Izzik a parázs Debrecenben

Írta: Bóka B. László - Rovat: Belpolitika, Politika

Nem nyugszanak a kedélyek a Debreceni Zsidó Hitközségben, a látszat ellenére érezhető a feszültség. A debreceni egyébként is Magyarország vallási szempontból legfurcsább hitközsége, ugyanis nem ortodox, nem neológ és nem is status quo ante. Ők azok, akik feltalálták a zsidó vallási öszvért, a negyedik magyar irányzatot. A hitközség elnöke, Horovitz Tamás elmondása szerint ők ugyanis olyan ortodox hitközség, amely status quo ante hagyományokat is követ. Lássuk az előzményeket, hozzátéve, hogy az ügy nagy nyilvánosságot kapott nem csupán a zsidó, de a teljes magyar médiában.

A kép előterében Horovitz Tamás, a Debreceni zsidó Hitközség elnöke

A Debreceni Hitközség összesen 540 millió forint értékben három EU pályázatot nyert a hitközségi épületek, valamint a két zsinagóga (a Pásti és a Kápolnási utcai) felújítására 2012 és 2016 között. Az utolsó pillanatban, 2015 végén a hitközség elnöke, Horovitz Tamás, akkor még a MAZSIHISZ alelnökeként is egy országos vezetőségi értekezleten 95 millió forintos kölcsönt kért, és kapott, arra való hivatkozással, hogy különböző vállalkozókat haladéktalanul ki kell fizetnie. A pályázatok utófinanszírozásúak voltak, ez történetünk szempontjából fontos. Ezzel kapcsolatban egy rendőrségi dokumentum így fogalmaz: „A nyomozás során vizsgálat tárgyát képezte, hogy a kölcsön felvételére miért volt szükség. Ezzel kapcsolatban, a rendelkezésre álló adatok alapján a kölcsön felvételét az indokolta, hogy a projektek elszámolása kapcsán még be nem nyújtott és ki nem fizetett, de teljesített számlák kifizetésére nem volt fedezet. Ennek az volt az oka, hogy olyan kifizetéseket is teljesítettek, melyek a projektekkel összefüggésben merültek fel, ám nem kerültek finanszírozásra. Előfordult, hogy műszaki problémák merültek fel, melyre póttámogatást kértek, ezt az irányító hatóság előzetesen támogathatónak ítélte meg, majd később kiderült, hogy a műszaki tartalmú változtatások nem mindegyike támogatható.”

2017 januárjában néhány hitközségi tag feljelentést tett nagy értékre elkövetett sikkasztás ügyében. A feljelentések alapján a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztálya megindította a nyomozást. Azt vizsgálták, történt-e csalás, hűtlen kezelés, vagy költségvetési csalás. Lefoglalták a Hitközség 2012-2016 közötti könyvelési iratait, adatokat gyűjtöttek és igazságügyi könyvszakértőt is bevontak a nyomozásba. Bekérték a DZSH bankszámláinak pénzforgalmi adatait és felvették a kapcsolatot a Miniszterelnökség Szervezetbiztonsági Főosztályával is, ahonnét megküldték a pályázatok teljes iratanyagát. Több hónapnyi vizsgálódás után a rendőrség megállapította, hogy az elnök nem sértette meg az alapszabályt, ugyanis a kölcsön felvételéhez nem kellett közgyűlési határozat, mert ez rövidtávú kölcsönnek minősül. Önmagában az alapszabály megsértése egyébként sem lett volna bűncselekmény. A kölcsönt a rendőrség szerint nem jogtalan haszonszerzés miatt vették fel. Ráadásul a minisztérium és a fejlesztési ügynökség is mindent rendben talált a pályázat körül. A rendőrség tehát, mint az a hétoldalas dokumentumban olvasható, megszüntette a nyomozást, arra való hivatkozással, hogy nem történt bűncselekmény.

De a felborzolt kedélyek ezek után sem nyugodtak le a cívisvárosban. A rendőrség a lezáró határozatot természetesen megküldte az érintetteknek, amelyben a feljelentők név szerint voltak megnevezve. Horovitz Tamás elmondta, a határozatot megmutatta a hitközség tagjainak, akik közül többen azt kérték tőle, „ne maradjon következmények nélkül, hogy néhány ember öncélúan, mindenféle vádaskodásokkal feljelenti a hitközséget”. A következő elöljárósági ülésen tehát egy olyan döntést hoztak, hogy a két feljelentő személyt, az alapszabályra hivatkozva, egy éven át felfüggesztették a közgyűlések látogatásától, vagyis nem szavazhatnak, nem választhatóak és nem mondhatják el a véleményüket. A döntés semmiféle más korlátozást nem tartalmazott, mondta az elnök, bármikor látogathatják a zsinagógát, ennek ellenére egyáltalán nem vesznek részt a közösség életében. Ez a korlátozás idén augusztus 31-én jár majd le.

A Kápolnás utcai zsinagóga

Kétségtelen tény azonban, akár gyanakvásra is okot adhat, hogy a némi csúszással, 2014 szeptemberében eredeti állapotában helyreállított Kápolnási utcai zsinagóga külső homlokzata rettenetes állapotban van. Éppen ezért megkerestem az építkezést kivitelező Mester- Építő Fővállalkozó és Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatóját, Barna Gábort. Azt szerettem volna megtudni, hogyan történhet meg, hogy néhány évvel az átadás után gondok adódnak egy teljesen felújított épülettel, amelynek felújítási munkáira vonatkozó terveit a nagyváradi S. C. Novartis S. R. L. cég készítette, míg a felelős tervező Puscas Cristian volt. Az ügyvezető igazgató írásban erősítette meg, hogy szinte az átadás pillanatától komoly problémát jelentett az épület beázása. A vizsgálatok után az derült ki, hogy a tető bádogos szerkezetei, a lemezfedések nem bizonyultak vízzárónak. Bár ezeket rendszeresen javították, mégis ismételten előfordultak beázások. A cég végül 2018-ban saját költségen megbízott egy igazságügyi építési szakértőt, aki szerint a kialakult műszaki problémákért, vagyis az épület beázásáért egyetemlegesen felelős a tervező, a kivitelező és a műszaki ellenőr. Abban állapodtak meg, hogy a tervező új részletterveket készít a javításhoz, aminek alapján a kivitelező költségkalkulációt készít a helyreállítási munkákról. A költségek ismeretében előzetes megállapodás születik majd a költségek megosztásáról a felelősök között. Jelenleg itt tart az ügy, mindenki a tervező kivitelezésre és a várható költségek megállapítására alkalmas dokumentációját várja. Barna Gábor megerősítette, mindent elkövetnek, hogy a helyreállítás minél hamarabb megtörténhessen. Hozzátette, ehhez azonban az is szükséges, hogy a többi érdekelt fél is ennek megfelelően végezze feladatait.

Ezek után ellátogattam Debrecenbe, hogy lássam, milyen is a zsidó élet a városban. Minden érintettel sikerült beszélnem, kivéve a rabbit, sőt részt vettem egy esti és egy reggeli istentiszteleten is, amelynek szintén jelentősége van a most folyó torzsalkodásokban. A debreceni „ellenzékiek”, ahogyan most már önmagukat is nevezik, pontosan ugyanazokat a dolgokat mondták el, mint amit annak idején feljelentésükben megfogalmaztak, Horovitz Tamás elnök pedig úgy reagált, a maguk részéről teljesen lezártnak tekintik az ügyet, és a továbbiakban nem kívánnak vele foglalkozni.

Igazságot tenni képtelenség, a rendőrség az ügyet immár két éve lezárta, a lezárult pályázatokkal kapcsolatban más hatóságok sem emeltek kifogást, ráadásul a szóban forgó kölcsönt, ha nem is a vállalt időpontban, 2016 júniusáig, hanem jóval később, de a hitközség hiánytalanul visszafizette a Mazsihiszinek. Az „ellenzékiek”, például Weisz György vagy Deményi György, gyanakodnak, homályos befektetésekről és különféle céges és hitközségi összefonódásokról beszélnek, de mindez csupán találgatás és maguk is elismerték, semmit nem tudnak bizonyítani. Beszélgetéseinkben mindig ugyanazok az évekkel ezelőtti dolgok kerültek napfényre, azok, amelyekről a rendőrség már kijelentette: nem történt bűncselekmény.

Az „ellenzékiek” szerint alig-alig van meg az istentiszteletekhez szükséges minjen, én azonban azt tapasztaltam, hogy a péntek esti imán 16-an, míg a szombat reggelin 24-en vettek részt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szombat reggeli imán megjelent egy négytagú izraeli család és egy valaha Debrecenből elszármazott, Amerikában élő idős férfi és a felesége.

A Kápolnás utcai zsinagóga belülről

Weisz György úgy értékelte, hogy az ortodox zsinagógából lényegében kultúrház lett, amit nem tart komoly problémának, mert szerinte Debrecenben nincs szükség két zsinagógára, mert nincs annyi vallásos zsidó. Egy évben 10-12 különféle előadást rendeznek, tette hozzá, de ezeket alig látogatja zsidó ember. A vallási élet szerinte nem létezik, azonnal hozzátette, nem az elnökség miatt, egyszerűen nincs már ember. Az idősek meghaltak, fiatalok nincsenek. A kóser konyha működését pénzkidobásnak tartja, ugyanis összesen 25-30 ebédet főznek. Szerinte inkább meg kellene nyitni az emberek előtt és olyan ételeket főzni, amit a környező irodaházakban dolgozók szívesen elfogyasztanának. Weisz György azt mondta, a Horovitz Tamás által oly sokszor hangoztatott mondat, mely szerint a debreceni a vidék legnagyobb zsidó közössége, csupán adminisztratív szempontból hangzik jól. Dicsérte a kulturális és gyermekrendezvényeket, majd így zárta a beszélgetést: igazi zsidó közösség nincs, tehát komoly hitélet sincs.

A másik „ellenzéki”, Deményi György azt mondta, a Debreceni Hitközségnek a hivatalos nyilvántartások szerint körülbelül 200 tagja van. Egy-egy közgyűlésen általában 50-60 ember szokott megjelenni, a többség nyugdíjas, legtöbbjük hölgy. Az átlagéletkor 65 és 90 év között van. Úgy véli, rabbira sem volna szükség, felesleges pénzkidobásnak tartja.

Beszélgetéseim közben derült ki, hogy a debreceni rabbi, dr. Asher Ehrenfeld finoman fogalmazva is ellentmondásos személyiség, ezt még Horovitz Tamás sem tagadta. Találkozni nem sikerült vele, ugyanis éppen Izraelben volt. Többen hozzátették, ez nem meglepő, mert általában az év 365 napjából 90 napnál is kevesebbet tölt Debrecenben, az elnök ugyanakkor azt mondta, a rabbi Debrecenben tölti az év felét. Úgy tudni, többen miatta nem járnak zsinagógába. Ehrenfeld, aki egyébként Romániában született, mindig azt mondta a hitközségi tagoknak, hogy ő az izraeli hadsereg dandártábornoka. Egyszer néhányan megkérték, legyen kedves megmutatni a doktori disszertációját és a diplomáit, mert azt állítja, hogy több is van. Azt felelte, ez nem tartozik a hitközség tagjaira. Megtudtam, hogy még az országos rabbitestületnek sincs joga bekérni a papírjait, ezt egyedül a Mazsihisz vezetői tehetnék meg. Forrásaim csak annyit erősítettek meg, hogy dr. Asher Ehrenfeld rabbinikus ismeretei valóban hagynak bizonyos kívánnivalót maguk után. Ugyanakkor az is kétségtelen tény, és ezt a Szombat is megírta, hogy a rabbi munkájáért két évvel ezelőtt Jeruzsálemben az ortodox rabbik kongresszusán elismerő oklevelet vett át 40 éves rabbi-szolgálatáért.

Visszatérve az „ellenzékiek” felfüggesztésére, amit egyébként Horovitz Tamás elnök is megerősített, a három érintett rabbinikus bírósághoz (bész din) fordult. A határozatot aláíró három főrabbi az „ellenzékieknek” adott igazat és arra kötelezte a hitközség felfüggesztést aláíró vezetőit, hogy kérjenek bocsánatot. Semmi sem történt azonban, mert dr. Asher Ehrenfeld rabbi úgy értelmezte, hogy őt, mint ortodox rabbit ne utasítgassa egy neológ rabbinikus bíróság.

Természetesen megkérdeztem a Debreceni Hitközség elnökét is, az idén tavasszal, nagy többséggel újraválasztott Horovitz Tamást is, hogyan látja a debreceni zsidó életet. Az elnök szerint Debrecenben, ahol a háború előtt nagy zsidó közösség élt, reneszánszát éli a zsidóság. Úgy gondolja, igenis Debrecen a vidék legnagyobb hitközsége, ahol nagyon komoly a vallási élet. Szerinte ez azért fontos, mert ahol vallási élet van, ott van lehetőség és jövő. Az elnök azt mondta, minden híreszteléssel ellentétben élénk a zsinagógai élet, mindennap van reggeli, délutáni és esti ima is. Hozzátette, kétségtelen, nem túl nagy a hétköznaponként templomba járók száma, de a péntek és a szombati istentiszteleteket szép számban látogatják.

Megemlítette, hogy Debrecenben közel 300 izraeli diák tanul, akik ugyancsak együttműködnek a hitközséggel, ők is járnak a zsinagógába.

A Pásti utcai zsinagóga

Horovitz Tamás elmondta, 2017-től fontos szerep jut életükben a turisztikának is, hiszen ebben az évben indult meg a Debrecen–Tel-Aviv járat. A mindennapokban tapasztalják, mennyire sokan érkeznek, akik általában felkeresik a zsinagógát is. Az elnök leszögezte, a város vezetésével közösen azt szeretnék, ha Debrecen a keleti régió turisztikai központja lenne. A környéken, tette hozzá, nagyon sok olyan hely van, ahová a zsidó emberek szívesen ellátogatnak, például Bodrogkeresztúr, Sátoraljaújhely vagy Nagykálló. Amikor megjegyzem, hogy a környéken az EMIH is jelentős turisztikai tevékenységet végez, akkor Horovitz Tamás röviden azt mondta, ez teljesen független az EMIH-től, mert az EMIH-es programok jórészt Tokaj-Hegyaljáról szólnak, míg az övék Debrecenről és Nagykállóról. Azonban hozzátette azt is, úgy látja, a turisztikában nem megkerülhető az együttműködés az EMIH-hel. Azt vallják, mindenkit szívesen látnak, aki idejön, legyen az ortodox, neológ, a Chabadtól, vagy bármilyen más közösségtől. Mi, mondta Horovitz Tamás, eddig sem tettünk különbséget, mert a Debreceni Zsidó Hitközség minden zsidó ember előtt nyitva áll.

Megkérdeztem, mekkora a közösség Debrecenben, mire azt elnök azt felelte, nagyjából ezer fő, bár az aktívak száma körülbelül 200-250, és akik rendszeresen járnak zsinagógába az 20-25 ember. Horovitz Tamás bízik abban, és erre szerinte már vannak bizonyos jelek is, hogy az idetelepülő nagy cégek és fejlesztések kapcsán több zsidó család érkezik majd a városba. Úgy gondolja, ettől a hitközség élete is pezsgőbb lesz, és a fiatalabb generációk is megjelennek. Elmondta azt is, hogy Debrecenben nincs nyoma semmiféle antiszemitizmusnak.

Kérdésemre, hogyan mutatják meg magukat a debrecenieknek a valláson túl, Horovitz Tamás azt mondta, ez nagyon fontos kérdés, hiszen ettől a város részei, illetve, hogy nyitott hitközségként szeretnék élni az életüket. Úgy látja, zsidók és nem zsidók egyaránt meg tudják nézni az itteni zsidónegyedet, mert szerinte a debreceni zsidónegyednek van láthatósága. Úgy vélte, mindezeken túl a kultúra és a művészet bemutatása fontos. Éppen ezért lett a Pásti utcai ortodox zsinagóga multifunkcionális színhely. Ebben a zsinagógában meg tudják tartani a nagyünnepeket, de tudnak koncerteket és összejöveteleket is rendezni, egyben a galéria rész kiállítási helyként funkcionál.

Zárásképpen elmondta, azon dolgoznak közösen a várossal, hogy a zsinagógát és az itteni zsidónegyedet egy jól szervezett oktatási – kulturális – művészeti központtá tegyék. Ehhez csatlakozik az a tervük, hogy a hitközség tulajdonában lévő területen, a Pásti és Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán, ahol most romos épületek állnak, azok lebontása után egy Kárpát-medencei oktatási és kulturális központot hozzanak létre. A terv az önkormányzattól már megkapta a támogatást az előkészítéshez. Megkezdődött a tervezés, sőt már látványtervekkel is rendelkeznek, jövőre szeretnének nekikezdeni a beruházásnak. Ez az elnök szerint egy olyan unikális intézmény lesz, amelyhez hasonló sincs egyelőre egész Európában. Leszögezte, nagyon komoly és átgondolt koncepcióval álltak neki a tervezésnek, biztosak benne, ők nem fognak úgy járni, mint a Sorsok Háza projekt. Megvan a koncepció, megvan az előkészület és mindenben megvan az egyetértés.

támogatás

Címkék:2019-07, Asher Ehrenfeld, Debrecen, hitközség, Horovitz Tamás