„Németországban a politikai helyzet még mindig kicsit jobb, mint Magyarországon”

Amióta a Hamasz rátámadt Izraelre, Nyugaton, így Németországban is, robbanásszerűen megnőtt az erőszakos antiszemita megnyilvánulások száma. Ezzel kapcsolatos gondolatairól beszélgetett Balla Zsolttal, a Lipcsei Zsidó Közösség rabbijával – aki egyben az Ortodox Rabbikonferencia vezetőségi tagja és a Szövetségi Hadsereg (Bundeswehr) főrabbija – Polgár György.

Hogyan érzitek magatokat a jelenlegi helyzetben?

Nem állíthatom, hogy nagyon jól. Közösségünk tagjai elbizonytalanodtak. Én magam sem járok mostanában szívesen kipában az utcán, inkább ráhúzok egy baseball-sapkát. De szeretném hozzátenni, nem annyira rossz a helyzet, mint ahogyan a híradásokból kitűnik – legalábbis itt Lipcsében nem. Amitől tartunk, az a „magányos farkasok” által elkövetett merényletek. Annak, hogy egy zsidó közösségre szervezetten rátámadnának, szerintem nem nagy a valószínűsége. De nem szeretnék abba a hibába esni, ami a zsidó néppel már többször megtörtént, hogy túlzott biztonságérzete volt, és nem vette észre a rossz irányba mutató jeleket.

Érdekes, amit Lipcséről mondasz. Ugyanis a német híradásokat nézve, illetve olvasva, úgy tűnik, hogy sok a zsidó-ellenes cselekmény: Dávid-csillagot festettek lakóházak kapujára, embereket sértegetnek, bántalmaznak. Berlinben nemrégen Molotov-koktélt dobtak egy zsinagógára, hogy csak néhányat említsek.

Lipcse mindig is egy sziget volt. Mindig is egy nagyon nyílt város volt a keleti tartományokra jellemző jobboldali közegben. Nagyon normális politikai atmoszféra uralkodik a szociáldemokraták vezette városban. Európán belül itt jó vallásos zsidónak lenni.

Mondok két példát: rendszeresen megfordulok egy, a főpályaudvar melletti kioszknál, ahol fiatal muszlimok az eladók, arabok. Nagyon jóban lettünk az idők folyamán. A jelenlegi közel-keleti konfliktusban nem úgy látják, hogy Izrael lenne a bűnös. Van itt néhány muszlim szervezet, akikkel közösen szoktunk vallásközi programokat szervezni a városban. A velük való viszony egy picit sem csorbult. A politikai helyzet még mindig egy kicsit jobb, mint Magyarországon.

Mire gondolsz?

Amikor Magyarországon kiállnak Izrael mellett, akkor a retorikának a része a [muszlim] migránsellenesség. Itt, amikor a német politika kiáll Izrael mellett, nem azért történik, mert egy ellenségképet akarnak erősíteni. Nemrégen Robert Habeck kancellár-helyettes közzétett egy politikailag teljesen korrekt videót, amelyben az antiszemitizmus megerősödéséről beszélt. Ezt nem azért tette, hogy valamilyen hátsó szándékkal a saját pártjának, a Zöldeknek a populizmusát vigye előre.

Ami katonaságot illeti: akik egy önkéntességen alapuló hadseregben szolgálnak, azok általában a politikai palettának a jobboldalára húznak. Ez azt jelenti, hogy minden európai önkéntes haderőben lehetnek szélsőjobboldali tendenciák. Itt, Németországban erről is beszélnek. Magyarországon egy szót sem hallanál ilyesmiről. Ezek nagyon fontos különbségek. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne óriási probléma egyes bevándorlókkal.

Magyarországon eddig megtiltottak mindennemű, Palesztinával rokonszenvező tüntetést – ami nem éppen demokratikus, de praktikus. Németországban a szólásszabadság jegyében ezt nem tették meg. Szinte mindegyik demonstráció erőszakba, palástolt vagy nyílt antiszemita randalírozásba torkollott. Vagy mégsem?

De igen. Lehet ez úgy is felfogni, hogy bizonyos dolgok kaptak egy szelepet. Egy adag forró gőzt leeresztettek és ezért nem lesz robbanás.

A Te szemszögedből nézve, milyen a hivatalos politika hozzáállása?

Nem csak Németországban, hanem Európában mindenütt problematikus és veszélyes a helyzet. Az egyetlen különbség, ami miatt többet beszélnek ezekről Németországban az az, hogy – történelmi okokból – nem engedhetik meg maguknak, hogy a szőnyeg alá söpörjék. Igen, volt Molotov-koktél. De ugyanabban a berlini zsinagógában tartották az 1938. november 9-i, Kristályéjszakának elnevezett pogromról a központi megemlékezést. Mindenki ott volt: a szövetségi elnök, a kancellár és gyakorlatilag az egész kormány.

A társadalom részéről van ellenállás?

Azt a zsinagógát, amelyre a Molotov-koktélt dobták – egyébként a lányom iskolája is oda tartozik, tehát engem személyesen is érint – azóta minden egyes pénteki istentisztelet idején százötven nem zsidó ember őrt állva veszi körbe. Ima után a közösség kivisz nekik kávét, teát, süteményt. És ez több városban is megtörtént. Tehát vannak pozitív tendenciák is, amikről nem szabad megfeledkezni. Ezek már lehet, hogy nem kerülnek be a hírekbe.

A múltkor katonai rabbiként beszéltem a légierő parancsnokával. Elmesélte, hogy egy tízfős csapattal Tel-Avivban tárgyalt. És ott, a hivatalos programon kívül, a szabadidejükben, önként, magánemberként mindannyian elmentek vért adni. Nem tudom, melyik politikusnak jutna ilyen az eszébe.

Míg korábban cáfolták, mostanság egyre többen állítják azt, hogy a muszlim bevándorlók hozták magukkal az antiszemitizmust. Te ezt hogyan látod?

Nem tudom egyértelműen megítélni. Ez a téma ennél sokkal komplexebb, de biztosan van ilyen is. A múltkor véletlenül találkoztam egy AfD*-s képviselővel. Bizonyos értelemben ők is megpróbálják ezt meglovagolni, ugyanúgy, mint az Orbán-kormány. Ők is bevándorlás-ellenesek.

A szíriaiak nagy része az életét féltve menekült ide. Nyilván van közöttük, aki zsidóellenes közegben nevelkedett. Meg kell találnunk a módját, amivel az itteni viselkedési normákra oktathatjuk őket. Tudok mondani olyan példát is, amikor a bevándorolt családból származó muszlim katona hozzám, a rabbihoz fordult tanácsért. A hadseregen belül egyértelmű, hogy mindenki Izraelt támogatja. Még csak véletlenül sem találkoztam  – a muszlim katonák között sem – olyan tendenciával, ami antiszemita irányba mutatott volna.

Annak ellenére, hogy azt mondtad: aki önként jelentkezik katonának, inkább jobboldali beállítottságú?

Igen, ennek ellenére.

Szerinted mit hozhat a jövő?

Fogalmam sincs! Én, aki sem politológiát, sem történelmet nem tanult ember vagyok, nem szeretnék abba a hibába esni, hogy politikai, történelmi vagy szociológiai próféciákba bocsátkozzam. Ha az elmúlt nyolcvan-valahány évben politológusok, tudósok, társadalomtudósok nem találták meg a módját, hogy miként védjük meg magunkat az ilyen típusú tendenciáktól a világban, akkor nem vagyok biztos abban, hogy én vagyok az, aki erre megoldást fog találni.

Ti, mint közösség mit tudtok tenni az antiszemitizmus ellen?

Közösségként egyetlen dolgot: emberekkel beszélgetni, mindig nyílt hozzáállású társalgópartnernek mutatkozni. Ez az, amit csinálunk. Ezért nincsenek nagy problémáink itt Lipcsében. Mi továbbra is éljük a szokásos életünket, amiben az én feladatom a közösség szolgálata. Mindent meg kell tennem, hogy a vallásukat gyakorolhassák, illetve az elkötelezettségüket erősíteni, politikai és nem politikai értelemben egyaránt.

* A szélsőjobboldalinak számító Alternatíva Németországért párt a szövetségi és több tartományi parlamentben jelentős számú képviselővel rendelkezik. (PGy)