Izraeli igazságügyi reform – közel a kompromisszum?

Egy új javaslat, amelyet állítólag a koalíció tagjai támogatnak, azt irányozza elő, hogy a felülbírálati záradékot a Knesszet 65 tagjának többségével fogadják el; változtatásokat javasol a bírókat választó bizottságban és erősebben védi az alaptörvényeket.

Az ynetnews tudósítása szerint új javaslatot terjesztettek Issac Herzog elnök elé az igazságügyi átalakítás körüli válság megszüntetésére. Szakértők szerint jelentős esélye van arra, hogy a koalíció ezt elfogadja.

A javaslat szerzője Daniel Friedman volt igazságügyi miniszter, a Legfelsőbb Bíróság éles kritikusa és a Nemzetbiztonsági Tanács korábbi vezetője, valamint mások.

Az 12-es tévécsatorna politikai tudósítója által nyilvánosságra hozott kompromisszumos javaslat szerint a Knesszet csak 65 fős többséggel bírálhatná felül a Legfelsőbb Bíróság döntéseit.

A javaslat szerint továbbá az alaptörvények elfogadásához négy olvasatra lesz szükség a Knesszetben és legalább 61 szavazatnyi többségre.

Amennyiben egy alaptörvényt 70 szavazatnál kisebb többséggel fogadnának el, vagy ha a törvény módosítani kívánja az izraeli választási rendszert, akkor a törvény negyedik olvasatban történő megszavazására csak új választások után kerülne sor.

A meglévő alaptörvényeket, köztük Az emberi méltóságról és szabadságról szóló alaptörvényt, amelyet 1992-ben fogadtak el, a jelenlegi parlamentben három olvasatban, 70 szavazatnyi többséggel ratifikálnák. További módosítás csak a fent leírt feltételek mellett lenne lehetséges.

A rendes törvényeket a Legfelsőbb Bíróság akkor változtathatná meg, ha a 15 fős bírói testületből legalább 11 tag támogatná ezt.

A Knesszet a Legfelsőbb Bíróság által felülbírált vagy módosított törvényeket csak 65 Knesszet-tag támogatásával tárgyalhatná újra. 61 szavazatnyi többség esetén a törvények nem lépnének hatályba az új parlament megválasztásáig, és csak öt év múlva lehetne bírósági felülvizsgálatra bocsátani őket.

Ynetnews