Éhínség sújtja Gáza északi részét a globális élelmezési szervezet szerint, Izrael cáfolja a vádat

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Először nyilvánította ki az Integrated Food Security Phase Classification (IPC), hogy éhínség alakult ki a sűrűn lakott Gáza északi térségében, alig 22 hónappal azután, hogy 2023. október 7-én kitört a háború, a Hamasz izraeli invázióját követően. Izrael illetékes szervezete cáfolta a vádat – írja a Times Of Israel.

Humanitárius segéllyel megrakott teherautók várakoznak engedélyre Egyiptom oldalán, a Rafah átkelőnél, hogy beléphessenek a Gázai övezetbe 2025. augusztus 6-án. (AFP)

A jelentés szerint mintegy 514 000 ember – vagyis Gáza lakosságának csaknem egynegyede – éhezik, és ez a szám várhatóan 641 000-re emelkedik szeptember végére.

Ezek közül körülbelül 280 000 ember Gáza városát lefedő észak-gázai térségben – az úgynevezett Gáza kormányzóságban – él, amelyet az IPC éhínség sújtotta területnek nyilvánított; ez az első ilyen besorolás az enklávéban. A többiek Deir al-Balah és Khan Younis középső és déli térségeiben élnek, amelyek az IPC előrejelzése szerint a következő hónap végére szintén éhínség állapotába kerülnek – írja a Times Of Israel.

Izrael határozottan cáfol

Izrael azonnal visszautasította az állítást. Az izraeli hadsereg területi koordinációs hivatala (COGAT) azzal vádolta az IPC-t, hogy „elfogult és saját érdekeket szolgáló forrásokra támaszkodik, amelyek a Hamasztól származnak.”

Ahhoz, hogy egy térséget éhínség sújtotta régiónak minősítsenek, az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

a lakosság legalább 20%-a súlyos élelmiszerhiánytól szenved,
minden harmadik gyermek akut alultápláltságban szenved,
valamint naponta 10 000 emberből legalább kettő éhen hal, vagy az alultápláltság és az abból eredő betegségek miatt hal meg.

Még akkor is, ha egy térséget hivatalosan még nem nyilvánítottak éhínség sújtotta övezetnek, mert nem teljesíti a fenti küszöbértékeket, az IPC megállapíthatja, hogy az ott élő háztartások éhínséghez hasonló körülmények között élnek – amit a szervezet úgy jellemez, mint teljes nincstelenség és éhhalál.

A Gázai övezet humanitárius ügyeinek összehangolásáért felelős izraeli hivatal, a COGAT, egyidejűleg ellentanulmányt tett közzé, amely visszautasítja az IPC jelentésének tartalmát.

„Ahelyett, hogy szakmai, pártatlan és felelős értékelést nyújtana, a jelentés elfogult megközelítést alkalmaz, tele súlyos módszertani hibákkal, ezáltal aláásva saját hitelességét, valamint a nemzetközi közösség bizalmát” – fakadt ki a COGAT vezetője, Ghassan Alian vezérőrnagy.

„Elvárjuk a nemzetközi közösségtől, hogy felelősen járjon el, és ne sodródjon hamis narratívák és megalapozatlan propaganda hatása alá, hanem vizsgálja meg a teljes adatállományt és a helyszíni tényeket” – áll a nyilatkozatban.

Az izraeli védelmi minisztérium alá tartozó szerv (COGAT) azt állítja, hogy az IPC adatgyűjtési módszerei megbízhatatlanok, és részben az ENSZ palesztin segélyszervezete (UNRWA) által készített értékeléseken alapulnak – amelynek egyes alkalmazottai állítólag a Hamaszhoz tartoznak.

A COGAT-jelentés elsősorban a 2025 májusa óta bejutott segélyekre fókuszál, és csak futólag említi meg a 2025 márciusában történt „ideiglenes határzárat”, amely 11 héten át teljesen megakadályozta a segélyszállítmányok bejutását.

A jelentés szerint 2025 májusa óta több mint 10 000 segélyszállító teherautó jutott be a Gázai övezetbe, és az amerikai és izraeli támogatással működő Gaza Humanitarian Foundation eddig több mint 2,2 millió segélycsomagot osztott ki a rászoruló civileknek.

Az izraeli COGAT-jelentés az ENSZ-t és más segélyszervezeteket hibáztatja amiatt, hogy nem képesek időben eljuttatni a segélyeket a Gázai övezet egész területére.

A jelentés kiemeli, hogy Izrael az elmúlt időszakban több lépést is tett a segélyek célba juttatásának megkönnyítésére, válaszul a múlt havi nemzetközi nyomásgyakorlásra. Ezek között szerepelnek:

  • a napi „humanitárius szünetek”, amelyek lehetővé teszik a segélyek bejutását,

  • valamint annak engedélyezése, hogy különböző országok légi úton juttassanak el ellátmányokat Gázába.

Segélyszervezetek elismerik, hogy ezek a lépések némi javulást hoztak, de nem elegendők ahhoz, hogy ellensúlyozzák azokat a heteket, amikor a határátkelők teljesen zárva voltak.

Az elmúlt hetekben napi 200–300 segélyszállító teherautó jutott be a Gázai övezetbe, ám ez még mindig messze elmarad attól a napi 600 teherautótól, amelyet az ENSZ szerint szükséges lenne bejuttatni ahhoz, hogy a térség lakossága megfelelő ellátáshoz jusson (Times Of Israel)

Kapcsolódó cikk:

Izraeli Miniszterelnöki Hivatal: Az ENSZ gázai éhínségre vonatkozó nyilatkozata “modern vérvád”