Egy új törvényjavaslat feltételes zsidókká teheti az izraelieket

Írta: Szombat - Rovat: Politika

A javaslat kimondja, hogy a Zsidó Státuszvizsgáló Egység igazgatója vagy egy anyakönyvvezető vizsgálatot indíthat bárki ellen. Ha a vizsgálat során egy családtagról megállapítják, hogy „nem zsidó”, akkor a rokonainak is igazolniuk kell saját zsidó származásukat, különben nem házasodhatnak Izraelben.

A Siratófal előtt

Egy új izraeli kormányzati törvényjavaslat célja, hogy kiterjessze a rabbinikus bíróságok hatáskörét, és lehetővé tegye számukra, hogy zsidó státuszvizsgálatot indítsanak bármely személy ellen – még akkor is, ha az illető maga nem kérte azt. A javaslat szerint a rabbinikus bíróság döntése a zsidó státuszról minden állami hatóságra nézve kötelező lenne, beleértve a Lakossági és Bevándorlási Hatóságot is.

Ez a változtatás alapjaiban alakítaná át a polgári és vallási hatóságok közötti viszonyt, és heves közéleti vitát váltott ki arról, hogy ki jogosult eldönteni, ki számít zsidónak Izrael Államában.

Jelenlegi helyzet

Izraelben jelenleg két külön rendszer működik:

  1. Polgári rendszer, amelyet a Lakossági és Bevándorlási Hatóság irányít, és amely a „nemzetiség” és „vallás” rovatot is tartalmazza.

  2. Halachikus rendszer (a zsidó vallásjog szerint), amelyet a főrabbiság és a rabbinikus bíróságok működtetnek, főként házassági célú zsidó státusz-ellenőrzésre.

Eddig a két rendszer között világos elválasztás volt, de az új javaslat ezt megszüntetné, és kimondaná, hogy a rabbinikus bíróság bármely döntése kötelező erejű legyen a polgári hatóságokra nézve is.

A törvényjavaslat célja és háttere

A javaslatot a Vallási Szolgáltatások Minisztériuma és a rabbinikus bíróságok nyújtották be, tehát ez egy hivatalos kormányzati kezdeményezés. Hamarosan a Kneszet elé kerül vitára és első szavazásra.

A javaslatot előkészítő források szerint célja, hogy megerősítse a rabbinikus bíróságok jogi státuszát, és rögzítse a jogrendben a zsidó identitással kapcsolatos döntéseik érvényességét.

Érvek és kritikák

A rabbinikus bíróságok szerint a módosítás szükséges a különböző állami szervek közötti ellentmondások elkerülésére, és az egységes nyilvántartás megteremtésére.

A törvény bírálói azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez a lépés elmosná a határt az állam és a vallás között, és a lakossági nyilvántartásokat a vallásjogi döntések alá rendelné.

A javaslat kimondja, hogy a Zsidó Státuszvizsgáló Egység igazgatója vagy anyakönyvvezető saját hatáskörben is elindíthat ilyen vizsgálatot — akkor is, ha az érintett nem kérte, vagy akár nem is tud róla.

Ez azt jelenti, hogy bármely izraeli állampolgár ellen elindulhat egy zsidó státuszvizsgálat egy vallási vagy adminisztratív döntés alapján.
Ez példátlan hatáskör-bővítés, amely sokak szerint alapvető jogok megsértésének veszélyét hordozza.

A rabbinikus bíróságok álláspontja

A rabbinikus bíróságok az Israel Hayomnak azt nyilatkozták, hogy világos szabályokat fognak megfogalmazni arra vonatkozóan, mikor lehet ilyen eljárást indítani:

„Szabályokat állapítunk meg, amelyek előírják, hogy csak akkor lehet vizsgálatot indítani, ha konkrét aggodalom merül fel egy személy zsidó státuszát illetően. Nem lehet majd bárkit alaptalanul megvádolni.”

Ezeket a szabályokat azonban még nem tartalmazza a törvénytervezet jelenlegi változata — később, a végrehajtási rendeletek keretében határoznák meg őket.

Az Itim szervezetet nem győzte meg a rabbinikus bíróságok magyarázata.

Ohad Weigler ügyvéd, a szervezet közpolitikai osztályának igazgatója így nyilatkozott:

„Ebben rengeteg problémás elem van. Lényegében mindannyiunkat, Izrael minden állampolgárát feltételes zsidóvá teszi. Bárki bármikor elindíthat egy zsidó státuszvizsgálati eljárást bárki ellen. Ez bosszúálló cselekedetekhez is vezethet. Mi történik például, ha valaki nem akarja, hogy más összeházasodjon? Az esküvő előtt egy héttel talál egy illetékest, aki elindítja a vizsgálatot, és kész – az esküvőt elhalasztják. És ha a család megijed, és lemondja az esküvőt? Ez veszélyes helyzet.”

Weigler hozzátette:

„A legalapvetőbb minimum az lenne, hogy a törvényben egyértelműen szerepeljen: a végrehajtási rendeleteknek meg kell határozniuk, milyen feltételek mellett lehet bárki ellen zsidó státuszvizsgálatot indítani. De ezt nem tették meg.”

A volt Szovjetunióból érkezett bevándorlók különösen érintettek

Weigler szerint a javaslat különösen súlyosan érinti a volt Szovjetunióból érkezett bevándorlókat:

„Ez hatalmas trauma a szovjet bevándorlóknak. Úgy jöttek ide, hogy zsidónak hitték magukat, zsidóként éltek, a nép részének érezték magukat — és most azt mondják nekik, hogy nem azok. Kétségbeesett harcot vívnak, hogy bebizonyítsák, a néphez tartoznak, de valljuk be őszintén, nem mindent lehet bizonyítani. Én sem tudom igazolni az európai dédnagymamám zsidóságát – átélte a Holokausztot, elköltöztek Izraelbe, az iratok elvesztek, ez egyszerűen lehetetlen.”

Egy személyes történet

Ezt a fájdalmat jól ismeri Vlagyimir, egy északi izraeli lakos, aki hosszadalmas zsidó státuszvizsgálaton ment keresztül:

„Az az érzésed, hogy keresik rajtad a hibát, hogy bebizonyítsák, nem vagy zsidó, és te kétségbeesetten küzdesz, hogy megmutasd, ki vagy valójában. Évekig harcoltunk, hogy bizonyítsuk a zsidóságunkat, végül sikerült, aztán tíz évvel később jött egy új hivatalnok, aki nem bízott az elődje munkájában, és elölről kellett kezdenünk mindent. Az ember ilyenkor magára marad, elárulva érzi magát.”

A javaslat újabb vitatott pontja

A törvényjavaslat egy további különösen ellentmondásos pontja szerint a bíróság elsőfokú rokonokat is bevonhat a zsidó státuszvizsgálatba. Ha a család egyik tagjáról megállapítják, hogy „nem zsidó”, akkor a rokonoknak választaniuk kell:
vagy ők is részt vesznek a vizsgálatban, és bizonyítják saját zsidóságukat, vagy felkerülnek egy „házasság-halasztási listára”, amely megakadályozhatja a házasságkötést.