Meghívják Magyarországra az izraeli karnagyot, akinek koncertjét Gentben lemondták

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Bóka János Európai uniós ügyekért felelős miniszter, az antiszemitizmus elleni küzdelem koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott, nyugat-európai útja közben posztolta, hogy meghívják Magyarországra Lahav Shani izraeli karmestert, akinek fellépését a minap Gentben lemondták, mert nem határolódott el Izrael politikájától. Bóka miniszter javaslatára Hankó Balázs miniszter is pozitívan jelzett vissza.

Bóka János miniszter Antwerpenben

Lahav Shani tervezett fellépésének lemondása a Müncheni Filharmonikusokkal a Gent városában megrendezett Flandriai Fesztiválon kritikák viharát váltotta ki. A genti fesztivál szervezői közölték, azért döntöttek az előadás elmaradása mellett, mert Shani „nem határolódott el egyértelműen” Izrael kormányától a Hamász elleni gázai háborúban.

Bart De Wever belga szövetségi miniszterelnök pénteken élesen bírálta a komolyzenei Flandriai Fesztivál szervezőinek döntését. A német kulturális miniszter “Európa szégyenének” nevezte a lépést, Izrael belgiumi nagykövete pedig antiszemitizmust emlegetett.

A belga miniszterelnök, De Wever részt vett a Müncheni Filharmonikusok koncertjén a németországi Essen városában, hogy kifejezze támogatását az izraeli karmester iránt, akit a héten kizártak a flandriai komolyzenei fesztiválról.

Bóka miniszter ezek után javasolta, hogy hívják meg Lahav Shanit és zenekarát Magyarországra, amire Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere pozitív visszajelzést adott, s mint írta, intézi a Müncheni Filharmonikusok meghívását Lahav Shanival az élükön.

Az antiszemitizmus elleni küzdelem koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott közben belgiumi zsidó közösségeket keresett fel:

“Antwerpen ad otthont Európa egyik legnagyobb ortodox zsidó közösségének. Sokan közülük büszkék magyar gyökereikre és büszkén beszélik a magyar nyelvet (…) A Machsikei Hadass és a Shomre Hadas zsinagógák Belgium zsidó közösségének meghatározó központjai. Nem csupán az imádság és a vallási élet helyszínei, hanem olyan intézmények, amelyek a közösség egészének identitását formálták. Falai őrzik a gyarapodás időszakait, a második világháború súlyos pusztításait és mindazt a kitartást, amellyel a közösség újra fel tudta építeni önmagát” – írta Bóka János a facebookon.