Izrael: radikalizálódó beduinok a Negevben

Írta: Szombat - Rovat: Politika

A Negev sivatagban élő 240.000 Beduin Izrael Államban kíván élni, de a szélsőséges elemek támogatottsága – a palesztin kapcsolatok erősödésével – egyre nő.

Umm al Hiran, az engedély nélkül felhúzott beduin település. 360 ilyen település van a Negevben. (Hadas Parush/Flash90)

Mint minden izraeli incidens, ez is bejárta a világsajtót: Rendőrökkel csaptak össze szerda reggel egy izraeli beduin falu lakói, miután a hatóságok megpróbálták végrehajtani a település engedély nélkül felhúzott épületeinek lerombolásáról hozott bírósági határozatot. A hatósági fellépés során elgázoltak egy rendőrt, majd az őt elgázoló beduint lelőtték. Válaszul az egész izraeli arab lakosság általános sztrájkot hirdetett.

A „beduin diaszpóra” néven elhíresült közösségek és Izrael Állam kapcsolatai jelentősen romlottak a szerda hajnali incidens nyomán. A házrombolás és földek körüli viták ezúttal halálos áldozatot követeltek: Erec Lévi 34 éves izraeli rendőrt és az őt elgázoló Jákub Musza abu al-Kianét, akit a helyszínen lelőttek. A tényen mit sem változtat az a feltételezés, hogy az atrocitás akár terrorista akció is lehetett. A beduinok Umm al-Hiran település házainak elbontását provokációnak tartják az izraeli hatóságok részéről, minthogy földjükön zsidók számára szándékoznak várost építeni.

Erez Levi, az elgázolt rendőr

Vannak olyanok, akik – talán nem is minden alap nélkül – azzal érvelnek, hogy a kitelepítés során nem kellett volna erőszakot alkalmazni, mert a tárgyalások előre haladtak a békés kiürítés irányában. Ezek a kritikusok Amona, egy nyugati parti zsidó telep példáját említik, amikor Izrael kormánya és a lakók közötti megállapodással sikerült elkerülni az erőszakot (bár a kitelepítésre mindmáig nem került sor). Másrészt azoknak is igazuk van, akik rámutatnak arra, hogy

Umm al-Hiran beduin lakosai illegálisan élnek

olyan területen, amely nem is az övék. De – amint az már számtalanszor bebizonyosodott – a Közel-Keleten nem elég a jog, bölcsesség is kell hozzá. És talán éppen ez a bölcsesség hiányzott akkor, amikor szerdán kora hajnalban utasítás érkezett a település házainak eldózerolására.

Jelenleg mintegy 240.000 beduin él a Negevben. Kétharmaduk, azaz 160.000 fő, kilenc városban lakik, a többiek pedig – akik a „beduin diaszpórát” alkotják –

360 engedély nélküli településen.

Ezek nagy területet foglalnak el, amiről az ott élők azt állítják, hogy az ő birtokuk. Az állami nyilvántartásban viszont ennek nincs nyoma.

A Negevben élő beduinok mintegy 60 százaléka 18 éven aluli. A lakhatás egyre nagyobb gondot jelent, minthogy a természetes szaporulat igen magas. Miközben Izraelben a fiatal párok célja az, hogy otthonszerzés céljából jelzálogkölcsönt vegyenek fel, a beduin diaszpórában élők számára ez a lehetőség lényegében nem adott. A fiatal beduinok örülhetnek, ha van hol lakniuk; a legtöbb település kaotikusan terjeszkedik.

Rendőrök beduin tüntetőt vesznek őrizetbe

A lakhatás azonban csak a kisebb gond, amellyel Izrael Állam a negevi beduinokkal kapcsolatban szembesülni kénytelen. A közállapotok jelentik a nagyobb problémát. Napirenden van az erőszak és

mindennaposak a fegyveres összecsapások.

A beduin településeken a rendőrségnek nehéz rendet teremtenie, az eseteket kivizsgálnia. A bűncselekmények száma évente több tucat; a törvénynek érvényt szerezni itt szinte lehetetlen. A különböző településeken belül a vezetőknek, vagyis a klánok főnökeinek egyre nagyobb gondot okoz a fiatalok megfékezése, akik a hagyományokat és normákat már nem érzik magukra nézve kötelezőnek.

Az izraeli arab közösségekhez hasonlóan, a negevi beduinok körében is érezhető a vallási radikalizáció, a növekvő vonzalom a szélsőséges ideológiákhoz. A beduin fiatalok körében terjednek az Iszlám Állam által hirdetett eszmék.

További gondot jelent a beduin diaszpóra és a palesztinok (különösen a hebroni dombokon élők) közötti egyre szorosabb kapcsolatok. Izrael beduinok lakta vidékein 15 ezren élnek illegálisan, és gyakori a vegyes házasság. A negevi beduinok között 18 ezer olyan izraeli állampolgár található, aki beduin-palesztin házasságból született. A palesztinok közül számosan beduin háztartást vezetnek; példa erre a Beér Sevától délkeletre fekvő Shaqib al-Salam (Segev Salom) városi település, ahol a lakosság ötöde palesztin eredetű.

A gázoló teherautó az izraeli rendőrség által közzétett videófelvételről

Az ilyen környezetben a radikális eszmék termékeny talajra találnak. Legalább száz izraeli beduin szimpatizál az Iszlám Állammal – nem aktivistákról van szó, hanem olyanokról, akik osztják ezeket az eszméket. Az orvos rezidens Dr. Othman Abdulkayan

Izraelből ment Szíriába, hogy csatlakozzon az ISIS-hez,

és az ottani harcokban vesztette életét 2014-ben. A negevi Hura városában élő családja körében valóságos hősnek számít. Jellemzően azonban az Iszlám Állam hívei a médiában és interneten jelentkeznek.

Ugyancsak Hura városában van a Szalaam iskola, ahol tanítók Muhammad Alkijan vezette csoportja dzsihadista ideológiát hirdetett. A vezetőt a kerületi bíróság a múlt évben ítélte négyévi börtönre. A szélsőséges tanokat hirdető oktatók és a szegény fiatal diákok közötti kapcsolat az állam létét fenyegeti, és a Negev beduinjai számára is veszélyt jelent.

Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a beduin diaszpóra többségében olyanokból áll, akik gazdasági boldogulásukat és társadalmi érvényesülésüket Izrael Állam törvényes keretein belül képzelik el, és nem támogatják a szélsőségeseket.

Sajnos a szerdai és hasonló események nyomán a radikális hangok erősödnek, és az államba illeszkedni kívánók száma csökken – azoké, akik akár az izraeli hadsereg katonái is lehetnének.

A Times of Israel cikkét Bassa László fordította

Címkék:beduin, Erez Levi

[popup][/popup]