Közel-keleti kitekintő

Írta: Szabó Gyula - Rovat: Külpolitika, Politika

Továbbra se látszik, hogy mikor, hogyan és milyen feltételekkel fog lezárulni, ha egyáltalán lezárul az Iráni atomalku. A héten Peking ahogy eddig, tovább erősítette közel-keleti hatalmi érdekeit. Törökországban óriási méreteket öltött a gazdasági válság, Erdogan kaotikus gazdaságpolitikája nyomán.

Hszi Csin-ping (Forrás: Youtube)

Irán első számú gazdasági partnere Kína

A Nyugaton kialakult Iránnal kapcsolatos katonai és politikai helyzetet kihasználva Kína folyamatosan közeledik Teheránhoz. Peking a tőle megszokott módon nem tesz különbséget ideológiai alapon és újra tiltakozott az Iránnal szembeni egyoldalú amerikai szankciók ellen. Kína az Iráni Iszlám Köztársaság legnagyobb kereskedelmi partnere. Peking megerősítette, hogy ellenére van az Egyesült Államok Irán elleni egyoldalú szankciói Iránnal szemben.

A tendencián már jól látszik, hogy Peking képes és hajlandó is beállni Irán mögé. Ezzel gyengítve az amerikai és nyugati pozíciókat a térségben. Iránnal szembeni nyugati gazdasági szankciók, így mindenképpen enyhébb következményekkel járnak a gazdaságukra, és nem is olyan eredményesek, hiszen a kínai piac kompenzálja.

A két kormány múlt év elején együttműködési megállapodást kötött egymással és Kína megkezdte huszonöt évre szóló együttműködését Teheránnal. Vang Ji kínai külügyminiszter találkozott pénteken iráni kollégájával, Hoszein Amirabdollahiánnal. Az egyezmény kiterjed számos területre többek között az infrastruktúrára és energiaügyre, de a kiberbiztonságot és a kultúrát is érinti.

A kínai külügyminiszter nem csak Iráni delegációval találkozott, hanem az Öböl-menti országok és Törökország külügyminisztereivel is találkozott Pekingben. Szaúd-Arábia, Kuvait, Omán, Bahrein és az Öböl menti Együttműködési Tanács főtitkára hétfő és péntek között Kínába látogatott, hozzájuk csatlakoztak még Irán és Törökország külügyminiszterei – közölte a kínai külügyminisztérium.

A hét második felében véglegesen törölték az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah Twitter-fiókját. Tették ezt azért, mert egy olyan videót hozott nyilvánosságra, amelyben halállal fenyegette meg Donald Trumpot a két éve meggyilkolt Kászim Szulejmáni tábornok halála miatt.

Erdogan (Forrás: Wikipedia)

Törökország: vad infláció Erdogan „gazdasági szabadságharca” nyomán

Az országban múlt évben kezdődött komoly gazdasági válság 2022 elejére sem tűnt el. A fogyasztói infláció múlt év végén 36%-ra emelkedett. A török központi bank Erdogan elnök nyomására csökkentette a kamatlábakat még a múlt évben, ami komoly valutaválságot okozott és a líra 2021-ben 44%-ot veszített értékéből. A fizetőeszköz több mint 50%-ot gyengült a dollárral szemben 2021-ben.

A líra gyengülésének egyik oka, hogy tart még a koronavírus okozta gazdasági válság. A másik ok Erdogan voluntarista politikája: az elmúlt években a török gazdaságot hol túlpörgették az alacsony jegybanki alapkamattal, hol nagyon szigorú monetárispolitikát vezettek be. Teljesen függetlenül a makrogazdasági adatoktól.

Az Erdogan által vizionált „gazdasági szabadságharc” már 2018 óta tart. 2019-ben még Trump is jelezte ezt a Twitteren. A török államfő évek óta egymás után rúgja ki jegybanki elnökeit, és rendre külföldi spekulációs támadásokról vizionál. Most minden gazdasági racionalitás ellenére jegybanki lazításba kezdett a koronavírus válság kellős közepén.

Az elemzők úgy látják, hogy 2022 elején a török gazdaság érdemben nem fog javulni.

A török líra mélyrepülése Szíria egyes területein is érzékelhető. Az Erdogan által támogatott fegyveres csoportok uralta régióban ugyanis tavaly közepe óta már a török líra a fizetőeszköz.

Libanon: Izrael földgázt szállít a káoszban süllyedt országnak

Szintén e héten látott napvilágot, hogy Izrael állítólag titokban példa nélküli megállapodást kötött a Jordánián keresztül történő gázszállításról Libanonba. A megállapodás értelmében Izrael közvetve földgázt pumpál Libanonba a válság sújtotta ország megsegítésére. Az amerikai küldött által közvetített megállapodás részben arra szolgál, hogy a libanoniaknak alternatívát nyújtson Iránnal és az általa támogatott Hezbollalhal szemben.

Libanon politikailag és gazdaságilag is instabil. Emlékezetes, hogy 2021-ben, ahogy felállt az új kormány, rögtön segítséget kért az IMF-től. Az 1975-90-es polgárháború óta az ország eddig legnagyobb gazdasági és társadalmi válságát vészeli át.

Ha a közel-keleti régióban a kialakult gazdasági vákuumokat nem tölti be valaki, akkor könnyen befogja tölteni valaki más (lásd. Irán és Kína kapcsolata). Ha Libanonnak nem segít Izrael vagy a szövetségesei (elsősorban egykori patrónusa, Franciaország), akkor könnyen elképzelhető, hogy az országnak Irán fog segíteni, ahogyan ezt teszi már a libanoni Hezbollah-al.

Sem Izraelnek, sem a nyugati világnak nem lehet érdeke, hogy az ország tovább süllyedjen a káoszba, amiből mindig a szélsőségesek profitálnak.

Címkék:Irán, Kína, Libanon, Törökország

[popup][/popup]