Megmaradnak? – az Ábrahám-egyezmények egy éve

Írta: Szombat - Rovat: Politika

A Trump-kormány legnagyobb diplomáciai vívmánya: Izrael formálisan békét kötött és felvette a diplomáciai kapcsolatokat négy arab országgal. Mihez kezd mindezzel a Biden-kormány, amelynek ez nem szívügye?

Az Ábrahám egyezmények aláírása a Hehér Ház kertjében (Kép: Wikipedia)

Az Izrael és néhány közel-keleti arab ország közötti, az USA által kezdeményezett történelmi jelentőségű együttműködési szerződést elsőként az Egyesült Arab Emírségek (UAE) írták alá 2020. augusztus 13-án. A kooperáció kiterjed az idegenforgalomra, kereskedelemre, technológiák cseréjére és egyéb területekre. Bahrein, Szudán és Marokkó következtek a sorban – ezek az országok első ízben létesítettek formális kapcsolatokat a zsidó állammal.

A Biden adminisztráció az évfordulón nem rendezett nagy ünneplést – a szóvivő még az “Abraham Accords” kifejezést sem használta. Elsősorban azért, mert az egyezmény a Trump-csapat külpolitikai győzelme volt, de azért is, mert Biden most éppen más ügyeket tart fontosnak: a COVID-19 újabb hulláma elleni küzdelmet és az afganisztáni kudarc levezénylését. Egy külügyminisztériumi tisztviselő ugyanakkor megerősítette az USA elkötelezettségét az Izrael és az arab és moszlim világ közötti kapcsolatok normalizálása mellett.

Amerikai szakértők és a béketárgyalások hívei szerint az egyezmény érvényben marad, és ebben a Biden kormányzatnak is vannak érdemei – nyilatkozott a JTA-nek egy korábbi Trump hivatalnok.

Szerinte „az ország jelenleg nehéz helyzetben van, és bolond az, aki azt állítja, hogy a republikánusok és a demokraták sok mindenben értenek egyet, ami az ideológiát illeti. A megállapodások igen bonyolultak, de az eltelt egy év a kapcsolatok sikeres kibontakozását hozta.”

Távolról sem mindenki ennyire elégedett. Jonathan Schanzer, a Biden közel-keleti politikáját kritikusan szemlélő Foundation for Defense of Democracies kutatási alelnöke azt mondta, hogy az évfordulóról való hűvös megemlékezés nem jó jel.

„Nem jelenti az egyezmény fölmondását, de ösztönzőnek sem nevezhető a résztvevő országok irányában” – így Schanzer.

Az egyes megállapodások Izrael és az Egyesült Államok részéről kulcsfontosságú engedményekkel jártak.

A változatlanul érvényben lévő ösztönzők

A Trump adminisztráció a következő ösztönzőket alkalmazza három aláíró ország esetében:

– Az USA beleegyezett korszerű F35-ös lopakodó vadászgépeket ad el az Emírségeknek. Benjámin Netanjahu akkori miniszterelnök szerint ez gyöngíti Izrael „minőségi katonai fölényét” a régióban.

– Az USA elismerte Marokkónak a Nyugat-Szahara vitatott területeire vonatkozó igényét.

– Az USA eltávolította Szudánt a terrorizmust szponzoráló államok listájáról, ahová 2001-ben, a hírhedt a 9/11 incidenst követően került föl.

Bahrein, ahol az amerikai haditengerészet 5. flottájának támaszpontja és főparancsnoksága található, nem igényelt ösztönzőt.

Az emberjogi aktivisták rögtön megtámadták a fenti ösztönzőket, és visszavonásuk mellett lobbiztak. Az egyezmény egyes támogatói attól tartottak, hogy Biden, aki évtizedeken át az emberi jogok bajnokának számított, eleget tesz követelésüknek. Érveik a következők voltak:

– Az Emirátusok időnként intenzíven beavatkozik a régión belüli konfliktusokba: például Szaúd-Arábia mellett lépett föl, amikor az a jemeni kormányt támogatta a houthi lázadók ellenében, akik Irán támogatását élvezték.

– Marokkó területi igényének elismerése más expanziós törekvések – pl. Oroszország krími annexiójának – bátorítását jelentheti.

– Miközben a jelenlegi szudáni kormány elítéli a korábbi kormányzatok cselekedeteit, a 9/11 eseményben elhunyt áldozatok családjainak kártérítése változatlanul késik.

Biden nem változtatott az egyezményen. Először ugyan befagyasztotta az F-35-ösök eladását, utána viszont újra engedélyezte. Az Izrael lobbi kezdetben helytelenítette az egyezményt, majd elállt ellenérveitől. (Számos demokrata szenátor változatlanul reméli, hogy a folyamat lelassul.) A nyugat-szaharai megállapodás érvényben marad, Antony Blinken  külügyminiszter pedig elfogadta a Szudánnal kapcsolatos megállapodást: eszerint a szudáni kormány kártérítést fizet azoknak az áldozatoknak, amelyek az akkori szudáni kormányok által támogatott terroristák tettei nyomán vesztették életüket.

 

Az Emirátusok zászlaja az izraeli Netanja városában, a “Béke hídján”, 2020 augusztusában (kép: wikimedia commons)

Egyesült Arab Emírségek

Az Emírségekkel kötött megállapodás a négy közül a legnagyobb sikerként könyvelhető el. Izrael és az Emírségek máris nagyköveteket cserélt, és magas rangú izraeli személyiségek látogattak el az Emírségekbe, köztük Jaír Lapid külügyminiszter.

Fellendülőben vannak a kereskedelmi kapcsolatok. Izrael elfogadottsága már a mindennapok része. „Amikor az Emirátusok rögbicsapata Izraelben játszik, a mérkőzésről tudósítanak az emirátusi lapok, amelyeket Szaúd-Arábiában, Tunéziában, Egyiptomban, Ománban, Bahreinban, sőt még Iránban is árulnak. Az ilyen dolgok változtatják meg az emberek véleményét” – mondja a Trump párti politikus.

Ugyanakkor változatlanul feszültséget jelentenek Izrael palesztinok elleni katonai akciói. Még Izrael és a Hamasz közötti májusi összecsapást megelőzően az Emirátusok nehezményezték Izrael fellépését a kelet-jeruzsálemi kilakoltatások elleni tiltakozásokkal kapcsolatban. Schanzer azt nyilatkozta, hogy az ilyenek elsimítása „időt vesz igénybe”.

 

Bahrein

Bahreinben több mint száz éve él zsidó közösség, és a két ország között legalább 2000 óta léteznek hallgatólagos kapcsolatok, ezért ezt az országot nem volt nehéz bevonni az egyezménybe. Két hónappal az aláírás után Bahrein kereskedelmi minisztere ellátogatott Jeruzsálembe a már meglévő kapcsolatok törvényesítésére.

Bahrein kinevezte ugyan izraeli nagykövetét, de az Emírségektől eltérően nem nyitott nagykövetséget a zsidó államban. Houda Nonoo, aki az évezred elején történelmet írt azzal, hogy zsidóként (és nőként) elsőként volt egy arab ország washingtoni nagykövete, most is Bahrein külügyminisztériumában dolgozik, ott volt az aláírási ceremónián, és a partnerségtől a régión belüli tartós béke megvalósulását várja.

Jair Lapid izraeli külügyminiszter megérkezik Marokkóba 2021. augusztus 11-én. (Fotó: Izraeli kormány sajtóirodája, Shlomi Amsalem)

Marokkó

Izraelben jelentős marokkói zsidó etnikum él, akik az 1990-es évektől zarándokolnak az anyaországba. Számos zsidó tanácsadóként működik VI. Mohammed király udvarában; a kereskedelem és biztonságpolitika területén titkos kapcsolatok vannak a két ország között. Megtörtént a követek cseréje, és megindultak a polgári légi járatok.

Egy szakértő azt nyilatkozta, hogy az ideális az lenne, ha Biden megerősítené a Nyugat-Szaharára irányuló területi igényt, de egyelőre már az is győzelemnek tekinthető, hogy nem vonták vissza. A teljes értékű kapcsolatokat gátolja, hogy a kormány sokkal inkább iszlámista, mint a királyi udvar. A lakosság túlnyomó része nem rajong a közeledésért, mert palesztin párti, és ezen aligha lehet változtatni. A májusi jeruzsálemi és gázai konfliktus nyomán erős volt a tiltakozás.

A külügyminiszterként nemrég Rabatba látogató Jaír Lapid észérvekkel próbálkozott: „Mit értünk el azzal, hogy az ősi és büszke népeink közötti kapcsolatok szüneteltek? Semmit. Mit nyertek népeink? Semmit. Most ezen változtatni fogunk. Javára szolgál ez az idegenforgalomnak, a gazdaságnak, a kereskedelemnek és kultúrkapcsolatoknak, a barátságnak és együttműködésnek.”

 

Szudán

Szudán régóta tart fönn titkos kapcsolatokat Izraellel, és pozitív szerepet játszott az etiópiai zsidók 1980-as években megindult alijázásában. A mostani közeledést gátolják Szudán belső feszültségei, amelyek kihatnak a nemzetközi kapcsolatokra is. Ahogyan arról egy szakértő beszélt, számos izraeli delegáció járt Szudánban, ami fordítva nem mondható el. A vízgazdálkodás, mezőgazdaság, energetika terén képzelhető el az együttműködés, de sajnos a belső bizonytalanság súlyos gátat jelent.

Jared Kushner szaúdi vezetők társaságában 2017-ben

Hogyan tovább?

A döntő tényező, ami a kölcsönös elismerés hullámát indíthatná el az arab/iszlám világ és Izrael között, Szaúd-Arábia belépése az Ábrahám egyezmények keretében.

A közeljövőben erre aligha kerül sor, mivel a kongresszusi képviselők – főleg a demokraták, de a republikánusok között is sokan – az országot veszélyesnek tartják, elsősorban az emberi jogok megsértése miatt. 2018-ban egy amerikai újságírót gyilkoltak meg itt és a jemeni katonai beavatkozást is élesen elítélik az USÁ-ban. Még ha Biden hajlana is arra, hogy ösztönzőket kínáljon föl, szembe kellene néznie a hazai ellenállással.

Az informális kapcsolatokat Izraellel jelenleg is fönntartó Omán, Mauritánia, Indonézia és Katar lehetnek a következők.

JTA – Bassa László

támogatás
Pop up banner

Címkék:Ábrahám-egyezmények, Bahrein, Emirátusok, Izrael, Joe Biden, Marokkó, Trump

[popup][/popup]