Kneszet: az új törvényben nem lesz szó „egységes vallású és nemzetiségű településekről”

Írta: Szombat - Rovat: Politika

 Az alaptörvény a tisztán zsidó települések pártolása helyett a zsidó települések alapítását, „mint nemzeti értéket” üdvözli.

Bennett és Netanjahu a Kneszetben (Miriam Alster/Flash90)

Erről Benjámin Netanjáhu miniszterelnök és Naftali Bennett oktatási miniszter (a vallásos cionista Bait Jehudi párt elnöke) egyezett meg.

A Likud által kezdeményezett törvény 7B záradékának korábbi változata az államot olyan települések engedélyezésére hatalmazta volna fel, „amelyek lakossága vallási vagy etnikai alapon egységes, hangsúlyozva ezzel a közösség exkluzív jellegét”.

Politikusok, jogi szakértők és mások figyelmeztettek, hogy a zsidó nemzetállami törvény (Jewish State bill) ilyen verziója árnyékot vetne Izraelre nemzetközi téren.

Abbéli igyekezetében, hogy a törvény szélesebb támogatásra találjon, és a hangos ellenzőket lecsendesítse, Bennett olyan záradékot javasolt, amely elsősorban az arab izraeliek lakta területeken erősítené a zsidó jelenlétet. A miniszter arra számít, hogy a törvényt a Kneszet a bizottsági támogatást követően még a nyári szünet előtt jóváhagyja. Vasárnap reggeli rádióbeszédében azt mondta, hogy ez a törvényhozási folyamat fontos és halaszthatatlan része, függetlenül attól, hogy délen a Gázai-övezet határán, északon pedig a szíriai határ mentén komoly a feszültség.

Ellenzéki vezetők halasztást javasolnak a jelenlegi légkörben; a Cionista Unió (a Munkapárt utóda) és a radikális baloldali Merec képviselői éles bírálatokat fogalmaztak meg a közösségi médiában. „Amikor a kormány nem talál megoldást a problémákra, rasszista törvényeket terjeszt elő” – írta egyikük. Egy a pártok, progresszív erők és baloldali civilszervezetek által szervezett megmozdulás során az egész törvény ellen tüntettek Tel Avivban.

Reuven Rivlin államelnök egy hete elhangzott nyilatkozatában rámutatott, hogy a záradék elvileg olyan városok alapítását is lehetővé teszi, ahol nem lenne helyük a közel-keleti zsidóknak, az ultraortodoxoknak vagy homoszexuálisoknak – így például Eyal Yinonnak, a Kneszet jogi tanácsadójának, Avichai Mandelblit főügyésznek, valamint helyettesének, Raz Nizrinek.

A beterjesztett törvényjavaslat, elfogadása esetén egyike lesz az ún. alaptörvényeknek, amelyeket – alkotmányos jellegüknél fogva – nehezebb lesz hatályon kívül helyezni, mint a szokásos törvényeket.

Az ország törvényeiben amúgy is bőségesen van utalás a judaizmusra, a vallási intézmények pedig az élet számos területét (pl. házasság) uralják. A létező 11 alaptörvény viszont olyan intézményekre vonatkozik, mint a Kneszet, a bíróságok és az elnök hatásköre, az emberi méltóságra és szabadságjogokra vonatkozóak Izrael demokratikus jellegét hangsúlyozzák.

A tervezett alaptörvény a hébert nyilvánítja az ország hivatalos nyelvének. Az arab megszűnik hivatalos nyelv lenni; különleges státuszt kap amely „biztosítja a jogot az állami szolgáltatások elérhetőségéhez”. Ugyancsak kinyilvánítja, hogy az állam fővárosa Jeruzsálem. Hangsúlyozza a diaszpóra zsidóság és a zsidó állam kapcsolatát. A héber naptár a hivatalos, amely rögzíti a függetlenség napját, az emlékezés napjait és a zsidó ünnepeket.

A Times of Israel cikke nyomán Bassa László

Címkék:Izraeli alaptörvény