami árt a gazdaságnak”.

Ynetnews.com – jég