Olaszországi antiszemitizmus – az iskolapélda

Az Európa-szerte újjáéledő antiszemita érzelmek számos forrásból táplálkoznak.

 

Az olaszországi zsidók már jóval Izrael gázai háborúja és ezt követő antiszemita hullám előtt arról számoltak be a kutatóknak, hogy növekvő mértékben érzik magukat támadások célpontjának. A londoni székhelyű Institute for Jewish Policy Research (IJPR) új tanulmánya (melynek adatfelvételére 2012-ben került sor) rámutat, hogy az olaszországi zsidók kétharmada érzékel országában erősödő antiszemitizmust. Ezek az eredmények összhangban állnak Európa más országairól szóló tanulmányokkal. Ezek közül a legjelentősebb az EU Alapjogi Bizottsága (angol rövidítése: FRA) által 2013-ban készített felmérés. Ez utóbbi kimutatta, hogy az európai zsidók 76%-a érzékelte az antiszemitizmus erősödését az elmúlt öt évben.

Az eredmények ugyanakkor fontos eltéréseket is mutatnak. Míg a franciaországi adatok azt mutatják, hogy az antiszemita érzelmek a muszlim lakosság esetében a legerősebbek, addig az IJPR olaszországi tanulmánya azt találta, hogy az antiszemitizmus erősödésében a muszlimoknak csekély a szerepe. Helyettük a válaszadók első helyen a baloldalt jelöltek meg. Ezt a kirívó, éles kontrasztot mutatja az alábbi grafikon.

 A zsidók nem kevesebb, mint 43%-a állítja, hogy az átélt antiszemita zaklatás tettesei baloldali beállítottságú emberek voltak, míg 29%-uk állítja, hogy a látott vagy átélt erőszak forrása szintén egy baloldali elkövető lehetett. Összevetésképpen: a muszlim szélsőségeseket  csupán 16 – 17% vádolja ugyanezzel, a jobboldali beállítottságú embereket pedig 32 ill. 23%.

Ezek az eredmények jól szemléltetik, hogy az Európa-szerte újjáéledő antiszemitizmus forrása nem egy bizonyos csoport, legyen szó akár muszlimokról, szélsőjobboldaliakról vagy szélsőbaloldaliakról. Látszólag ezekben a csoportokban kevés a közös, de az antiszemitizmus mindig is abból merítette erejét, hogy képes volt egymással teljesen ellentétes világnézeteket is beszőni előítéleteivel és konspirációs agyrémeivel. A történelem folyamán a zsidókat éppúgy felelőssé tették a kapitalizmus súlyos következményeiért, mint a kommunizmus bűneiért. Az antiszemitizmus sosem válhatott volna olyan nagy befolyású jelenséggé Európa történelmében, ha nem képes ideológiai és vallási határokat átlépve szövetségeket létrehozni.

Ha ezek tudatában továbbra is egy bizonyos társadalmi-politikai-vallási közösséget vádolunk az antiszemitizmus erősödésért, azzal csupán a problémát kerülgetjük. Nagyon könnyű a szélsőjobboldalnak a muszlimokat vagy a szélsőbaloldalt vádolni az antiszemitizmus erősödéséért, éppoly egyszerű, mint amikor a szélsőbal „reakciósnak” címkézi a szélsőjobb tagjait. Valójában e politikai közösségek mindegyike részben felelős a problémáért, következésképpen felelősségük van abban is, hogy gyökerestül kivessék magukból azt. Az európaiaknak kizárólag akkor van esélyük visszaszorítani az előítéleteket, melyek olyan régóta kísértik a kontinenst, ha befejezik az egymásra mutogatást és elkezdenek önmagukban vizsgálódni.

A Tablet magazine cikkét Cseresznye Gábor fordította.