Először avatott fel nyíltan meleg rabbit egy ortodox rabbiképző intézet

A progresszív ortodox judaizmus zászlóshajója, a Yeshivat Chovevei Torah új irányt vett a 2019-es vitatott döntés után.

A vezető liberális ortodox rabbiképző intézet idén nyáron csendben felszentelt egy nyíltan meleg rabbit, ami az első ilyen eset az ortodox zsidó intézmények történetében az Egyesült Államokban – írja riportjában a Forward amerikai zsidó lap.

A Yeshivat Chovevei Torah, egy kizárólag férfiaknak fenntartott szeminárium Riverdale-ben, New Yorkban, június 12-én tartott ünnepségen szentelte fel Tadhg Cleary rabbit három másik végzőssel együtt.

Cleary avatása hat évvel azután történt, hogy a YCT vitatott módon elutasította egy másik meleg hallgató felavatását, akinek nyilvános eljegyzése nagy sikert aratott. Ugyanaz a ros jesiva (iskolaigazgató), aki akkor meghozta ezt a döntést, Dov Linzer rabbi, adta meg a végső jóváhagyást Cleary felvételére a programba, és avatta fel, amelynek jelentőségéről eddig nem számoltak be.

Az, hogy egy meleg férfi rabbinikus pályára lépett, széles körben ismert volt a jesivában és az ortodox LGBTQ+ körökben. Cleary még jelentkezése előtt coming outolt a YCT vezetősége előtt, és azzal a feltétellel fogadta el felvételét, hogy hallgatóként teljes mértékben nyíltan élhet szexualitásával. Ez nyilvános információ volt, ha tudta az ember, hol keresse: Cleary 2023-ban egy blogbejegyzésben coming outolt, amelyre az iskola honlapján is hivatkozik.

Amíg a Forward (amerikai zsidó lap – a szerk) fel nem vette a kapcsolatot Clearyvel és a jesivával, addig nem tervezték nyilvánosan megvitatni a rabbi felavatását, mert el akarták kerülni azt a vitát, amely megterhelő volt az iskolának, és amely véleményük szerint nem releváns Cleary rabbikénti tulajdonságai szempontjából.

Egy interjúban Linzer Clearyt „hatalmas talmid chachamnak”, vagyis Tóra-tudósnak nevezte, „aki istenfélő, szigorúan betartja a szabályokat, és véletlenül meleg”.

„Mi azért akarjuk neki megadni a szmichát, mert ő az, aki, és nem azért, hogy szimbólummá vagy nyilatkozattá tegyük” – mondta Linzer. „Ha nyilatkozatot akartunk volna tenni, akkor azt először tőlünk hallották volna.”

Nyilatkozat vagy sem, a jesiva nyíltan meleg férfiaknak adott szemináriumi oklevele új utat nyit a modern ortodoxia számára, egy olyan mozgalom számára, amely megpróbálja ötvözni a világi eszmékkel való foglalkozást a halacha, vagyis a zsidó törvény teljes elkötelezettségével.

A mozgalom azon meggyőződése, hogy a Tóra kifejezetten tiltja az azonos neműek közötti nemi kapcsolatot, régóta elidegeníti a queer ortodox zsidókat, és még azoknak a vezetőknek is kihívást jelent, akik szívesen fogadnák őket. A modern ortodox térben való befogadás kiterjesztésére irányuló erőfeszítések lassan haladnak, és általában a nyilvánosság előtt rejtve zajlanak; amikor pedig nyilvánosságra kerülnek – mint például a Yeshiva Egyetemen, ahol az hivatalos LGBTQ+ hallgatói klub mindössze 50 napig működött –, a kialakult vita meghiúsíthatja őket.

A új-zélandi Wellingtonból származó Cleary egyike azoknak a egyre növekvő számú meleg ortodox zsidóknak, akik a mozgalom velük szemben tanúsított óvatos, ha nem egyenesen ellenséges hozzáállása ellenére is közösségi vezetői pozíciókat töltenek be. Szmichája 14 évnyi felsőfokú tóra-tanulmányainak csúcspontja, amelyek közel egy évtizeddel ezelőtt kezdődtek Izrael egyik legrangosabb jesivájában.

„Az ötlet, hogy rabbi akarok lenni, már régóta foglalkoztatott” – mondta a 32 éves Cleary egy interjúban. „Rájöttem, hogy ez nem egy bináris választás – nem kellett különbséget tennem a vallásos emberként és a melegként élt életem között. Valójában, hogy teljes életet éljek vallásos emberként, azt jelentette, hogy melegként élem az életem, mert ha a Tóra hozzánk szól, felemel és megszentel minket, akkor a valódi énünkhöz kell szólnia.”

A felavatás felmenti Clearyt, aki jelenlegi partnerével házasságot tervez, a jesiva szabálya alól, miszerint a programban való részvétel ideje alatt nem házasodhat. Linzer elmondta, hogy bár a jesiva nem volt hajlandó szmichát adni egy azonos neműekkel házasságban élő férfinak, tiszteletben tartotta, hogy „különböző módszerek léteznek egy nagyon nehéz valóság kezelésére”.

„Bízunk abban, hogy azok, akiknek szmichát adunk, felelősségteljes döntéseket hoznak, amikor elhagyják a jesivát – felelősségteljes döntéseket az ortodox közösség és a halacha szempontjából” – mondta Linzer.

A Yeshivat Chovevei Torah (magyarul „a Tóra szerelmesei”) ma az Open Orthodoxy (Nyílt Ortodoxia) mozgalom zászlóshajója, amely a hagyományos modern ortodoxiánál empatikusabb megközelítést alkalmaz a zsidó törvények értelmezésében. A mozgalom úttörője, Rabbi Avi Weiss 1999-ben alapította a jesivát, amely azóta a nők és a fogyatékkal élők vallási szerepének bővítéséért küzd. A YCT szmicha programjának központi újítása, amely eddig 155 rabbit nevelt ki, a lelkigondozói képzésre való összpontosítás.

Az LGBTQ+ emberek befogadása azonban nem ment könnyen a jesivának. 2019-ben egy meleg hallgatóval szembeni bánásmódja az ortodox vallásgyakorlás egész spektrumától bírálatot kapott. A hallgató, Daniel Atwood, tanulmányai megkezdése után coming out-olt a jesivában, de miután egy koncerten a színpadon eljegyezte párját, a jesiva megtagadta a rabbivá avatását.

Az 59 éves Linzer akkor nyilvánosan kijelentette, hogy Atwood egyébként jó úton járt a felavatás felé – ami felháborította a jesiva jobboldali ortodox zsidóit –, és elismerte, hogy rosszul kezelte a helyzetet; az iskola volt diákjai, jelenlegi diákjai és Linzer elődje a sajtóban bírálta az iskolát a döntés megváltoztatása miatt. (Linzer kijelentette, hogy kitart a döntése mellett, de nem volt hajlandó részleteket elárulni; Atwood végül egy izraeli szemináriumban szerezte meg a szmichát.)

A botrány következtében az iskola tanácsadó bizottságot hozott létre, hogy kidolgozza a meleg jelentkezők felvételi politikáját. A bizottság azonban nem tudott megegyezni a politikában, és úgy döntött, hogy ezentúl minden leendő hallgatót egyénileg mérlegel.

A jesiva Cleary-vel kötött megállapodása egy bizonyos értelemben megegyezett a többi hallgatóéval: randizhatott, de nem élhetett együtt házasságon kívüli partnerrel. (Linzer szerint az iskola korábban már megkért egy hallgatót, akiről megtudta, hogy női partnerrel él együtt, hogy távozzon.) A házasságra vonatkozó szabály természetesen más volt.

„Nyilvánvaló, hogy minden diáknak, legyen az meleg vagy heteroszexuális, teljes mértékben be kell tartania a haláchát” – mondta Linzer. „A Tóra pedig nagyon egyértelműen fogalmaz bizonyos tiltásokról a férfiak és nők, valamint a férfiak és férfiak közötti szexuális kapcsolatok terén. Ezen túlmenően a melegházasság kérdése nagyon kényes téma az ortodox közösségben, és haláchikus szempontból is bonyolult.

„Míg a jesiva azon dolgozik, hogy befogadóbb közösségeket hozzon létre és olyan utakat keressen”, amelyek a halacha szerint lehetővé tennék az azonos neműek közötti intim kapcsolatot, Linzer folytatta: „a jelenlegi realitásokra tekintettel ebben a szakaszban nem vagyunk készek szmichát adni egy férfinak, aki egy másik férfival él házasságban.”

A jesiva teljesítette Cleary kívánságát, hogy nyíltan vállalja identitását és nyilvánosan írjon róla, és Cleary elmondta, hogy megérti a jesiva által keresett kényes politikai és vallási egyensúlyt. Ha a négy év alatt a házasságkötés kritikus fontosságú lett volna számára, nem iratkozott volna be. Mindazonáltal elmondta: „Az egyik legnehezebb dolog a YCT-ben az volt, hogy annyi barátom és kollégám házasodott meg és jegyezte el magát, amíg ott voltam.”

„Bár a Beit Midrash-ban tiszteltek, értékelték és nagyra becsültek” – tette hozzá Cleary –, „volt egy része a létezésemnek és tapasztalataimnak, amit nem tudtam teljes mértékben megosztani.”

A zsidó vallási törvény a queer szexualitással kapcsolatban kevésbé bonyolult a nők számára: a Weiss által alapított ortodox női szeminárium, a Yeshivat Maharat 2023-ban responsát tett közzé, amely engedélyezte két nőnek, hogy „együtt építsenek otthont”, és néhány nappal azután, hogy a YCT felavatta Clearyt, egy nőt is felavatott, aki azonos nemű házasságban él.

Cleary mély és sokrétű tapasztalatokkal rendelkezik a világ ortodox közösségeiben. Rabbinikus gyakornokként dolgozott Riverdale-ben és Philadelphiában; Új-Zélandon ifjúsági táborokat vezetett, ünnepi istentiszteleteket tartott, sőt kóser ipari vágásokat is felügyelt.

Érdeklődése a YCT iránt akkor alakult ki, amikor két dolog világossá vált számára: meleg, és az egyetlen jesiva, amelyet ismert, már nem fogadta szívesen.

A rabbiság iránti vonzódása sokkal korábban alakult ki. Tadhg Seamus Cleary Új-Zélandon, Wellingtonban nőtt fel, egy olyan családban, ahol alkalmanként meggyújtották a sabbati gyertyákat, részt vettek az ünnepi istentiszteleteken a helyi progresszív zsinagógában – amely az amerikai reformmozgalomhoz hasonló felekezet – és ennyi volt. De 12 éves korában a Tórával való találkozás a vallásgyakorlás útjára terelte.

Ez volt a sors, vagy az isteni gondviselés: a bar micvója részében az Acharei Mot-Kedoshim szerepelt, amely tartalmazza a két verset, amely tiltja a férfiak közötti szexuális kapcsolatot. Cleary már tudta, hogy vonzódik más fiúkhoz.

„Nagyon megrázó volt számomra, amikor feketén-fehéren láttam azt a verset” – emlékszik vissza Cleary. „És természetesen ez mindenféle kérdést felvetett bennem. Például, hogy miért tiltja Isten, mi a baj vele, és mit jelent ez számomra, mint meleg gyereknek?”

Sokkal zavaróbb volt számára azonban, hogy tanára hogyan viszonyult a vershez: „Felnézett az oldalról” – meséli Cleary – „és azt mondta: „De mi nem követjük ezt.” Lehajtotta a fejét, és tovább olvasott.”

Elutasító magatartása éppen ellenkező hatást váltott ki: kíváncsivá tette. Elkezdett önállóan tanulni – először a Tórát olvasta, majd az interneten mélyült el a témában, végül a YUTorah podcastokat hallgatta; 15 évesen már naponta tekerte fel a tefillint, megtartotta a sabbatot és külön kóser edényeket használt.

A középiskola után egy szünetévre Izraelbe utazott, a Yeshivat Har Etzionba, a vallásos cionista Tóra-tanulmányok fellegvárába, amely sok modern ortodoxia legtekintélyesebb vezetőinek állomáshelye és iránytűje egyben. A szünetévből kettő, majd három lett. Ezután visszatért Wellingtonba, hogy diplomát szerezzen, de úgy intézte, hogy az egyetemi nyarat – novembertől februárig, az izraeli naptár közepén – a jesivában töltse.

Cleary elmondta, hogy 2020-ig, Har Etzionban töltött kilencedik évéig nem adta fel azt az ötletet, hogy feleségül vegyen egy nőt. Addigra már madrichként, vagyis tanácsadóként dolgozott a szünetévüket töltő diákoknál, és feletteseitől engedélyt kért, hogy nyíltan vállalja szexuális irányultságát. Cleary szerint a válaszuk az volt, hogy vagy nyíltan vállalja szexuális irányultságát, vagy megtartja az állását – de nem mindkettőt. Titokban maradt, és új otthont kezdett keresni. (Mosheh Lichtenstein rabbi, a Har Etzion yeshiva vezetője nem volt hajlandó kommentálni az ügyet, mondván, hogy elve, hogy a sajtóban nem beszél a diákokról. A jesiva két másik vezetője szintén nem volt hajlandó kommentálni az ügyet, vagy nem válaszolt.)

„Még mindig rabbi akartam lenni” – emlékezett vissza Cleary. „De már nem a jesiva rabbijait tekintettem vallási inspiráció forrásának. Felvehettem a Shulchan Aruchot, és magamtól tanulhattam. Ha a jesivában akartam maradni, akkor azért volt, hogy inspirációt kapjak, növekedjek és fejlődjek.”

Felvette a kapcsolatot Steven Greenberg rabbival, aki 1999-ben az első ortodox rabbi lett, aki nyilvánosan vállalta melegségét. Greenberg javasolta a YCT-t, majd Cleary nevében felvette a kapcsolatot Linzerrel. Linzerrel folytatott egy sor megbeszélés után Cleary 2022 januárjában beiratkozott.

„Mindannyian tudatában voltunk annak, hogy ez nem lesz egyszerű, és elköteleztük magunkat, hogy sikerüljön” – mondta Linzer.

Három és fél évvel később a YCT reméli, hogy a nyolc új rabbi hallgató érkezése véget vet a szmiha program szűkös időszakának. Az iskola a 2024-25-ös tanévben csak egy hallgatót vett fel, az előző évben pedig hármat.

A csekély számok tükrözik a rabbi iskolákba történő beiratkozások csökkenését az összes felekezetben, de azt is, hogy egyes ortodox ernyőszervezetek a jesiva progresszív megközelítése miatt marginalizálni akarják azt. Az ortodox rabbikat képviselő Amerikai Rabbinikus Tanács soha nem akkreditálta a YCT-t, így gyakorlatilag megakadályozva, hogy diplomásai ortodox zsinagógákban lelkészi tisztséget töltsenek be. Az Ortodox Unió, amely egykor YCT-diplomásokat alkalmazott campus-outreach programok vezetésére, több mint tíz éve felhagyott ezzel; campus-vezetőinek többsége ma egyáltalán nem rendelkezik rabbi szenteléssel.

A rabbi-iskola beiratkozási számának csökkenésével a jesiva Izraelben vert gyökeret, ahol virágzik a felavatás utáni képzés, és több tucat rabbi kap halachikus ítélkezési és lelkigondozói okatást. Linzer szerint azonban az intézmény központi feladata továbbra is az új ortodox rabbik képzése.

Talán ő tudja a legjobban, hogy Cleary felavatása milyen visszhangot válthat ki, és tisztában van azzal, hogy döntése nemcsak az intézményre, hanem annak végzettjeire is hatással lehet, akik karrierjük során előre lépnek. Linzer reméli, hogy az ortodox zsidók látják, hogy a jesiva a halacha határain belül maradt, de elismeri, hogy egyes emberek és szervezetek „bármi történjék is, gyűlölni fognak minket”.

„Végül is azt kell tennünk, ami helyes” – mondta. „Azt hiszem, ez is része a jesiva történetének. Azt tesszük, amit helyesnek tartunk, még ha ez bizonyos reakciókat is kivált.” (Forward)