Nem olyan szép a menyasszony

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Hiába a sokasodó kapcsolatok: a felmérések szerint az öböl-menti arab országok lakossága Izraelt tekinti a legfőbb veszélynek a régióban.

Az Ábrahám egyezmények aláírása a Hehér Ház kertjében (Kép: Wikipedia)

A felmérések azt is megállapították, hogy a bahreini válaszadók fele és az Emírség-beliek harmada továbbra sem ismeri el Izrael jogát a létezésre, ami arra utal, hogy az izraeliek rokonszenve az öböl-menti államok irányában nem igazán talál viszonzásra.

Szerdán tették közzé annak a közvélemény-kutatásnak az eredményét, amit az öböl-menti államokban, Izraelben, a Palesztin Hatóság (PH) területén, Marokkóban, az USÁ-ban és Németországban rendeztek. Ezek szerint az Izraellel kötött, a viszonyok normalizálására irányuló szerződések hűvös fogadtatásban részesültek, miközben vannak különbségek a mérsékelt politikát folytató szunnita autoriter rezsimek és az ottani lakosság álláspontjában.

A szaúdiak 33%-a szerint Izrael a legkomolyabb fenyegetés a Közel-Keleten, 25% szerint Irán.

A síita többségű, de szunnita elit által kormányzott és a zsidó állammal nemrégiben szerződést kötő Bahreinban 24% tartja a legnagyobb veszélynek Izraelt, és 18% Iránt.

A katari, marokkói és a palesztin lakosság is Izrael létét minősítette a legsúlyosabb kockázatnak. A marokkóiak szerint Törökország a második, Irán pedig csupán a harmadik legnagyobb fenyegetés.

Az Emirátusok zászlaja az izraeli Netanja városában, a “Béke hídján”, 2020 augusztusában (kép: wikimedia commons)

Csak az izraeliek (45%) és az Emirátusok (UAE: 27%) népessége tartja Iránt a legveszélyesebbnek, de az emírségekben a válaszadók 17%-a Izraelt választotta.

AZ USA (!) és Németország lakossága szerint az amerikaiak a Közel-Kelet stabilitásának legnagyobb veszélyeztetői, Irán csupán a második.

Az eredmények ellentmondani látszanak a közel-keleti elemzők szinte egybehangzó állításának, miszerint a szunnita arab államok közelebb kerültek Izraelhez, mert a zsidó államot a síita Irán elleni erős szövetségesüknek tartják.

„Izraelben mindenki azt hiszi, hogy az arab világban Iránt mindenki hatalmas veszélynek tartja, közben mondhatom, hogy még az izraeliek sincsenek meggyőződve erről” – nyilatkozta Mitchell Barak, aki a Konrad Adenauer Alapítvány részéről vett részt a felmérés lebonyolításában.

Kiderült, hogy Iránt az arabok nem is tartják annyira komoly regionális fenyegetésnek. Amikor erre kérdeztek rá, 1–10-es skálán a következő eredményeket kapták: Izrael 7.4, Bahrein 3.8, Katar 4.3, Marokkó 5.3 az UAE 6 és Szaúd-Arábia 6.8 (1=igen alacsony, 10=igen magas veszély) .

Abu Dhabi, az Emirátusok fővárosa

Csupán az emírségi válaszadók 46%-a és a bahreiniek 31%-a nyilatkozott kedvezően Izraelről. Ugyaninnen 43% illetve 48% benyomása kedvezőtlen volt a zsidó államról.

„Az izraeliek sokkal inkább kedvelik az emírségieket és a bahreinieket, mint ők minket. Az izraeli közösségi médiában szinte szerelmi fesztiválnak lehettünk tanúi. Az ottaniak viszont nem annyira lelkesek” – mondja Barak.

Az izraeli válaszadók kétharmadának kedvező a véleménye Bahreinról és felének az Emírségekről. Ezek az országok ugyanis aláírták a normalizációról szóló Ábrahám-egyezményt. Formális diplomáciai kapcsolatok létesültek Izraellel, évtizedek után, amikor a zsidó állam elismerése helyett csupán titkos biztonsági együttműködés zajlott.

A felmérés szerint az izraeliek 86%-a (és az izraeli arabok 72%-a) támogatja az egyezményeket. Az emírségek lakosságának viszont csak 69%-a és a bahreiniek 46% helyesli azokat.

Ezeket a megállapodásokat az USA vezetése eszközölte ki, és washingtoni politikusok szerint több arab ország is hajlik arra, hogy normalizálja kapcsolatait Izraellel. A katariak mintegy 52%-a, a szaúdiak 35%-a és a marokkóiak 17%-a nyilatkozott ebben az értelemben. A zsidó államról mégis rossz véleménnyel van a marokkóiak 70%-a, a szaúdiak 65%-a, és a katariak 59%-a.

Az izraeli válaszadók 52%-a rokonszenvezik Marokkóval. 45% nyilatkozta, hogy kedvező véleménnyel van Katarról és Szaúd-Arábiáról. Ugyanakkor cserébe csupán „langyos támogatást” élveznek. Minden második bahreini és minden harmadik UAE válaszadó ismerte el Izrael jogát a létezéshez. A tagadás még inkább jellemző Szaúd-Arábiára (62%), Katarra (57%) és Marokkóra (56%).

Korábban is rendeztek hasonló felmérést. A Washington Institute 2017-es kutatása szerint a bahreini szunniták és síiták körében a diplomáciai nyitás mindössze 15%-os támogatottságot élvezett.

2020 júliusában, azaz a szerződések aláírása előtt két hónappal készült felmérés szerint az emírségek lakóinak 80%-a egyet nem értését fejezte ki azzal, hogy „meg kell adni a lehetőséget azoknak, akik üzleti vagy sportkapcsolatokat kívánnak fönntartani Izraellel”.

A Doha Institute által nemrégiben közzétett Arab Opinion Index arról tanúskodik, hogy az egyszerű arab emberek gyakran nem értenek egyet kormányuk Izraellel kapcsolatos politikájával.

„A palesztinokat viszont mindenki szereti” – mondta Barak a Zoom bemutatón. Az emírségiek, bahreiniek és szaúdiak csaknem háromnegyede, a katariak négyötöde pozitív véleménnyel van a Palesztin Hatóságról.

Az október végi – november eleji közvélemény-kutatás alapján a palesztin államiság támogatottsága elsöprő az arab világban: 90% a marokkóiak, 85% a katariak, 81% az emírségiek és 72% a bahreini polgárok körében. Az izraeli válaszadók csupán harmada, az amerikaiaknak pedig 45%-a üdvözölte a palesztin állam eszméjét.

Times of Israel – Bassa László

támogatás
Pop up banner

Címkék:barhrein, Emirátusok, Izrael, Izrael-ellenesség, közvélemény

[popup][/popup]