„Istent nem lehet átpolitizálni” – vita a népszámlálás adatairól

Eltűnt hívek nyomában címmel, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem kerekasztal beszélgetést rendezett, hogy tudósok vitassák meg a 2022-es népszámlálási adatok eredményeit, amelyből nyilvánvalóvá vált, hogy először kerültek kisebbségbe az egyházak hívei Magyarországon.

A beszélgetésnek két sarkalatos pontja volt, az egyik, hogy a római katolikus egyház tagjainak a száma drasztikusan csökkent a 2011-es adatokhoz képest. A másik, hogy a mostani adatokban kiugróan magas azoknak a száma, akik a vallási, felekezeti hovatartozás kérdését válasz nélkül hagyták. A nagy kérdés az, hogy kik lehetnek ők? Ki ez a 40%?

Ezekre a kérdésekre, Dobszay János vallásszociológus, a HVG vezető szerkesztője,

Gábor György vallásfilozófus, egyetemi tanár, ORZSE,

Kovács András szociológus, egyetemi tanár, CEU,

Máté-Tóth András valláskutató teológus, egyetemi tanár (HUN-REN-SZET Convivence Vallási Pluralizmus Kutatócsoport),

Rosta Gergely vallásszociológus, egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Sáhó Eszter jogász, a Szemlélek volt főszerkesztője,

Schweitzer Gábor jogász, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, válaszolt.

A beszélgetést Balázs Gábor, az OR-ZSE általános rektorhelyettese nyitotta meg, aki, többek között részvétét és döbbenetét nyilvánította ki az Izraelben történő események miatt.

Az eseményt Vörös Kata szociológus, az OR-ZSE oktatója moderálta.

A meghívott vendégek egyöntetűen egyet értettek abban, hogy a korábbi adatokhoz képest a változás drámai, de nem meglepő. A fiatalok körében csökkent leginkább az egyházhoz tartozók aránya, amit demográfiai adatokkal magyaráztak a szakértők, hogy napjainkban 70%-ra nőtt a vegyes házasságok száma. Ezzel szemben az idősebb generáció vallásosabbnak vallotta magát.

Schweitzer Gábor azt mondta, hogy a legnagyobb kérdés a 40%. Mármint hogy 2001-ben 10%, 2011-ben 22%, 2022-ben 40% nem válaszolt arra a kérdésre, amely a vallási hovatartozást firtatta. Véleménye szerint a vallási hovatartozás helyett inkább az egyházi hovatartozásra kérdezhettek volna rá, amely árnyalná a kérdés mélységét. Az adatok azt láttatják, hogy a legnagyobb csökkenés a kisebb, vidéki városokban tapasztalható. Ami meglepő az az, hogy a legkisebb csökkenés a „bűnös” fővárosban van.

Dobszay János szerint a hibát a kérdésfeltevésben kell keresnünk, mert eltűnt a kérdés egyértelműsége, mert vallása-felekezete volt a kérdés, és ez nem azt jelenti, hogy a válaszoló hívő vagy sem.

116 ezer roma származású tűnt el a válaszadók közül, amelyet a szakértők az internet korlátozott hozzáférhetőségben, lefedettségében látják, amely jelenség leginkább a szegényebb rétegeket érintik. Gyakorlatilag eltűntek a mélyszegénységben élő válaszadók.

Máté-Tóth András szerint nem az a kérdés, hogy Magyarország vallásossága milyen, hanem, hogy miért nem válaszolt közel 50%-a a megkérdezetteknek.

Sáhó Eszter rávilágított arra, hogy a hívek nem tűntek el, sőt egyre intenzívebb az istenkeresés, ezen belül is a transzcendencia keresése, amely megfigyelhető mind a zsidók, mind pedig a keresztények körében is.

Kovács András szerint, azért nem éltek 2022-ben a zsidók a kampányolási lehetőséggel (ellenben 2011-ben igen), mert egyes vélemények szerint a szentírási források a zsidók számára „tilalmasnak tartják a megszámláltatást”, amely egyfajta politikai, hatalmi erőfitoktatásként hatna.

Gábor György szerint nem a katolikus hívek csökkenésről van szó, hanem egyfajta átstruktúrálódás figyelhető meg. A leváló tömegek elhagyják eddigi egyházaikat, és más felekezeteknél keresik a válaszokat. A hívek azt tapasztalják, hogy az egyházi lét átpolitizálódott és a politika szinonimája lett, ezért sokan elfordulnak egyházuktól és máshol próbálják hitüket gyakorolni. Az egyházakba vetett bizalom megingott, a hitelesség csorbát szenvedett. Arra a kérdésre, hogy az emberek közel 50%-a miért hagyta üresen a vallási-felekezet hovatartozás kérdését, pontosabb lehetne az, hogy miért nem merik bevallani a válaszadók azt, hogy milyen vallási felekezethez tartoznak, mert ha a válaszadó bevallja felekezeti hovatartozását, akkor azzal nemcsak saját egyházát támogatja, hanem a mindenkori hatalmon lévő politikai erőt is. A vallás, a hit így válhat a politika eszközévé, amellyel sok hívő nem tud, és nem akar azonosulni, ezért fordulnak el sokan egyházuktól.

A meghívott vendégek egyöntetű véleménye az volt, hogy olyan politikai indíttatású kampány előzte meg a népszámlálást, amellyel be akarták bizonyítani, hogy Magyarország keresztény illetve zsidó-keresztény ország.

A szakértők egyetértettek Rosta Gergellyel, aki úgy látja, hogy hagyományos értelemben vett népszámlálás innentől nem lesz. A 20-29 év közötti korosztály 47%-a nem válaszolt, ami a szociológus szerint a generáció váltás miatt van. Azzal az óriási adathalmazzal kellene kezdeni valamit ami összegyűlt. Szociológia felmérést kellene készíteni arról a több mint 40% „nem válaszolóról”, hogy megtudjuk, a válaszadók miért hagyták üresen a vallási-felekezeti hovatartozás rubrikát.