Jövőre megnyílik a Sorsok Háza – az EMIH a kormány zsidó partnere

Írta: Szombat / MTI - Rovat: Belpolitika, Politika

Jövőre megnyílik a Sorsok Háza – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten, pénteken.

Budapest, 2018. szeptember 7.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetõ rabbija, Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet fõigazgatója, Fürjes Balázs, Budapest és a fõvárosi agglomeráció fejlesztéséért felelõs államtitkár és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter (b-j) a Sorsok Házáról tartott sajtótájékoztatón 2018. szeptember 7-én. Az emlékközpont jövõre megnyílik. (MTI Fotó: Mohai Balázs)

Az erről szóló kormánydöntés tartalmazza azt is, hogy a holokauszt emlékhely tulajdonosa a zsidó közösség lesz – tette hozzá.

A Sorsok Házát a kormány a Köves Slomó vezető rabbi által irányított Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel és a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal együttműködve alakítja ki – mondta a miniszter, aki szerint méltatlan vita folyt az intézményről az elmúlt négy évben.

Gulyás Gergely kifejtette: a 20. századi náci és kommunista diktatúrák borzalmai soha nem merülhetnek feledésbe. Az a tény, hogy Magyarországon a zsidóság szervezett, tömeges haláltáborokba hurcolása az ország 1944. március 19-ei német megszállása után következett be, nem elkendőzése az azért viselt felelősségnek, annak a bűnnek, hogy az állam ezt követően nem védte meg polgárait. Kollektív bűnösség nincs, állami felelősség van – jelentette ki a miniszter.

Az emlékhely feladata, hogy olyan személyes sorsokat mutasson be, amelyeken keresztül nemcsak tanulni lehet a korról, hanem át is érezni a történteket, különösen a holokauszt gyermekáldozatainak szemszögéből – tette hozzá Gulyás Gergely.

A józsefvárosi pályaudvaron kialakított holokauszt-emlékhelynél tartott sajtótájékoztatón Köves Slomó – aki maga is holokauszt-túlélők leszármazottja – arról beszélt: manapság sok szó esik holokausztról, zsidóságról, antiszemitizmusról, ám a szavak mennyisége nem csap át minőségbe. Érdektelenség, apátia jellemzi nemcsak a többségi társadalmat, de még a zsidó fiatalokat is, és már csupán 2-3000 holokauszt-túlélő lehet közöttünk – mondta.

A holokausztról valahogy másképp kellene beszélni – fűzte hozzá. Nem elsősorban az információátadás, hanem a figyelemfelkeltés és személyes érintettség, érzelmi viszony kialakítása a fontos. A holokauszt nem belterjes zsidó ügy, hanem össztársadalmi kérdés, az emberi morál, lélek legmélyebb bugyrait érinti. Beszélni kell a holokauszt célpontjáról, a zsidóságról is: kik ők, mit adott a kultúrájuk a világnak, Magyarországnak.

A múzeummal kapcsolatos korábbi vitákkal kapcsolatban Köves úgy fogalmazott: vannak, akik a könnyebb utat, a protestálást, sértődöttséget választják, és vannak, akik együttműködnek. Azt kell nézni, mi jön létre, és nem azt, hogy kik által.

*

Mint ismeretes, 2013, a Holokauszt emlékéve előkészítése óta folyik a vita a Sorsok Házáról, mert a Mazsihisz vezette zsidó szervezetek és nemzetközi partnereik, tanácsadóik – részletesen ismertetett, meggyőző tervek és koncepció hiányában -, elutasították a Schmidt Mária által képviselt intézményt, attól tartva, hogy nem reprezentálja majd megfelelően a vészkorszakkal kapcsolatos tényeket, illetve  a magyar kormányzati felelősséget.

Lázár János, a miniszterelnökséget akkoriban vezető miniszter, a Zsidó Közösségi Kerekasztallal konzultálva, és méltányolva a kritikai észrevételeket, belső kormányzati viták árán is azt az álláspontot képviselte, hogy amíg nincs konszenzus a zsidó szervezetekkel, addig nincs értelme megnyitni a Sorsok Házát.

Köves Slomó már 2015-ben – miután Schmidt meghívta, hogy nézze meg a terveket -, jelezte, hogy látott egy tervet, ami meggyőzte, megrendítőnek találta, és a múzeum hasznos feladatot láthat el.

Lázár távozásával, úgy tűnik, megszűnt a kormányzaton belüli ellenállás a Sorsok Házával szemben, és a magyarországi deportálások 75. évfordulóján megnyitják a múzeumot.

A kiállításnak érzelmeket kell keltenie, és a közfigyelem, a közérdeklődés középpontjába kell kerülnie – fogalmazott az EMIH vezető rabbija a mai sajtótájékoztatón. A holokauszt nem zsidó ügy, hanem össztársadalmi ügy. Nem lehet azonban úgy beszélni a holokausztról, hogy ne essen szó arról, mit adott a zsidóság, a magyar zsidóság a világnak. Azt is hangsúlyozta, ez az első alkalom, hogy egy állami holokauszt múzeumot egy zsidó szervezet működtetésébe adnak.

A “90%-ban kész” kiállítástervek koncepciójáért és a tanácsokért, a kormányzat képviselői mellett, Köves rabbi köszönetet mondott többek között Gerő András és Haraszti György történészeknek is.

Viták várhatóak azonban a múzeummal kapcsolatban, mert a zsidó közösség és a szélesebb nyilvánosság egy jelentős része az EMIH-ben inkább a kormányzat készséges partnerét látja, mint a hiteles történelemképért a Mazsihiszhez hasonlóan kiálló közszereplőt.

Kapcsolódó cikk:

A Mazsihisz nyilatkozata a Sorsok Házáról: Csak a hitelesség, az őszinte szembenézés számít

[popup][/popup]