Kadhafi pénzelte a müncheni olimpián elkövetett terrorista merényletet

Írta: Szombat - Rovat: antiszemitizmus, Politika, Történelem

Titkosszolgálati akták és nyílt források felhasználásával új nemzetközi jelentés készült, ami azt bizonyítja, hogy a Kadhafi vezette Líbia pénzügyi támogatást nyújtott a müncheni olimpián elkövetett merénylet végrehajtásához, ami 11 izraeli sportoló életét követelte.

Kadhafi és Arafat (a kép jobb szélén), a “Líbiai forradalom” 25 évfordulójára rendezett ünnepségen (Forrás: Youtube screenshot)

A jelentést és tágabb kontextusát a Haaretz terjedelmes cikke ismerteti.

A jelentést a holland Knoops’ Advocaten ügyvédi iroda készítette el az izraeli áldozatok rokonsága megbízásából, akik peres úton 165 millió USD összegű kártérítést követelnek német bankokban befagyasztott líbiai pénzösszegekből. Szeptemberben lesz a merénylet 50. évfordulója, és az áldozatok családjai kilátásba helyezték, hogy bojkottálják a német hatóságok által rendezendő megemlékezést.

A jelentésben szerepel, hogy 1972 augusztusában, a támadás előtt egy hónappal, Jasszer Arafat és helyettese, Szalah Halaf (ismertebb nevén Abu Ijad), találkoztak Moammer Kadhafi líbiai vezetővel, és pénzügyi támogatását kérték a művelethez, ami akkor az előkészítés stádiumában volt.

Német titkosszolgálati aktákra hivatkozva a jelentés megállapítja, hogy Kadhafi – aki külön alapot létesített palesztin terrorcsoportok finanszírozására – kérésükre egymillió font sterlinget (mai árfolyamon mintegy 50 millió USD-t) utalt át.

A terroristák Kadhafi titkosszolgálatától és hadseregétől kaptak kiképzést. Közülük többen rendelkeztek hamis líbiai útlevéllel, és a merénylet során használt fegyverek egy részét líbiai diplomaták csempészték Németországba.

A német hatóságok sorozatos mulasztása hozzájárult a tragédiához, amint azt számtalan cikk, valamint könyvek és filmek sokasága mutatta be az ötven év alatt.

A palesztin terroristák által lemészárolt izraeli sportolók (forrás: Twitter)

Röviddel a merénylet után, amikor a 11 áldozat holttestét Izraelbe szállították, Németország 1 millió dolláros kártérítést küldött a családoknak. Hogy eleve kizárják a kormány bármiféle bűnrészességének beismerését, a kifizetés a német vöröskereszten keresztül történt.

Ankie Spitzer, az egyik áldozat felesége szerint „ez gyáva és nevetséges lépés volt”.

A családok jogi csatáját Spitzer és Ilana Romano vezetik, utóbbi férje Josszef ugyancsak a merénylet során vesztette életét.

„Nem a pénzért tesszük. Igazságot és beismerést követelünk” – magyarázza Spitzer. „A német kormány valótlanságokat állított, dokumentumokat tüntetett el, és nem vállalt felelősséget a hibákért és a hanyagságért.”

Több évtizedes jogi és politikai csatározások után a német kormány 2004-ben beleegyezett, hogy mintegy 3,2 millió dolláros kártérítést fizet a családoknak. Ennek több mint kétharmad részét izraeli és német ügyvédek kapták közreműködésük fejében.

Ám ez még nem a történet vége. Néhány éve Spitzer és Romano tudomására jutott, hogy német bankok széfjeiben található a náluk Kadhafi által letétbe helyezett 7 milliárd dollár. Az összeget 2011-ben fagyasztották be; Kadhafi már régen halott, a most folyó polgárháborúnak pedig nem látni a végét.

Spitzer és Romano azzal a kéréssel kereste meg a német kormányt, hogy szabadítsa föl az összeget, és minden családnak fizessen ki 15 millió USD-t. Kérésük elutasításra talált, mondván a német bankok a líbiai alapok vagyonkezelőiként járnak el az ENSZ Szankcióbizottsága nevében. „Nem a mi pénzünk, nem nyúlhatunk hozzá” – érveltek a német hivatalos szervek.

A családok legnagyobb meglepetésére az izraeli kormány sem sietett segítségükre. Gilad Erdan, a zsidó állam ENSZ nagykövete kijelentette, hogy minden rokonszenve az övék, de az ENSZ Szankcióbizottságát illetően nincs fölhatalmazása.

Spitzer and Romano ügyét Carry Knoops-Hamburger, az ismert holland ügyvéd és férje Prof. Alexander Knoops vállalta föl, szimbolikus összeg fejében. A német és amerikai jogászok csapatához Dr. Francesca Zarb máltai ügyvéd csatlakozott, és együtt fogalmazták meg a líbiai kapcsolatról szóló jelentést.

„A líbiai pénzre irányuló igény precedenseken alapul” – mondja Knoops-Hamburger. 2003-ban a Kadhafi-rezsim 2,7 milliárd dollárt fizetett ki az 1988-as Lockerbie-merénylet 259 áldozata és a repülőgép személyzete családjának, valamint 11 skót családnak. A bombamerénylet a líbiai titkosszolgálat műve volt, éppen úgy, mint a 1986-os nyugat-berlini mulatóban elkövetett hasonló támadás, amiben többek között két amerikai tengerészgyalogos vesztette életét. Családjuk 2004-ben kapott kárpótlást Kadhafitól.

„Németország, amely korábban könnyedén fizetett váltságdíjat a gépeltérítő palesztin terroristáknak, velünk keményen bánt, de mi nem tudjuk elfogadni kifogásaikat. Amennyiben a líbiai pénzt átmenetileg fagyasztották be, kárpótoljon bennünket a német kormány, később pedig, amikor azt föloldják, az összeget vonják le a líbiai számlákról” – érvel Spitzer.

A szövetségi kormány, a bajor tartományi kormány és a müncheni önkormányzat több millió eurót költ az 50. évforduló alkalmából rendezendő nemzetközi sport- és kulturális eseményekre. Több ezer vendéget és közéleti méltóságot várnak a rendezvényekre, köztük a német és izraeli államelnököt.

Az áldozatok családjai azonban azzal fenyegetőznek, hogy távol maradnak, amennyiben nem teljesítik követelésüket. Spitzer nyilatkozata: „76 éves vagyok. Számunkra ez az utolsó lehetőség, hogy az igazságszolgáltatás tanúi legyünk.”

A tel-avivi német nagykövetség nyilatkozatot adott ki. „50 évvel az olimpiai játékokon elkövetett terrortámadás után az aljas bűn ott van emlékezetünkbe bevésődve. Teljes szívünkkel együtt érzünk az áldozatok családjaival. A német kormány aktívan foglalkozik a témával. Minden jogi eljárás lezajlott, beleértve a kártérítést is.”

Haaretz – Bassa László

támogatás
Pop up banner1

Címkék:Abu Nidal, Arafat, Kadhafi, Líbia, Müncheni olimpia, PFSZ, terror

[popup][/popup]