Nők a zsidó közéletben

Írta: Szombat - Rovat: Politika

A Szombat körkérdése

women-of-the-bible

Számos női vezető és szervező vesz részt a zsidó közéletben, de a politikai döntéshozatalban, a nyilvánosság előtti közszereplések során szinte egyáltalán nem találkozunk velük. A zsidó közéletben aktív nőkhöz fordultunk kérdéseinkkel: mit gondolnak, mi ennek az oka?

Elégedettek-e a jelen helyzettel, vagy változtatnának rajta? Végül azt tudakoltuk tőlük, ha több nő jelenne meg és hallatná a szavát, változna-e a zsidó közélet, s ha igen, miben? Igyekeztünk többféle irányzat és korosztály képviselőit megszólaltatni. A megkérdezettek közül nem mindenki élt a nyilvános véleményformálás lehetőségével.

 

Fritz Zsuzsa tanár, a Bálint Ház igazgatója

fritzElmondhatom, hogy én miért nem veszek részt benne: mert nem érdekel a politizálásnak ez a szintje. Nem vagyok jó benne, nem megy a taktikázás és nincs bennem ilyen ambíció, ezért hamar elfáradok, amikor a konfliktusokat, a rossz ambíciókat érzem. A háttérben részt veszek benne néha, de azt is ad hoc jelleggel, inkább csak az időről-időre bennem felmerülő elégedetlenség, s az azt követő „valamit tenni kéne” taszít bele, de mindig megcsömörlés volt a vége. A verseny nem érdekel, ezért hamar kifáradok és elveszítem a motivációmat.

Az összehozás, a kooperáció motiválna, de az a politikai szintéren ritkán jelenik meg. Nem vagyok elégedett a helyzettel, szívesen változtatnék rajta, de csak miután lezajlottak a politikai csatározások és az építés időszaka jött el.

Szeretnék hinni benne, hogy több nő megjelenése a zsidó közéletben változtatna, talán nagyobb harmóniát hozna, több együttműködést, de ez persze attól is függ, kik azok a nők…

 

Kisvári Kinga pszichológia szakos egyetemi hallgató, Hasomer Hacair

kisvariA magyar társadalom eléggé hagyományos, maszkulin jellegű. A politikai- és közéletben még mindig a férfiak vannak túlreprezentálva – igaz ez a zsidó közösségre is. A közösség építői között nagyon sok a nő – ahogy hasonló területeken a nem-zsidó közösségben is sok nő tevékenykedik. A zsidó közösség magán hordozza a társadalom jegyeit. Véleményem szerint a táradalomnak kéne nyitottabbá és elfogadóbbá válnia a női közszereplők előtt, és először az esélyegyenlőséget kéne biztosítani. Akkor ez a mentalitás áthúzódhatna a zsidó közösségre is, és több nő képviselné a zsidóságot a nyilvánosság előtt.

Szerintem mindenképpen változna a zsidó közélet, ha több nő hallatná benne a szavát. Akkor talán kevesebb hatalmi játszmának lehetnénk tanúi. Egyrészt a közösségek egymás közötti kommunikációjában észlelhetnénk változást, másrészt a közösségek nyilvánosság felé irányuló kommunikációjában. Úgy gondolom, hogy ha több nő lenne döntéshozó helyzetben, akkor a közösségen belüli hatalmi harcok helyett több szó esne az együttműködésről: nem az lenne a fontos, hogy kinek van nagyobb támogatottsága, nagyobb tekintélye és nagyobb közössége; hanem az, hogy egy problémára közösen keressünk megoldást. És a fontos az, hogy együtt mekkora közösséget tudunk mozgósítani.

 

Vadász Magda szinkrontolmács, fordító, a B’nai B’rith Budapest Páholy elnöke, az Élet Menete és több szervezet önkéntese

vadaszA zsidó közéletben a nők azért vesznek részt, mert identitásuk készteti őket a sokat szenvedett magyar zsidóság társadalmi, gazdasági, vallási és kulturális létfeltételeinek javításáért vívott harcra. Fontos kijelenteni, hogy a zsidó közéletet reprezentáló szervezetek nem politikai szervezetek. Ebből következik, hogy zsidó közélet női vezetői, szervezői politikai döntéshozatalban, vagy közszereplésben eleve nem vesznek részt. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a magyarországi zsidó közösségekben a női vezetők száma rendkívül kevés, annak ellenére, hogy számos területen (kultúra, oktatás, szegények támogatása, WIZO) sok nő végez önkéntes munkát.

A B’nai B’rith páholy vezetőjeként ezt a helyzetet mindenképpen rossznak tartom, feltétlenül változtatnék rajta, azonban itt a közösségek résztvevőinek hozzáállását, gondolkodásmódját kellene kemény viták során megváltoztatni, ami nem könnyű és hosszadalmas feladat. Ennek a hosszú és küzdelmes feladatnak a végrehajtásához valóban még több zsidó közösségi munkát vállaló fiatal és idősebb nőre van szükség, akik nagyobb súllyal hallatnák véleményüket és formálnák a zsidó közösségek életét a XXI. század követelményei szerint.

 

Kelemen Katalin rabbi, Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség

kelemenTermészetesen elégedetlen vagyok a jelenlegi helyzettel. Annak, hogy az itthoni zsidóság politikai döntéshozói és közszereplői között alig találni nőt, szerintem az az oka, hogy nálunk még mindig tovább él a hagyományosan patriarchális zsidó intézményrendszer. Ezt azonban nem kell szentírásnak vennünk. A Szentírásban ugyanis találkozunk például Debóra prófétanővel, Izrael bírájával, abból a korszakból, amikor a bírák töltötték be a törzsi vezetők szerepét. De ma sem kell nagyon messzire mennünk ahhoz, hogy az ittenitől eltérő értékrendet tapasztaljunk meg. A londoni Baroness Julia Neuberger rabbi – lovagi címmel felruházva – tíz éve tagja a Brit Lordok Házának, Dr. Deborah Kahn-Harris rabbi pedig az első európai reform rabbiképző, a Leo Baeck College rektor asszonya.

Ha több nő kerülhetne politikai döntéshozó pozícióba, az gyógyító hatású lehetne a zsidó közélet számára. Demokratizálódna a – hagyományosan a férfiakra jellemző – hierarchikus struktúrában gondolkozó, autoriter vezetői stílus. A nők általában kevésbé hatalom-orientált vezetők, mint férfi kollégáik, talán ezért is képesek kitartóan, szívósan dolgozni hosszú távú, nagy célok eléréséért. Kevesebb lenne a harc, több a diszkusszió, a békés, konszenzusos megoldásra való törekedés. Megértőbbé, kevésbé ítélkezővé, befogadóbbá, sokszínűbbé válhatna a hazai zsidó közélet. Ez azonban csak álom most. Amíg ott tartunk, hogy például a Mazsihisz még mindig nem ismeri el a női rabbinátust, addig nem látok esélyt komolyabb változásra.

 

Deák Andrea, a Mazsike ügyvezetője, a Mazsihisz sajtómunkatársa

deakSzervező vagyok több helyen, politikai vezető szerepre nem vágyom. Ennek személyes oka van: nem vetem el a hagyományos nemi szerepeket, amennyiben a férfiak a küzdelem, a nők inkább a harmónia, a közösség építésében jeleskednek. Ezért is találunk a nők között sok jó szervezőt a zsidó közéletben is. Mindaddig, amíg a szervezésben az együttműködés dominál, a nők jól teljesítenek. Amint azonban bizonyos szintnél magasabbra emelkednek, óhatatlanul a politikai küzdőtérre kerülnek, ahol a „ki kit győz le” felfogás az úr. A nők ilyenkor többnyire visszavonulnak. Nem a férfiak rekesztik ki őket, nekik idegen az a közeg, ahol a kooperáció helyett a konfrontáció a dolgok rendes elintézési módja.

A politikai szerepvállalás, noha talán volna rá lehetőségem, habitusomnál fogva távol áll tőlem. Amúgy, szerintem, a politikai pálya nyitva áll a nők előtt, ám itt azok érvényesülnek, akik nőiességük egy részét föladják. Ilyenek a kelet-európai, antidemokratikus politikai hagyományok. A nyugat-európai kiforrott demokráciákban, a politikában a konfrontáció helyett inkább az együttműködést keresik; „nőiesebb” a politika, nem véletlen, hogy sokkal a több a női politikus is. Az sem véletlen, hogy Magyarországon alig vannak női vezetők, politikusok. Fiktív kérdés, mi lenne, ha több lenne belőlük. Varázsütésre nem kerülnek a közösség élére női politikusok, mivel ez a közeg nem kedvez nekik. A férfiak vezető pozíciója önmagában nem zavarna. Gyakran azonban azt kell tapasztalnom, hogy míg én a szervező munkát végzem, addig mások – politikai, illetve presztízs okokból hátráltatnak, vagy maguknak tulajdonítják az elvégzett munka érdemét. Az ilyesmi nem esik jól. Sokat vívódom, mert ezekre férfias módszerekkel kéne visszavágnom, ez azonban idegen tőlem.

támogatás
Pop up banner1

Címkék:2013-02

[popup][/popup]