Közel 2 millió izraeli él a szegénységi küszöb alatt

Közel 2 millió izraeli él a szegénységi küszöb alatt, köztük minden negyedik gyermek – derül ki a legfrissebb éves jelentésből. A Nemzeti Biztosító 2024-es adatai szerint az izraeliek 21%-a él szegénységben, köztük 880 000 gyermek és 150 000 idős állampolgár. A gyermekek szegénységi aránya Izraelben a második legmagasabb az OECD-országok között.

A Nemzeti Biztosító péntek reggel közzétett éves jelentése szerint 2024-ben mintegy kétmillió ember élt a szegénységi küszöb alatt Izraelben, köztük 880 000 gyermek és 150 000 idős állampolgár.

Ez a lakosság 21%-át jelenti, ami 0,3 százalékpontos növekedés 2023-hoz képest; az adott évről szóló jelentést 2024 decemberében tették közzé. A szegénységben élő gyermekek aránya 28%, ami enyhén rosszabb az egy évvel korábban mért 27,9%-nál.

Mivel nagyjából minden negyedik gyermek szegénységben él, Izraelben a második legmagasabb a gyermekszegénység aránya az OECD-országok között, Costa Rica után. Ugyanakkor a gyermekeket érintő élelmiszer-bizonytalanság aránya csökkent: 36%-ról 31,7%-ra esett vissza 2023 és 2024 között.

Összességében a lakosság 28,1%-a szenvedett élelmiszer-bizonytalanságtól, közülük 9,9% súlyos mértékben.

Egy egyedülálló személy, aki adózás előtt havi 3 547 sékelnél kevesebbet keres, a szegénységi küszöb alatt élőnek minősül. Egy pár esetében ez a határ 7 095 sékel, míg háromgyermekes családnál 13 303 sékelre emelkedik.

A jelentés megjegyezte, hogy önmagában az sem elegendő a szegénységből való kiemelkedéshez, ha a háztartásban van legalább egy kereső: „A dolgozó családok körében tapasztalható szegénység egyre gyakoribb jelenséggé vált.”

„Ez többek között annak tudható be, hogy az évek során nőtt a foglalkoztatottság aránya, valamint annak, hogy a szegénységet relatív módon határozzák meg” – áll a jelentésben.

A Nemzeti Biztosító (NII) adatai szerint a háztartások 27,8%-a nem képes megélni a havi jövedelméből. A jelentés megállapította, hogy a lakosság 4,7%-a legalább kétnaponta lemond egy meleg étkezésről, míg 9% anyagi nehézségek miatt elhalaszt vagy elmaraszt egészségügyi kezeléseket.

A szegénység szintje a legmagasabb az ultraortodox (haredi) és az arab szektorban: a haredi háztartások 32,8%-a, míg az arab háztartások 37,6%-a él a minimális küszöb alatt. Ez a két közösség együttesen az Izraelben szegénységben élők 65,1%-át teszi ki.

Izrael legszegényebb települése az ultraortodox Modi’in Illit ciszjordániai telep, ahol a lakosok 48,2%-a él szegénységben. Ezt követi Jeruzsálem (38,6%), Beit Shemesh (36,3%), Bnei Brak (31,1%), Lod (21,8%) és Netánja (20,7%). Az ultraortodox férfiak nagy számban tanulnak a munkavállalás helyett, és az ultraortodox oktatási intézmények nem tanítanak alapvető tantervi tantárgyakat, például matematikát, angolt és természettudományokat, ami jelentősen rontja sok végzett diák esélyeit a jobban fizető állások megszerzésére.

A jelentés hozzáteszi, hogy nőtt az egyenlőtlenség: Izrael három helyet rontva a hetedik helyre esett vissza az OECD Gini-indexének alsó végén, amely a jövedelmi egyenlőtlenséget méri. Izrael ebben a rangsorban az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Mexikó, Törökország, Chile és Costa Rica előtt áll.

A jelentés megállapította, hogy a gázai háború, amelyet a 2023. október 7-i, a Hamász vezette dél-izraeli mészárlás indított el, hozzájárult a szegénység növekedéséhez Izraelben. Ennek több oka is lehet, például a hosszú tartalékos szolgálat, amely miatt a család eltartója hosszabb időre kieshet a munkából, illetve a Gázai és a libanoni határ közelében élő családok belső kitelepítése.

„Többéves távlatban vizsgálva a szegénység Izraelben összességében stabil maradt” – mondta közleményében Cvika Cohen, a Nemzeti Biztosító (NII) főigazgatója. „A háború és az elmúlt évek megélhetési költségei súlyosbították a problémát, de nem ezek hozták létre.”

„Célzott beruházások nélkül a gyermekekbe, a fiatal családokba és a szociális szolgáltatásokba a szegénység Izraelben tovább fog öröklődni generációról generációra. A jelentés rávilágít a nemzeti biztosítási rendszer kulcsszerepére mint központi szociális védőhálóra” – tette hozzá.

Nica Kisar, az NII helyettes főigazgatója szerint a jelentés „hangsúlyozza a szociális védőháló fontosságát, valamint azt, hogy választ kell adni a lakossági jövedelmek csökkenésére, különösen a háború és a megélhetési költségek hatásait követően”.

„A gazdasági teher egyenlőtlenül oszlik meg, és a társadalmi kihívás oktatásba, foglalkoztatásba és megfelelő bérekbe történő beruházásokat igényel ahhoz, hogy csökkenjenek a különbségek, és egy megújult társadalom jöhessen létre.” (Times Of Israel)