Egy újabb Izrael–Irán háborút egyre inkább csak idő kérdésének tartanak – írja a New York Times

Írta: Szombat - Rovat: Politika


Teherán célja, hogy egyszerre akár 2000 rakétát tudjon kilőni, és továbbra is jelentős mennyiségű dúsított uránnal rendelkezik; a jelentés szerint a szakértők úgy vélik, egy újabb összecsapás „szinte elkerülhetetlen”.

Az iráni Arakban található nehézvíz üzem egy korábbi képen (Fotó: Iráni Atomenergia Hatóság/ AP)

Egy újabb Izrael–Irán háború „csak idő kérdése” – írja a The New York Times egy jelentésében, amely szerint Irán továbbra is dúsított uránkészlettel rendelkezik, és ezerszámra építi rakétáit.

A vasárnap megjelent cikk kétségbe vonja azt az elképzelést, hogy a júniusi, 12 napig tartó háború a két ország között megszüntette volna Irán nukleáris programjának fenyegetését. Ehelyett azt állítja, hogy közel-keleti tisztviselők és szakértők egyre inkább úgy vélik: az izraeli és amerikai légicsapások kisebb kárt okoztak Teherán nukleáris létesítményeiben, mint korábban hitték, és mindkét ország felkészül egy újabb összecsapás lehetőségére.

„Irán nagy mennyiségű, erősen dúsított uránkészlete – elegendő 11 nukleáris fegyver előállításához – vagy a romok alatt rejtőzik, ahogy Irán állítja, vagy biztonságos helyre szállították, ahogy azt az izraeli tisztviselők hiszik” – olvasható a jelentésben.

A beszámoló szerint más tényezők is valószínűbbé tesznek egy újabb háborút. Ilyen például a patthelyzet az Egyesült Államok és Irán között, amelyek több tárgyalási fordulón is átestek, mielőtt az Egyesült Államok júniusban csatlakozott Izrael bombázási hadjáratához. Emellett a 2015-ös nukleáris megállapodás, amelyet Irán, az Egyesült Államok és az európai országok kötöttek, nemrég lejárt, ami súlyos szankciókat váltott ki Irán ellen.

Ezek a tényezők – kiegészülve Irán intenzív munkálataival egy új dúsító létesítményen, amelyhez nem hajlandó nemzetközi ellenőröket beengedni – sokakat a Perzsa-öböl térségében arra a következtetésre juttatnak, hogy egy újabb izraeli támadás „szinte elkerülhetetlen” – tette hozzá a jelentés.

A következő háborúra készülve Teherán nagymértékben megnövelte rakétagyártását, éjjel-nappal dolgoznak abban a reményben, hogy „egyszerre 2000-et tudnak kilőni, hogy túlterheljék az izraeli légvédelmet, nem pedig 12 nap alatt 500-at” – mondta a Timesnak Ali Vaez, az International Crisis Group iráni projektjének igazgatója.

„Izrael úgy érzi, hogy a feladat befejezetlen, és nem lát okot arra, hogy ne folytassa a konfliktust, ezért Irán megduplázza felkészülését a következő fordulóra” – mondta Vaez, ugyanakkor hozzátette, hogy semmi sem utal arra, hogy egy újabb összecsapás küszöbön állna.

Bár történtek próbálkozások egy új nukleáris megállapodásról szóló tárgyalások újraindítására, ezek eddig nem hoztak eredményt, és a múlt héten Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah is kétségét fejezte ki afelől, hogy a folyamat tovább tudna haladni.

Az iráni IRIB híradó által 2025. június 26-án sugárzott felvételen Ali Khamenei ajatollah, az Iszlám Köztársaság legfőbb vezetője beszédet intéz a nemzethez (Irib News Agency/AFP).

„Az amerikaiak néha azt mondják, hogy együtt akarnak működni Iránnal. Az együttműködés Iránnal azonban nem lehetséges, amíg az Egyesült Államok továbbra is támogatja az átkozott cionista rezsimet, fenntartja katonai bázisait és beavatkozik a térség ügyeibe” – mondta Hamenei az állami média által közölt beszédében.

„Az Egyesült Államok gőgös természete semmi mást nem fogad el, csak az alávetettséget.”

Vaez a Timesnak elmondta, hogy Irán legfelsőbb vezetői megosztottak abban, hogyan folytassák az Egyesült Államokkal kialakult patthelyzet közepette.

Egyesek – mondta – azt szeretnék, ha Irán tovább törekedne egy új nukleáris megállapodás elérésére az Egyesült Államokkal, mert úgy vélik, ez kedvezőbb lenne az országnak, amelynek mintegy 92 milliós lakossága súlyos inflációval és vízhiánnyal küzd.

Mások viszont nem értenek egyet ezzel – tette hozzá Vaez –, és inkább egy újabb összecsapást részesítenének előnyben, mivel szerintük értelmetlen tárgyalni Trumppal, aki első elnöki ciklusa alatt kilépett a történelmi jelentőségű, 2015-ös nukleáris megállapodásból.

Bármelyik megközelítést is részesítik előnyben, Vaez szerint az iráni vezetők egyetértenek abban, hogy egy újabb összecsapás Izraellel elkerülhetetlen.

Júniusban Izrael azt közölte, hogy Irán legfőbb katonai vezetői, nukleáris tudósai, urándúsító létesítményei és ballisztikus rakétaprogramja elleni átfogó támadása szükséges volt ahhoz, hogy megakadályozzák az Iszlám Köztársaságot abban, hogy megvalósítsa a zsidó állam elpusztítására irányuló nyíltan hangoztatott tervét.

Irán következetesen tagadja, hogy nukleáris fegyverek megszerzésére törekedne. Ennek ellenére olyan szintre dúsított uránt, amelynek nincs békés célú felhasználása, akadályozta a nemzetközi ellenőrök hozzáférését nukleáris létesítményeihez, és bővítette ballisztikus rakétaképességeit. Izrael szerint a júniusi háborút megelőzően Irán már lépéseket tett a fegyverkezés irányába.

Irán válaszul Izrael csapásaira több mint 500 ballisztikus rakétát és mintegy 1100 drónt indított.

Az izraeli egészségügyi hatóságok és kórházak adatai szerint a támadások 32 ember életét követelték és több mint 3000-en megsebesültek Izraelben. Iránban több mint 1000 ember halt meg.

Összességében 36 rakéta becsapódás és egy dróntámadás történt izraeli lakott területeken, amelyek 240 épületben összesen 2305 lakást rongáltak meg, továbbá két egyetemet és egy kórházat ért találat, s emiatt több mint 13 000 izraeli vált hajléktalanná. (Times Of Israel)