Harari: Járvány, háború, és még éhínség is fenyeget

Írta: Bassa László - Rovat: Politika

Az OstWest tévécsatornán fut az After Tomorrow elnevezésű orosz beszélgető műsor. A műsorvezető Michel Zygal vendége Yuval Noah Harari volt.

Yuval Noah Harari történész

Angol feliratozással az interjú itt tekinthető meg: https://youtu.be/cheNKNe6ISs

Az izraeli történész, író, a Jeruzsálemi Héber Egyetem történelem tanszékének professzora Sapiens – Az emberiség rövid története (2014), a Homo Deus – A holnap rövid története (2016), és a 21 lecke a 21. századra (2018) című népszerű tudományos bestsellerek szerzője, aki könyveiben és nyilvános fellépésein többnyire a biológia és történelem kapcsolatával foglalkozik.

Harari érdeklődésének homlokterében az emberiséget a 21. század megváltozott körülményei között érő kihívások és az azokra kínálkozó válaszok állnak. Ezúttal azonban a jelen helyzet elemzésére vállalkozott.

Meg voltunk győződve arról, hogy a jövő gyökeresen másmilyen lesz, mint amilyen a múlt volt. Új problémák merültek föl, most pedig a régiek tértek vissza. Az emberiség az eddigi legkedvezőbb korszakát élte, nem azért, mert a háborúk ellehetetlenültek, hanem mert az emberek egy új világrend kialakításán munkálkodtak, ami nem volt ideális, de az addigiaknál sokkalta jobb volt. Most minden összeomlott. A járvány továbbra is tart. A háború folytatódik, éhínség veszi kezdetét.

A háború első négy hónapjában az országok katonai kiadásai megnőttek. Előtte az egészségvédelem és technológiai fejlesztés terén elért eredményeket a hadi költségvetés viszonylag alacsony szintje tette lehetővé. Most minden a visszájára fordult. Putyin azért volt képes felépíteni hadigépezetét, mert hosszú éveken keresztül elhanyagolta az egészségvédelmet, az oktatást-képzést, az életszínvonal emelését; helyette saját palotákat építtetett, tankokat és rakétákat fejlesztett.

Putyin máris vereséget szenvedett, bármilyen sikeresek is a különleges hadműveletek. A háború célja az ukrán nemzet megsemmisítése volt. Putyin képzeletében az ukránok azt akarják, hogy országuk Oroszország része legyen. Zelenszkij elmenekül, az ukrán hadsereg leteszi a fegyvert. De tévedett. Még számos várost el lehet foglalni, de az orosz birodalmat sem Kijevben, sem Lvovban, sem pedig Odesszában nem lehet föltámasztani, mert ezt az ukrán nép nem akarja. Putyin a jövő ukrán és orosz nemzedékeit egymás ellenségeivé tette.

A nemzet — a minket körülvevő emberek iránt érzett szeretet. A jó nacionalista – rendes adófizető polgár. A most hirdetett oroszországi hazafiság – építsünk tankokat, és bombázzuk le a szomszéd ország városait. Ez nem az igazi nacionalizmus. Joe Biden fölajánlotta Zelenszkijnek, hogy hagyja el Kijevet. Azt várta, hogy Zelenszkij beleegyezik, hiszen az emberi élet nagyobb súllyal esik latba, mint az államérdek. Az ukrán társadalom ezzel nem ért egyet. Az USA nem hitte, hogy az ukránoknak csöppnyi esélyük is lehet. Az ukránok értik, hogy ha a gyöngébb fél pozíciójából kezdenek tárgyalni, az oroszok nem elégednek meg azzal, amit eddig elértek. Amikor Putyin február 24-én bejelentette a háborút, kijelentette, és azóta is egyfolytában azt állٕítja: céljuk az ország demilitarizálása és nácítlanítása. A Szovjetunió a múltból indult ki: azok voltak a legszebb idők, amikor a nácikkal viaskodtunk. Hát hozzuk vissza azokat az időket!

Az emberek képtelenek arra, hogy véglegesen szakítsanak a múltjukkal. Minden nép hajlamos arra, hogy saját múltjáról torz képet fessen. A nemzeteknek pszichoterapeutákra volna szükségük. Ám az emberek nem szeretnék hallani a teljes igazságot. Tükörbe néznek, és azt hiszik, hogy nemzetük csodálatos, jobb az összes többinél. Hős és áldozat egyszerre. Ez azzal a kockázattal jár, hogy a fasizmus csapdájába esünk.

A nacionalista populizmus egyre népszerűbbé válik világszerte. Azt követeli, hogy választani kell: nacionalizmus vagy globalizmus. Az ukránok részben azért is harcolnak, hogy bekerüljenek az Európai Unióba.

Az ukrajnai háború azt követeli a Nyugattól, hogy hagyjanak föl a konzervatív és liberális tábor között folyó harccal. A Nyugat nagyobb egységet és összetartást mutatott, mint arra a háborút megelőzően számítani lehetett. Ennek folytatódnia kell, mert hosszú háborúra kell számítani. Nemcsak a háborút, de a békét is meg kell nyerni.

Az oroszok többsége nem tiltakozik; úgy tesznek, mintha mi sem történt volna. A háború úgy kezdődött, mintha egy ember keze műve lett volna. De amikor Putyin már nem lesz, a gyűlölet akkor is fönnmarad. Az orosz emberek nagyon találékonyak, van remény arra, hogy képesek lesznek megfékezni a hadigépezetet.

Gorbacsov megmentett bennünket az atomháborútól. A mostani háború a Szovjetunió fölbomlásáról szól. Most még jobban bámulom Gorbacsovot, mert ha akkor egy Putyin-féle vezető van hatalmon, akkor mi most nem élnénk – vélekedett Harari.

Az emberiség a szakadék szélén áll: pandémia, háború, és még éhínség is fenyeget. Nem a világjárvánnyal, mint természeti csapással kezdődött mindez. Mi tehetünk róla. Egyesíteni kell erőinket: új világrendre van szükség, jobbra, mint a mostani. Rendelkezünk a hozzávalókkal: technológiával, tudománnyal, anyagi eszközökkel. Éppen csak a politikai bölcsesség hiányzik. Putyin is ennek híján fél az ukránoktól.

[popup][/popup]