Hebroni Emirátusok? – palesztin klánfőnökök különalkut ajánlanak Izraelnek

A Wall Street Journal vasárnap kora reggel adta hírül, hogy féltucatnyi jelentős palesztin sejk a Hebroni Területről, élükön Wadee’ al-Dzsaabari sejkkel (más néven Abu Szanad), kész elszakadni a Palesztin Hatóságtól és egy új, Ábrahámi Megállapodáshoz hasonló megállapodást kötni Izraellel. Ez lenne a “Hebroni Emirátusok”. Ezután a Jerusalem Post találkozott Dzsaabari sejkkel.

Azt is nyilvánosságra hozták, hogy további 13 sejk a hebroni térségből szintén azt tervezi, hogy kilép a Palesztin Hatóságból.

A sejk elmondta, hogy Hebron agglomerációjának mintegy 78%-a az ő ellenőrzése alatt áll, ami 700 000 vagy annál is több palesztint jelenthet. Az általa javasolt egyszerű, de radikális megoldás szerint ő a többi sejkkel együtt kész elismerni Izraelt zsidó államként, és véget vetni minden követelésnek az izraeli-palesztin konfliktusban.

 

A “Hebroni Emírségek”

Ezt azzal a céllal tenné, hogy végül hat másik palesztin “emírséget” (az Egyesült Arab Emírségekhez hasonlóan kialakítva) hozzon létre, amelyek Betlehem, Jerikó, Náblusz, Tulkarm, Dzsenin, Khalkíja és végül Rámalláh területét foglalnák magukban.

Dzsabari sejk a Postnak azt mondta, hogy hajlandó lenne erre a jelentős változtatásra, ha cserébe Izrael eltávolítaná a Palesztin Hatóságot és visszaadná a 2023. október 7. után felfüggesztett munkavállalási engedélyeket, és új, közös izraeli-palesztin gazdasági övezeteket alakítana ki.

A Dzsabari klán évtizedek óta viszálykodik a Palesztin Hatósággal, és most azt állítják, hogy már jelentősen csökkentették a Palesztin Hatóság befolyását a hebroni ügyekbe.

Dzsabari apja már számos találkozót folytatott izraeli tisztviselőkkel, hogy megpróbáljanak olyan együttélést kialakítani, amelyben nem vesz részt a Palesztin Hatóság.

Ami azonban egyedülálló ebben a legutóbbi kezdeményezésben, hogy az Ábrahámi Megállapodások és az október 7. utáni világban történt.

Az IDF és a Shin Bet ellenzi a kezdeményezést

A Shin Bet (Izraeli Belbiztonság) határozottan ellenzi a kezdeményezést.

Bár nem elégedettek a Palesztin Hatóság palesztin terror elleni harcával, mégis úgy tekintenek rá, mint az egyetlen szervre, amely valóban segíthet Izraelnek a terror megfékezésében Ciszjordánia egész területén.

Egyes izraeli tisztviselők becslései szerint a Palesztin Hatóságnak akár 70 000 fegyverese is lehet, beleértve a kommandósok kisebb csoportját is – ami nem könnyen pótolható szervezet.

Jelenleg a tisztviselők becslése szerint körülbelül 4000 PA-tiszt van Hebronban, valamint 200 kommandós.

Az évek során, a kapcsolatok megszakításával való fenyegetések dacára a Palesztin Hatóság megosztotta hírszerzési információit a Shin Bettel, segítve őket legalább néhány palesztin terrorista, különösen a Hamász terroristáinak elfogásában.

Néha a Palesztin Hatóság motivációja csupán az, hogy gyengítse a Hamászt, de Izraelt nem igazán érdekli a motiváció, ha az eredmény a terroristák elfogása.

Az IDF hasonlóképpen ellenzi az ötletet, mert szintén számít a Palesztin Hatóságra a biztonsági együttműködésben.

Dzsabari azt mondta a Postnak, hogy ha Izrael támogatja őt, akkor órák vagy napok alatt, túl sok vérontás nélkül kizavarja a PA-t Hebronból, mivel annak sok tisztje valójában az ő klánjához tartozik.

Azt is mondta, hogy Hebronban az ő szava a törvény, és azt állította, hogy teljes nyugalmat tud teremteni egy olyan területen, amely egy évtizeddel ezelőtt a legrosszabb és legzűrzavarosabb vidékek közé tartozott.

Ennek oka, hogy Hebront még mindig elsősorban a törzsi klánok irányítják, és ő gyorsan és szükség esetén kíméletlenül is fellép bárkivel szemben, aki megszegi rendeleteit.

A Dzsabari által igényelt megállapodás szerint először ezer palesztin munkavállaló járna át Hebronból Izraelbe, majd egy próbaidőszak után ez a szám 5000-re emelkedne.

Ezek a számok azonban elenyészőek az október 7. előtti 210 000 palesztin munkavállalóhoz képest, akik Izraelben dolgoznak.

Dzsabari ragaszkodik ahhoz, csak Hebronból rövid időn belül 50.000 ember járhasson át Izraelbe dolgozni.

És miért tenne Dzsabari ilyen engedményeket, amelyeket a Palesztin Hatóság soha nem tenne meg, és a világ nagy része ellenezné?

 

Dzsabari perspektívája

Az ő szemszögéből nézve a Palesztin Hatóság egy idegen erő Tunéziából (ahová a PLO és a Palesztin Hatóság akkori vezetőjét, Jasszer Arafatot Osló előtt száműzték), amely több mint 20 év száműzetés után visszatért Ciszjordániába, és letaszította a hagyományos sejkségeket, amelyek mindig is irányították a palesztin ügyeket a területen.

A Postnak azt mondta, hogy minden kritikus helyi szolgáltatást továbbra is a sejkek tanácsa tart kézben tart, és hogy a Palesztin Hatóság csak az adókat szedi, ami egy módja annak, hogy a helyi pénzeket korrupt “külföldi” szükségleteire sajátítsa ki.

Másképp fogalmazva, Dzsabari úgy látja, hogy a Palesztin Hatóság csak egy parazita, és vissza akarja kapni a terület teljes ellenőrzését, amely szerinte és tanácsának véleménye szerint, már több száz évvel az oslói megállapodások előtt is létezett.

Ám Dzsabari sejk világossá tette, hogy nem vár tovább tétlenül, és nyilvánosan felteszi a kérdést Izraelnek és a világnak: meg akarják fogni a kezét, és újfajta együttélést akarnak kovácsolni, vagy nem?

Jpost