Ki a zsidó? Egy vitát kiváltó kaliforniai törvényjavaslat
Henry Stern és neje
A javaslat lényege, hogy Kalifornia állam már jelenleg is sok etnikai csoportról gyűjt személyes adatokat, és a jövőben a zsidókról, mint etnikai csoportról is gyűjthetnek majd, önkéntesen szolgáltatott adatokat.
Hogy pontosan megértse az olvasó, hogy miről is van szó, azt egy példával illusztrálnám.
Ezen sorok írója sok évvel ezelőtt részidőben “adjuct” professzorként is dolgozott egy kaliforniai egyetemen. Regisztrált diákjaimról ki kellett töltenem egy ívet, és azon megjelölni a hallgató etnikumát, például hispán, fehér, afroamerikai stb. Ez azért volt szükséges, mert az intézményt Kalifornia állama pénzügyileg csak akkor támogatta, ha a részletes statisztikákat megkapta. Mondanom sem kell, hogy az ívek kitöltése gyakran fejtörést okozott, és igencsak időigényes volt.
Most Stern képviselő azt javasolja, hogy Kalifornia állam új etnikai csoportként regisztrálja a “zsidókat” is, vagyis aki úgy gondolja, hogy zsidó etnikumú bejelölheti a “zsidó” rubrikát is a hivatalos iratokon, mint etnikum.
A beterjesztés szerint az például segítheti a helyi rendőrséget annak megállapításában, hogy valóban antiszemita “hate crime” történt-e. Ugyancsak segítené az egészségügyi hatóságokat, a különféle “zsidó” genetikai hajlandóságok, pl. mellrák vagy Tay-Sacks szindróma kiderítésében. Tisztázná antiszemita diszkrimináció esetében, hogy az vallási vagy etnikai természetű volt, ami különböző jogi kategória.
A mintegy 40 milliós Kaliforniának mintegy 1,3 millió “zsidó” identitású lakosa van (csak New York államnak van több), de a zsidó polgárok jelentős része etnikailag és genetikailag nem “zsidó”.
Andy Cheng, egy kaliforniai zsinagógai közösség elnöke és családja
A javaslatot támogatja a kaliforniai törvényhozás is, szerintük is zsidónak lenni “több” mint a zsidó valláshoz való tartozás (vagy nem tartozás), és annak etnikai, kulturális, genetikai aspektusait is figyelembe kell venni. A zsidó polgárokat statisztikailag (önkéntes alapon) etnikumként kell kezelni.
A javaslatnak messzemenő hatása lehet, hiszen feltételezhető sokan kényelmetlennek érzik majd nyíltan zsidó etnikumúnak deklarálni magukat, annak ellenére hogy zsidó gyökereik vannak. Másfelől olyanok is zsidónak deklarálhatják magukat, akiknek semmi közük a zsidósághoz.
De legtöbben attól félnek, még a toleráns Kaliforniában is, a zsidó etnikum hivatalos bejelölése, még ha önkéntes is, az antiszemiták kezére játszana. Persze az igazsághoz tartozik, hogy már ma is, főleg egészségügyi intézmények, amelyek jórészt magánvállalatok, jelentős mennyiségű származásra vonatkozó adatot gyűjtenek. Alig négy éve fogadta el a kaliforniai törvényhozás a Genetic Information Privacy Act (GIPA) tövényt, amelyik szigorúan meghatározza a genetikai adatok gyűjtését és felhasználását.
Az Egyesült Államok zsidónak tartott lakosságát 7,7 millióra becsülik. Feltételezhető, hogy azok töredéke regisztrálna, mint zsidó etnikum, ha ezt a javaslatot minden állam elfogadná. Nem kétséges, hogy annak jelentős amerikai bel- és külpolitikai következményei is lehetnek.
Ugyanakkor a Stern javaslat nagyon is átgondolt, és élvezi a kaliforniai törvényhozás támogatását. Valószínűleg el fogják azt fogadni.
