Milyen volt kendesége?

Írta: Márton László (Montpellier) - Rovat: Politika

Kende Péter beszél egy Kende Péter nevű emberről. Egyszerűbb lett volna azt írni, hogy Kende Péter beszél, pontosabban beszéltetik saját életéről. A dolog azonban nem ilyen egyszerű.

Kende Péter (Párizs)

1987-ben,  Kozák Gyula, az akkor alakuló Oral History részére készítette az első interjúsorozatot a rendszerváltás előestéjén  lezáruló életszakaszról. Húsz évvel később Körösi Zsuzsa folytatta a beszélgetést a halálra ítélt, kivégzésre váró 56-os Intézetben.

1987-ben Kende Péter még nem tudhatta, mi valósul meg a demokratikus értelmiség reményeiből, 2017-ben már a sokadszor vesztett illúziókkal leszámolva tekint vissza nem csak a két utolsó évtizedre, de teljes pályájára. Teszi ezt a természettudományból eredő, de a társadalomtudomány különböző ágaiban is egyre inkább meghonosodó szabályok szigorú betartásával. A tárgyat (jelen esetben saját életét) megfelelő távolságtartással, hideg objektivitással, a forradalmi vagy egyéb romantika elragadtatott túlzásai helyett minden esetben az understatement választásával.

Ez a megközelítés minden esetben dicséretet érdemelne, de különösen az 1927-ben született Kende esetében, aki a magyar XX. század  történelmi fordulói közül egyetlenből se maradt ki. Az objektív megközelítés teszi lehetővé, hogy az eseménysorozatban passzív elviselő, a tanú és a tudatos résztvevő helyzeteit arányosan kezelje.

Mint nemzedéke legtöbb tagjának, Kende Péter életében 1956 törést és újrakezdést jelentett. A Rákosi-korszakot és a forradalomhoz vezető utat nagyon fiatal és az eseményeket nagyon közelről figyelő és megtapasztaló újságíróként érte át, majd az emigrációt választva szerepváltásra kényszerült: társadalomtudóssá vált. Önmeghatározása szerint politikai elemző, de a kifejezés közgazdászi, történészi, szociológusi és időnként társadalom-lélektani munkásságot takar. Ezek az átfedések a nyugat-európai humán tudományokban gyakoriak, de Kende esetében azért is meghatározó , mert kutatásainak  tárgya főleg, de nem kizárólag  Közép-Kelet-Európa, a szocializmusnak nevezett  szovjet-rendszer. A másik, nem kevésbé fontos változás, hogy társadalom kutatással kereste kenyerét és a francia tudományos környezetbe integrálódott.

A beszélgető-könyv az önéletrajz egyre gyakrabban alkalmazott formája, de a négy kötetben megjelent válogatott műveket kiegészítő ötödiknek is tekinthetjük. Figyelemreméltó, hogy a Szombat 2014-es ankétjára adott válaszában, mintegy az önéletrajzot megelőlegezve kijelenti:

személy szerint én se jó magyar, se jó zsidó nem tudok lenni (de nem is akarok)”. A könyv egyik, lehetséges címe : “Út a kommunizmushoz és vissza” volt, tartalma az indulás és érkezés folyamatának leírása.

Kende kerüli az identitás kifejezés használatát, inkább többszörös kötődésről beszél. Olyan országból szólva, ahol már fél évszázaddal ezelőtt a szenátus elnöke koromfekete lehetett, a köztársaság elnöke félmagyar, a miniszterelnök katalán, jó franciaságot a kutya se követelt tőle. A szabad identitásválasztás lényegében azt jelenti, hogy a teljesítmény számít, Kende esetében becsületrenddel nyugtázott – a vallás pedig, vagy ennek hiánya nem beszédtéma.

Nemzedékében sokan akadnak, akik a zsidó eredetet életszakasztól függően vagy elhallgatják, vagy túlhangsúlyozzák. Kende Péter semmit se titkol, de a sokszor fel sem tett kérdésre egyszerűen válaszol. Történelmi elemzéseiben empátiával, de a szociológia eszköztárával közelíti meg, önéletrajzi beszélgetéseiben vállalva aufklérista szüleinek örökségét, érezteti, hogy a sárga csillagnak szerepe jelentős szerepe volt választásaiban – akkor is, amikor a háború után a kommunizmus felé fordult és akkor is, amikor még a Rákosi-korszak vége előtt elfordult tőle.

Könnyű lenne azzal befejezni, hogy Kende Péter személye és munkássága egy egész nemzedék életútját képviseli, de egyszerre igaz és igaztalan. Ő, amióta 1957 elején a szabadságot választotta nem csak a megtorlás elől menekült, de a visszaszerzett személyi autonómiát is magával vitte és féltékenyen megtartotta.

(Egy magyar republikánus életútja. Kozák Gyula és Körösi Zsuzsanna interjúi Kende Péterrel. Osiris kiadó, Budapest 2019. 344 old. 3980 Ft.)

támogatás